Index Vakbarát Hírportál

Több tízezer liter ásványvíz fogy az atlétikai vb-n

A viharos kezdés után kánikulai időjárási viszonyok mellett zajlanak a küzdelmek a budapesti atlétikai világbajnokságon. A szervezők a héten a rendkívüli meleg miatt több biztonsági intézkedést hoztak már, míg a sportolók folyamatosan hűtik magukat, és pótolják a folyadékbevitelt. Ehhez a tervezettnél is nagyobb mennyiségű vízre van szükség a Nemzeti Atlétikai Központban, a viadal fő helyszínén, ahová naponta több tízezer néző látogat ki, illetve a belvárosban kialakított versenypályán, ahol a gyaloglószámokat rendezték, és rendezik majd a maratonfutást.

Hétfőn a vb-szervezők azt jelentették be, hogy a hőségre való tekintettel az egészség megőrzését célzó egyéb óvintézkedések mellett ingyenesen vizet biztosítanak a kilátogatóknak a stadionon belül és azon kívül is.

Csütörtök reggel a gyaloglók 35 kilométeres versenyszáma hét órakor rajtolt – a férfiaknál és a nőknél is az a spanyol sportoló gyűjtötte be az aranyérmet, aki pár nappal korábban 20 km-en is diadalmaskodott –, amihez 2-2,5 órával korábban kellett felkelniük.

Érdekes volt, hogy a viadal rajtja után még javában együtt volt a több mint százfős mezőny – a férfiak és a nők rendhagyó módon egyszerre rajtoltak el –, de az egyik olasz gyalogló már az első hidratálóponton vizet vett magához, hogy hűtse magát és pótolja a folyadékveszteségét.

Az idegtudomány színre lépésével épülhetnek a jövő sikeres futballakadémiái

Tavasszal az AZ Alkmaar U19-es labdarúgócsapata úgy nyerte meg az ifjúsági Bajnokok Ligáját, hogy konkrétan egész Európa utánpótlásmezőnyét lesöpörte a pályáról. Az együttes a kieséses szakaszban mindössze két gólt kapott a 19 rúgott mellé, és kétség sem fért dominanciájához. A holland csapat meglepően nagy fölénye közel sem azzal magyarázható, hogy egy olyan korosztály ért a csúcsra, aminél tehetségesebbet még nem hordott a Föld a hátán, hanem inkább annak köszönhető, hogy az Alkmaarnál már olyan háttérmunkákat végeznek az utánpótlásképzésnél, még inkább a kiválasztásnál, amely más klubok számára még ismeretlen. Itt jön képbe az idegtudomány, ami a futball utánpótlásképzésének jövőjét jelentheti, vagy talán már jelenti napjainkban is. Mutatjuk is, miért!

A futballban nagyjából közhellyel ér fel, hogy a sportág kéttényezős játék. Mi kell a sikerhez? Szerencse és tudás. Mivel az előbbire még nem talált az emberiség eszközt, hogy kontrollálhassa azt, úgy kizárólag a „tudásfaktor” maradt, amelyen dolgozhat, fejlesztheti és irányítása alá vonhatja.

Bármilyen edzés vagy mozgásforma hatékonyan csökkenti a stresszt

Fizikai aktivitás minden hely- vagy helyzetváltoztató, izom-összehúzódással járó tevékenység, ellenben az edzés tudatos, tervszerű, tudományos alapokon nyugvó, és konkrét céllal, funkcióval végzett folyamat, ergo minden edzés funkcionális! Éppen ezért nemcsak személyre szabható, de az adott egyén éppen aktuális céljának eléréshez szükséges, helyesen megválasztott terhelési összetevőkkel, edzéstípussal, folyamatos méréssel és megfelelően képzett sportszakember felügyeletével a professzionális elit sport mellett a rekreációban, egészségmegőrzésben, adott esetben helyreállításban is kulcsszerepet játszik. A mozgás egyenlő a gyógyszerrel – testnek és léleknek egyaránt.

A Debreceni Egyetem Sporttudományi Koordinációs Intézetében dr. Balogh László vezetésével párhuzamosan több irányban zajlanak kutatások. A közelmúltban a nemzetközi szakirodalomban két cikkük is megjelent, ezekről rövid összefoglalóban a kutatócsoport vezetője számolt be az Index.hu-nak.

