„Keményen dolgoztunk a célért, tudva, hogy mi vár ránk. Nagyon sokat készültünk a Szajnára a Dunában való edzésekkel, a sodrás szerinti és a sodrással szembeni nyolcszáz méterekre. Azt gondolom, ez mindenképpen kifizetődött, ahogy Dávid medencés formája is azt mutatta, rendben leszünk fizikális szempontból” – kezdte értékelését a magyar újságírók gyűrűjében Rasovszky Kristóf az olimpiai aranyéremmel a nyakában. – Az elmúlt fél év rengeteg tapasztalatot adott, Dohában a vb-n is sokat vezettem, és ez kifizetődött, az Eb-n ellenben föladtam a vezető pozíciót, hagytuk, hogy a többiek irányítsák a versenyt, ami inkább Gregnek (Gregorio Paltrinieri – a szerk.) kedvezett. Ebből aztán elég egyértelműnek tűnt a választás, hogy az elejétől szeretnék az élen állni, és megnyomni a tempót, hátha sikerül fárasztani ezzel a többieket. Ez egész jól kifizetődött. Ketten-ketten maradtunk a végére, nálunk én voltam elöl, Dávid meg jól hajrázik, és most is megelőzte az olaszt, szóval minden remekül alakult.”

27 éves klasszisunk megjegyezte, az utolsó forduló előtt csak annyit tudott, az egyik német van a nyomában, azt viszont nem, hogy a címvédő Florian Wellbrock vagy az előzetesen valamivel hátrébb várt Oliver Klemet-e az. Így aztán nem lehetett biztos abban sem, hogy a hajrá ugyanúgy alakul majd, mint a vb-n, ahol Klemet hiába próbálkozott az előzéssel, nem tudta elkapni őt.

Azt tudtam, ha le tudok érni az első helyen a fordulóhoz, és a falhoz én érek ki elsőnek, nagyon nehéz helyzetben lesz mindenki mögöttem. A fal mögötti pozíciót nem terveztem feladni, annyival kisebb ott a sodrás, úgy voltam vele, inkább megnyalom a falat, de belülről senki ne menjen el ott mellettem. Belülről a sodrással szemben pedig tényleg szinte lehetetlen volt előzni. Az első körben én is próbálkoztam, de nem nagyon sikerült. A negyedik körben Florian jött ugyanígy, fel kellett adnia, visszaállnia a sorba neki is. Szóval elég jól látszott az, hogy nincs sok lehetőség előzni. Tudtam, hogy az utolsó kör előtt épp ezt a helyzeti előnyt kihasználva a frissítést is kihagyom, megindulok lefelé, amilyen gyors tempóban csak tudok, hogy elsőként érjek a forduló után a falhoz

– részletezte a taktikáját.

Rasovszky hozzátette, bármilyenek is voltak az előjelek, ő nem törődött a Szajna állapotáról szóló hírekkel. Verseny közben sem érte komolyabb meglepetés, ezt pedig egyértelműen a Szokolai László vezette dunai főpróbák sikerének tudja be.

„Az lepett meg picit maximum, hogy Florian a fenti fordulónál eleinte újra meg újra a külsőbb ívet választotta. Azt gondoltam, hogy az első kör után rá fog jönni, nem véletlenül megyek el mellette belül, sokat készültünk erre, tudtuk, mit kell csinálni, de ő mégsem így tett.”

Kijelentette, a következő hetekben esze ágában sincs úszni, pihenni akar, és kiélvezni a siker ízét. Ugyanakkor – bár sokat hallotta másoktól, hogy a csúcson talán érdemes abbahagyni – a visszavonulás eszébe sem jut.

„Most vagyok a csúcson, itt az olimpiai arany a nyakamban. Az elmúlt fél évben próbáltam úgy készülni, hogy nem az arany a cél, nem az arany a legfontosabb, csak legyek ott megint a dobogón. Hogy ne nyomjon agyon a teher. Azt gondolom, hogy ilyen szempontból fejben is nagyon jól sikerült a felkészülés. Már egy-másfél éve, hogy sportpszichológussal is együtt dolgozom, ez is kifizetődött most. És beáldoztuk a három medencés számomat is ezért a 10 kilométerért – azt gondolom, egyértelműen a jó döntést hozva meg.”

Felidézte, az elmúlt hetekben inkább a felesége, Kata volt feszült, neki szerencsére sem az evéssel, sem az alvással nem volt gondja. Párizsban is nyugodt tudott maradni az elmúlt napokban, ami szerinte ugyancsak az alapos mentális és fizikális felkészülésének volt köszönhető.

A bronzérmes Betlehem Dávid arról mesélt, a hajrához közeledve fontos taktikai döntést kellett hoznia.

„Nem mondom, hogy minden tökéletesen úgy alakult, ahogyan azt elterveztük, sokan jóval agresszívabbak voltak az elején, ami megnehezítette a helyezkedést. De ez a szép ebben a sportban, tudni kell alkalmazkodni – kezdte a 20 esztendős sportoló. – Éreztem az utolsó forduló után, hogy Rasóék elindulnak, de úgy voltam vele, ha az aranyért akarok küzdeni, lehet, a harmadik hely sem lesz meg. Domenico (Acerenza) jön a lábvizemen, és a végén simán lehajráz, mert a felúszás belőlem többet kivesz. Azt is tudtam, hogy az utolsó szakaszon két előzésre nem lesz esélyem, így az utolsó fordulónál legalább egyet előznöm kellett még. Tegnapról Betti (Fábián) is mesélte, és előre is készültünk arra, hogy a fordulóknál egy pillanatra meg kell állni, úgy befordulni, nem ívesen, lendületből, mert akkor a sodrás miatt csak időt veszít az ember. Ez bejött. A végén, a sportszerűség határain belül, de azért igyekeztem ütni az olasz kezét, tudtam, hogy ezzel lemaradunk az első kettőről, de azt is, hogy ha más döntést hozok, lemaradok a bronzról is. Talán ha picit előrébb tudok a fordulóhoz érni, küzdhettem volna az aranyért, de így tudtam, hogy ez a maximum, erre kell fókuszálni” – idézte fel Betlehem.

