Milák Kristóf második lett a férfi 200 méter pillangóúszásban a párizsi olimpián. A Honvéd 24 éves úszóját az éremátadó ünnepséget követően várták a sajtó munkatársai, de ezúttal sem nyilatkozott. Kapás Boglárka viszont igen, az olimpiai bronzérmes úszónk elbúcsúzott az olimpiai medencétől. Kós Hubert legjobb idővel döntős 200 háton, Németh Nándor egy századdal maradt le a dobogóról 100 gyorson.
Az utóbbi hónapokban, bő egy évben nem sokat tudtunk Milákról. Elzárkózott a nyilvánosságtól, nem tudtuk, kivel, hol, mennyit edzett, edzett-e egyáltalán. De ha ő így készül, akkor így készül, mert az eredmények alapján az biztos, hogy nagyon készült erre a megmérettetésre.
Az áprilisi országos bajnokság döntőjében 1:54.90-et úszott fő számában, ezzel természetesen megnyerte a finálét. Akkor ez az idő a világ ötödik legjobbja volt, és a három évvel ezelőtti, Tokiói olimpián a negyedik helyet érte volna.
Következett a júniusi Európa-bajnokság, ahol a döntőben végül 1:54.43-as időre volt képes, és negyedszer lett Európa-bajnok 200 pillangón. Ekkor már sejteni lehetett, hogy hiába a sokszor a sajtó által felkavart mizéria körülötte, pontosan tudja, hogy képes arra, megvédje címét Párizsban.
Mentek a pusmogások, hogy vajon ott lesz-e a játékokon, milyen állapotban van, nyomja-e teher a vállát, és így tovább. Aztán végül elutazott a francia fővárosba, igaz, nem a csapattal, hanem külön, és ekkor kezdődhetett a nagybetűs műsor, a válasz a kritikusoknak, amikor az eredmény kezdett el beszélni helyette.
Kedd délelőtt ugrott először a medencébe a patinás La Défense Arénában, 1:53.92-es időt úszott, ezzel a legjobb idővel jutott tovább, sőt ő volt az egyetlen aki 1:54 alatti időre volt képes.
Az esti középdöntőben aztán rápakolt még egy lapáttal, 1:52,72-t úszott (ez csak fél másodperccel volt rosszabb, mint Tokióban az elődöntős ideje), még legnagyobb riválisa, a francia Léon Marchand sem tudott bejönni 1:53 alá.
Alaposan feladta tehát a leckét a mezőnynek, és bár kíváncsiak voltunk, hogyan értékeli keddi napját, nem állt a sajtó rendelkezésére. Ugyanakkor az látszódott rajta, hogy egyáltalán nem feszült, teljesen koncentrált, ez tükröződött vissza akkor is, amikor a rajtkőhöz szólították.
Milák aztán fantasztikusan kezdett a szerdai döntőben a 17 ezer fő befogadására alkalmas arénában, már az első 50 után vezetett, de 150 méter után Marchand hatalmasat hajrázott és az utolsó 20 méteren megelőzte a magyar úszót.
A 22 éves hazai közönségkedvenc 1:51,21-et úszott, ezzel pedig négy századdal megdöntötte Milák olimpiai rekordját.
Marchand 1,26-tal volt gyorsabb Miláknál az utolsó 50 méteren. A díjátadó ceremónián a dobogósok Fürjes Balázstól, a NOB Olimpiai Program Bizottsága egyik tagjától és Schmidt Ádám sportért felelős államtitkártól vehették át érmüket.
Ezt követően hiába vártuk az ezüstérmes Milákot a vegyes zónában, egy szót sem szólt, meg sem állt az újságíróknak. A döntőjét követő hivatalos sajtótájékoztatón sem vett részt.
Kapás Boglárka a saját futamán a hetedik helyen végzett az elődöntőben, összességében pedig a 14. helyen zárt 200 pillangón, ezzel utolsó úszását teljesítette olimpián.
„Decemberig még úszni fogok, de most elbúcsúzom az olimpiai medencétől. Jól éreztem magam, teher nélkül úsztam, ebben most ennyi volt, számítottam rá, hogy a döntő sajnos nem lesz meg. Picit jobb időt szerettem volna, de tényleg boldog vagyok. Büszke vagyok magamra, hogy egyáltalán itt lehettem” – értékelt meghatódva Kapás, akinek az is pluszenergiát adott, hogy édesanyja is a helyszínen szurkolt neki.
Kós Hubert a legjobb idővel jutott döntőbe 200 háton, a négyes pályán úszhat a szerdai döntőben.
„Egészen korrekt úszás volt, ki kell majd javítani a hibáimat, belement egy kicsit a víz a szemüvegembe. Az olimpián nem az idő számít, hanem az eredmény, megyünk tovább, most pihenek, mert nem sikerült annyit aludnom, mint amennyit szerettem volna” – mondta.
Telegdy Ádám a 10. helyen végzett ugyanebben a számban, nem jutott döntőbe.
„Sokkal többet tettem bele, mint a reggeli úszásomba, de sebességben és érzésben is kevesebb jött át. Kicsit csalódott vagyok amiatt, hogy nem tudtam kihozni magamból azt, ami az elmúlt hónapokban talán bennem volt. Összességében az, hogy itt lehettem és versenyezhettem, nekem egy ajándék” – mondta, hozzátéve, hogy párjára, az ötkarikás játékoktól búcsúzó Kapás Boglárkára, akinek betegsége miatt nem voltak könnyű napjai, nagyon büszke.
Az esti program a férfi 100 hát döntőjével ért véget, Németh Nándor a hármas pályán úszott. Kezdése nem volt a legerősebb, az ötödik helyen fordult, majd úgy tűnt, akár az érem is meglehet a BVSC úszójának. Végül a bronztól egy, az ezüsttől két századdal maradt le a hihetetlenül izgalmas fináléban.
„Kicsit lehetett volna barátságosabb ez a végeredmény, de hát ilyen a száz gyors” – kezdte kissé csalódottan Németh. „Fájni fog még egy darabig, az biztos. Nehéz mit mondanom, egy álmom volt, hogy egy érmet összeszedjek. Közel voltam hozzá, mindent megtettem.”
Németh azt is elmondta, hibátlan úszás volt a részéről, és összességében pozitívan értékeli az olimpiáját. Hozzátette, hogy a nyolcadik idővel érkezett Párizsba, de megmutatta, hogy ennél többre képes.
(Borítókép: Milák Kristóf a 200 méteres pillangó döntőjében. Fotó: Maddie Meyer / Getty Images)