A XXXIII. nyári olimpiai játékok szervezői bocsánatot kértek mindenkitől, akit megsértettek a megnyitóceremónián bemutatott jelenetekkel. Thomas Jolly, az ünnepség nyitóceremóniájának vezetője azonban cáfolta, hogy Az utolsó vacsora ihlette volna az Ünnepség nevet viselő, rengeteg vitát kiváltó jelenetet. Elmondása szerint a jelenet megfejtését inkább a görög mitológiában kell keresni.
A párizsi olimpia szervezői bocsánatot kértek azoktól, akiket megsértettek a látszólag Leonardo da Vinci híres festménye, Az utolsó vacsora által megihletett, olimpiai megnyitóünnepségen bemutatott produkcióval – írja a Reuters.
A bibliai jelenetet idéző, Jézus Krisztusnak és apostolainak keresztre feszítés előtti utolsó vacsoráját ábrázoló rész, amelyben drag queenek, egy transznemű modell és egy meztelen énekes szerepelt, aki a bor görög istenének, Dionüszosznak öltözött, a katolikus egyház és a politikai jobboldal megdöbbenését váltotta ki.
„Nyilvánvalóan soha nem állt szándékunkban tiszteletlenséget mutatni egyetlen vallási csoporttal szemben sem. (A megnyitóünnepség) a közösségi toleranciát próbálta ünnepelni” – mondta Anne Descamps, a Párizs 2024 szóvivője.
A szóvivő úgy gondolja, hogy céljukat sikerült elérni. „Úgy gondoljuk, hogy ezt a törekvést sikerült elérni. Ha az emberek megsértődtek, azt nagyon sajnáljuk” – húzta alá Anne Descamps.
Thomas Jolly, a párizsi olimpiai megnyitóünnepség művészeti vezetője cáfolta vasárnap, hogy Az utolsó vacsora témája ihlette volna a program Ünnepség című jelenetét, amely ellen a katolikus egyház és jobboldali politikusok tiltakoztak – írja az MTI.
Soha nem lehet nálam, sem a munkáimban arra szándékot találni, hogy bármit is kigúnyoljak, vagy bárkit is becsméreljek. Én egy olyan ünnepséget terveztem, amely megbékít. Amely megerősíti a köztársaságunk értékeit, amelyek a szabadság, egyenlőség, testvériség
– mondta a hazájában elismert színházi rendező.
A polémiát az Ünnepség című jelenet váltotta ki, amelynek kezdőképe egy csoportkép volt női imitátorok és transzvesztiták megidézésével, s amelyet sokak szerint Leonardo da Vincinek a Jézust az apostolokkal ábrázoló, Az utolsó vacsora című festménye ihletett. A Francia Püspöki Konferencia szombaton közleményben ítélte el „a kereszténység kigúnyolását és ironizálását szolgáló jeleneteket”.
Arra az újságírói kérdésre, hogy Az utolsó vacsora volt-e a jelenet alapja, Thomas Jolly elmondta, hogy „nem az ihletett”.
„Azt hiszem, teljesen egyértelmű volt, hogy Dionüszosz érkezik erre az asztalra. Azért van ott, mert a görög mitológiában ő a mámor és a bor istene, ami egyébként Franciaország egyik legismertebb jelképe, na meg ő Sequana, a Szajna istennőjének az atyja” – mondta a rendező. „Az elképzelés inkább az volt, hogy egy nagy pogány ünnepet idézzünk meg, amely az Olümposz isteneihez kapcsolódik, azaz az olimpizmushoz” – tette hozzá.
A közösségi oldalakon az említett jelenetről sokan Jan Hermansz van Bijlert XVI. századi holland festő Istenek ünnepe című festményére asszociáltak, amely a kelet-franciaországi Dijon Szépművészeti Múzeumában található.
A Marie-Antoinette kivégzését megidéző jelenetről, amelyben az utolsó francia királynő a kezében tartja a saját fejét, Thomas Jolly leszögezte, hogy nem a guillotine dicsőítése volt a célja.
Ha arra használnánk a munkánkat, hogy megosztottságot, gyűlöletet generáljunk, miközben az egyre inkább terjed mindenhol, az nagy kár lenne. Szerintem mi az egymással való békességet, az együttlétet hirdetjük, és azt valljuk, hogy lehet együtt szép és megindító dolgokat csinálni
– hangsúlyozta Thomas Jolly.
Daphné Bürki jelmeztervező, televíziós műsorvezető és a franciaországi közvetítés kommentátora arra hívta fel a figyelmet, hogy a megnyitóünnepség „mérhetetlenül tisztelte az olimpia szellemiségének történetét”. A vitatott jelenet ellenére a nemzetközi sajtó értékelése szerint nagy sikert aratott a párizsi olimpia péntek esti megnyitója. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság úgy vélte, hogy Thomas Jolly „nem egyszerűen egy követ tett hozzá az olimpiai építményhez, hanem egy hegyet”.
A Szajna folyó mentén, illetve hidakon kialakított színpadokon zajlott a műsor kulturális része, jórészt esőben. Összesen mintegy 2000 táncos és színész tizenkét művészi tablót jelenített meg, amelyek a világról összesereglett sportolókat ünnepelték, illetve arról meséltek történetet, milyen Franciaország, a sokszínűség országa.
A koreográfiát, a műsor elemeit 200 napon keresztül gyakorolták. Az extravagáns elemekkel színesített megnyitó a sokféleséget és a másságot állította a középpontba.