A svájci sport Szilícium-völgye, amelyet a Bayern München és a Dortmund is megcsodált

A Zug mellett működő OYM sportkomplexum több mint tíz sportágnak ad otthont. A vállalat rendkívül integrált stratégiát alkalmaz, amely egyedi a sportban nemcsak svájci, hanem világszinten is. Helyszíni riportunk során Florian Zimmermannt, az OYM marketing- és üzletfejlesztési igazgatóját kérdeztük.

Az OYM nevű svájci sportkomplexum több mint tíz sportágnak ad otthont, ezek között akad, amelyik akadémiát vagy módszertani központot üzemeltet itt. A kezdeményezés rendkívül egyedi, és példát mutathat az integrált sportgazdasági gondolkodásra is.

Túlnőtt a bátyján a kisöccs

Amikor ezeket a sorokat papírra vetjük, nem biztos, hogy van népszerűbb sportoló széles e hazában Liu Shaoangnál. Még egy hónap sem telt el a pekingi téli olimpia óta, ahol a kínai apától és magyar anyától származó, zavarba ejtően jóképű fiatalember megszerezte a magyar téli sportok második olimpiai aranyérmét 500 méteren, a rövid pályás gyorskorcsolyázók versenyében. És közben „másodállásban” összetörte sok-sok magyar és kínai tinilány szívét.

A Liu fivérek története regénybe illik, és valószínű, hogy egyszer valaki meg is írja ezt a sztorit. Hogy magyar vagy kínai nyelven íródik majd a könyv, azt ebben a pillanatban nem könnyű megtippelni.

Ő most a világ legértékesebb futballistája

A svájci székhelyű Sporttudományok Nemzetközi Központja (CIES) legfrissebb publikációjában a szokásos, kétévente megjelenő listán a száz legértékesebb labdarúgót rangsorolta a topligákban.

Az algoritmus szerint a Real Madrid brazil támadója, Vinícius Júnior jelenleg a legértékesebb futballista, 166 millió euró a piaci értéke.

Ami a posztonkénti legjobbakat illeti, a legértékesebb kapus Gianluigi Donnarumma (Paris Saint-Germain), a védőknél Alphonso Davies (Bayern München), a középpályásoknál Phil Foden (Manchester City) vezeti a listát.

Női négyes – csillagos ötös

Ha volt olyan magyar aranyérem Tokióban, Milák Kristófén kívül, amelyre minden körülmények között számítottunk, az a női kajak négyesé. Pedig sokszor az a győzelem a legnehezebb, amit mindenki készpénznek vesz.

Szögezzük le gyorsan: a női kajak négyes magyar felségterület az utóbbi időben a nyári olimpiákon. A szám eddigi tíz olimpiai aranyérméből négyet, az ezüstökből ugyancsak négyet nyertek a magyar nők, és a 2012-es londoni olimpia óta csak a magyar himnuszt játszották el a szám eredményhirdetésénél. Ahogy a 2017-es, a 2018-as és a 2019-es világbajnokságon is.

Mi mindenre jó a közösségi média!

Tótka Sándor tokiói aranyérmének története tizenegy évvel korábban kezdődött, amikor Szingapúrban, az első ifjúsági olimpián győzött. Tucatnyi évre volt szüksége a mezőtúri születésű vasgyúrónak, hogy felérjen a csúcsra.

Tótka Sanyinak van érzéke a drámához. 2010. augusztus 22-én, a szingapúri ifjúsági olimpia döntőjében 14 századdal verte meg a német Liebscherrt, tizenkét évvel később, 2021. augusztus 5-én Tokióban, a felnőtt olimpián 55 ezreddel az olasz Manfredi Rizzát a kajak egyesek 200 méteres versenyszámának döntőjében. Mondhatni, kicentizte az UTE klasszisa.

És a kettő között? Váltakozó sikerességű évek következtek, jobbára a sprinttávon indult a világversenyeken, 2016-ban Molnár Péterrel negyedik volt K-2 200 méteren a riói olimpián.

Legenda a leszakadt farmergombról

Ha nincs az a farmergomb, akkor talán most nem Lőrincz Tamás a magyar birkózósport tizenkilencedik olimpiai bajnoka. Pedig 2021 elején semmi sem utalt arra, hogy a 34 éves ceglédi családapa Tokióban a huszadik olimpiai aranyérmet szerzi a magyar birkózósportnak.