„Igazából nem volt nehéz döntés, húszéves vagyok, Kristóf pedig huszonhét. Annyit ábrándozott erről a győzelemről, neki kellett ezt most megnyerni” – tette hozzá a fiatalabb magyar versenyző. Elmondta, a bronzérmét sokkal értékesebbé teszi, hogy klubtársával és példaképével együtt állhatott a dobogóra, ami régi vágyuk volt, nemhogy olimpián, összességében is egy világversenyen.

Sokan mondogatták már Fukuoka óta, bár akkor én a tizenhatodik helyemmel még nem igazán hittem benne. Azóta aztán volt verseny, ami Kristófnak jött ki jobban, volt, ami nekem. Előbbiből azért picit több. Örülök, hogy most minden klappolt, és az utolsó fordulónál már végre én is elhittem, hogy összejöhet a páros dobogó, ráadásul épp egy olimpián.

„Egy percig nincs bennem féltékenység, hogy ne tudnék őszintén örülni. Az van bennem, hogy ennek így kellett lennie” – jegyezte meg.

Kifejtette, szerinte a végén a nyugalom és a taktikai fegyelem döntött közte és az olasz között. „Ezt mondta Laci bácsi is, a végén az fog nyerni, aki önmagára koncentrál, és nem azon töri a fejét, hogy hol vagyunk, milyen a Szajna vize, az most épp visz vagy hoz. Így is lett. Tudtam, hogy ráérek hajrázni, láttam, hogy ő megindítja a hajrát, kicsit kezd fáradni, és azt is, mikor kell picit irányt váltanom, hogy le tudjam hagyni.”

A női 10 kilométer végén az ott 5. helyet szerző Fábián Bettina egy kis pálinkával „fertőtlenített”, Betlehem megjegyezte, szerinte náluk is hasonló módon indul majd a verseny utáni „regeneráció”.

„Betti rendben van, szóval nála jól működött a dolog. De a biztonság kedvéért este szerintem őt is meggyőzzük egy ismétlő fertőtlenítésről, szigorúan csak elővigyázatosságból” – mondta széles mosollyal a Balaton Úszóklub Veszprém friss olimpiai bronzérmese.

„Ez maga volt a csúcs! Remek úszás volt, a felépített taktikát abszolúte jól csinálták meg a fiúk. – vette át a szót a büszke mester, Szokolai László. – Követték a folyó sodorvonalát, vitte őket a víz, a kanyarban élesen vágtak vissza, aztán a fal mellett úsztak szorosan, ahol kisebb volt az áramlás. A legvégén is addig úsztak a hajók árnyékában, ameddig csak lehetett, utána úsztak csak be a frissítőponthoz, ami tényleg, azt kell mondjam, minden körben tökéletes végrehajtása volt a taktikai utasításnak. Nem volt egyszerű, mert a többiek ezt nem akarták hagyni, voltak kemény, test a test elleni küzdelmek, de a végén sorra véreztek el a legnagyobb nevek is. Leszámítva őket. Elképesztően büszke vagyok mind a kettejükre.”

Felidézte, a százhalombattai Duna-parton végzett edzések egytől egyig megérték. Szerinte is sikerült tökéletesen szimulálni a francia körülményeket – ezt pedig, mint az Index kérdésére elmondta, Fábián Betti előző napi úszása csak megerősítette. „Nagyon fontos volt, hogy jó előre felépítettük a versenyzést, hogy tudtuk, mik a sarokpontok, hol kell kiemelten figyelni, és hol nyílhat lehetőség a többiek leszakítására. Tényleg hibátlanul tették a dolgukat, elképesztően büszke vagyok mind a kettejükre” – fogalmazott Szokolai.

A sikerrel kapcsolatban a Magyar Távirati Iroda helyszíni tudósítója, Göbölyös Gábor jegyezte meg, Rasovszky napra pontosan 12 évvel Risztov Éva londoni győzelmét követően a nyílt vízi szakág második aranyát nyerte, ez egyúttal a magyar úszósport 32. olimpiai elsősége.

OLIMPIA, PÁRIZS 2024
FÉRFI NYÍLT VÍZI ÚSZÁS, 10 KM
1. Rasovszky Kristóf (magyar) 1:50:52.7 
2. Oliver Klemet (német) +2.1 másodperc hátrány
3. Betlehem Dávid (magyar) +16,3 mp h.

(Borítókép:  Az aranyérmes Rasovszky Kristóf [b] és a bronzérmes Betlehem Dávid a férfi 10 kilométeres nyílt vízi úszás eredményhirdetésén a 2024-es párizsi nyári olimpián a Szajna III. Sándor hídjánál 2024. augusztus 9-én. Fotó:  Czeglédi Zsolt / MTI)