Nagyon nehéz éve volt a 2019-es Lőrincz Tamásnak, a Budapest Honvéd 77 kilós birkózójának. Ahogy kijött egy betegségből, rögtön megsérült, következett a rehabilitáció, a gyógytorna, majd újabb betegség, megint egy sérülés, és ez így ment szinte a világbajnokságig. Persze az azt megelőző húsz évben rengeteg munkát rakott bele a felkészülésbe, és az nem veszett el, az ott volt az idegpályáiban.

Még szerencse, hogy a Nur-Szultan-i vb előtti utolsó két hónapot tisztességesen végig tudta dolgozni, olyannyira, hogy átrobogott üzbég, ukrán és litván riválisán, majd az elődöntőben legyűrte a hazai versenyzőt, végül a fináléban a görög származású svéd Alex Bjurberg Kessidist 8–0-után technikai tussal verte. Utólag azt mondta, fizikálisan nem volt a topon, de mentálisan annál inkább, és a sportban ez számít igazán.

Most már jöhetnek a lányok!

Kopasz Bálint a nagy cél, az olimpiai bajnoki cím érdekében még a cölibátust is vállalta, vagy ha azt nem is, de az állandó barátnőt Tokióig kizárta az életéből. Hogy megérte-e az aszkéta életmód, azt csak ő tudná megmondani, de az biztos, hogy Tokióban az ő tiszteletére játszották el a magyar himnuszt a K-1 1000 méter olimpiai döntője után.

Amikor 1968. október 25-én Hesz Mihály egy hajóhosszal megverte a szovjet Alekszandr Saporenkót a mexikóvárosi Xochimilco-tavon, ki az ördög gondolta volna, hogy 53 évnek kell eltelnie, mire újból eljátsszák a magyar himnuszt olimpián a királyszám döntője után. Hiszen közben voltak kajakkirályaink – például Csapó Géza, Csipes Ferenc vagy Gyulay Zsolt személyében, akik világbajnokságon diadalmaskodtak a klasszikus távon –, de az olimpián valahogy nem jött össze.

Monsieur Butterfly

Ha Cso-cso-szán Madame Butterfly volt Giacomo Puccini operájában, akkor Milák Kristófot nyugodtan nevezhetjük Monsieur Butterflynak. Amit ugyanis a még mindig csak 22 éves fenomén művel ebben az úszásnemben, arra elfogytak a jelzők. Klasszisára jellemző, hogy Tokióban nem is igazán tudott örülni a győzelmének, mert elmaradt a saját világcsúcsától.

Milák egyidős a kisebbik lányommal, Enikővel, aki egész jó úszó volt, s természetesen mindig elkísértük a gyermekversenyekre. Egyszer Hódmezővásárhelyen figyeltünk fel egy nyurga, cérnavékony, esetlen mozgású, félelmetesen X-lábú, szemmel láthatóan gátlásos kölyökre, akiről a medenceparton azt gondoltuk, félő beengedni a vízbe, mert még a végén megfullad. Nem fulladt meg. Sőt, lazán hazavágta a mezőnyt, majd kikászálódott a medencéből, és elvonult az uszoda sarkába meditálni.

– mesélte a történetet kollégánk, Ch. Gáll András.

Eddig három, és hol a vége?

Még kimondani is hátborzongató, leírni pedig végképp az: Szilágyi Áron tizenöt éve ott van a kardvívás nemzetközi élvonalában, pedig még csak 32 esztendős.

Első felnőtt világbajnoki címét 2007-ben szerezte Szentpéterváron a magyar kardcsapattal, az eddigi utolsó nagy diadala pedig a tokiói olimpia megnyerése, harmadik egyéni olimpiai aranyérme volt. Utóbbi egyedülálló bravúr a sportág történetében.

Az este, amikor legendává emelkedtek a magyar gyorskorcsolyázók

A magyar rövidpályás gyorskorcsolya harminc év alatt a nulláról jutott el az olimpiai aranyéremig. A sportág első magyar bajnokságát 1989-ben rendezték meg, a férfiváltó 2018-ban Dél-Koreában a nagyhatalmakat megelőzve megszerezte Magyarország első téli aranyérmét. Kevés aranyérem váltott ki olyan hatást, mint az övék.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, időrendben emlékezünk a győztesekre. Hajós Alfrédtól a rövidpályás gyorskorcsolya-váltóig.

A kajaknégyes a Holdat célozva emelkedett a csillagok közé

A riói olimpián a női kajaknégyes nyerte meg a magyar küldöttség nyolcadik aranyérmét. Ez volt az első olimpia, amikor a kajakosnők három aranyérmet szereztek. Magyarország a nemzetek rangsorában a házigazda brazilokat megelőzve a tizenkettedik helyen végzett.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, időrendben emlékezünk a győztesekre. Hajós Alfrédtól a rövidpályás gyorskorcsolya-váltóig.

Kozák űrfokozatba kapcsolt, hihetetlen fölénnyel nyert

Hatalmas egyéniségei voltak a női kajakozásnak, de 2016-ig senki sem tudta megvédeni az olimpiai bajnokságát. Kozák Danutának sikerült először a bravúr az egész világon, a riói olimpián egészen könnyedén verte a kihívóit 500 méteren egyesben. Ő szerezte a magyar sport 175. olimpiai aranyérmét, és az ötszázadik olimpiai érmét.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, időrendben emlékezünk a győztesekre. Hajós Alfrédtól a rövidpályás gyorskorcsolya-váltóig.

Szabó és Kozák megígérték egymásnak, hogy együtt nyernek olimpiát

Így lett kerek a sztori – sóhajtott egy nagyot Szabó Gabriella a kajakpárosok 500 méteres döntője után. Kozák Danutával együtt kezdték a KSI-ben, a riói olimpia előtt találtak ismét egymásra, a döntőben pedig jó 10 centis különbséggel felülmúlták a németeket.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, időrendben emlékezünk a győztesekre. Hajós Alfrédtól a rövidpályás gyorskorcsolya-váltóig.

Az NBA-sztár, akit orvosok kértek, nyúljon le egy delfin gyomrába

A Golden State Warriorsszal 1975-ben NBA-bajnoki címet szerző Clifford Rayről két dolgot érdemes tudni, már azon felül, hogy 1975-ben bajnok lett az NBA-ben:

még a 206 centis magasságához mérten is rettenetesen hosszú karjai vannak,
és egyszer megmentette egy delfin életét.

A két dolog pedig, bármilyen furcsa, összefügg.

Szilágyit kimerítette az olimpiai címvédés, jobban elfáradt, mint első győzelmekor

Szilágyi Áron a riói olimpia előtt nem tudott arról, hogy magyar zászlóvivő 1948-ban nyert utoljára aranyat az olimpián. Ezt a rossz sorozatot ő zárta le 2016-ban. A címvédése nehezebb volt, mint az első arany megszerzése.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, időrendben emlékezünk a győztesekre. Hajós Alfrédtól a rövidpályás gyorskorcsolya-váltóig.

Hosszú sokszor hibázott, de kiküzdötte harmadik olimpiai aranyát

Ha nem versenyezte volna végig a 2016-os olimpiát megelőző négy évet Hosszú Katinka, akkor szerinte a 200 vegyes aranyát elveszíti Rióban. Nem így lett, bár nagyon közelítette őt a brit O'Connor a döntőben, de utolérni nem tudta.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, időrendben emlékezünk a győztesekre. Hajós Alfrédtól a rövidpályás gyorskorcsolya-váltóig.

Megfordultak, Hosszú pedig előhúzta a siker titkos fegyverét

Hosszú Katinka a riói olimpián megmutatta, hogyan lehet sprintben nyerni, miközben a nagy állóképességet igénylő távokra figyel. A 100 méteres hátúszás megnyerése külön cél volt Hosszúnak.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, időrendben emlékezünk a győztesekre. Hajós Alfrédtól a rövidpályás gyorskorcsolya-váltóig.

Hosszú Katinka sokkoló világcsúcsát a düh táplálta

Hosszú Katinka élete legnagyobb úszását a 2016-os olimpiai döntőre tartogatta, és 27 évesen, negyedik olimpiáján szerezte meg első aranyérmét. A világcsúcs és a kivívott fölénye a legnagyobb úszók közé emelte az akkor már ötszörös világbajnokot.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, időrendben emlékezünk a győztesekre. Hajós Alfrédtól a rövidpályás gyorskorcsolya-váltóig.

Szász Emese átkattintott, és egy 8-2-es rohammal elvitte az aranyat

A 2016-os riói olimpia első napján megszületett az első magyar aranyérem, a párbajtőröző Szász Emese két túlizgult olimpia után olyan napot fogott ki, amikor minden sikerült neki. Pontosabban, mindig időben tudott váltani. A döntőben 7-11-ről fordított a nagy esélyes olasszal szemben.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, időrendben emlékezünk a győztesekre. Hajós Alfrédtól a rövidpályás gyorskorcsolya-váltóig.

Risztov azoknak is megköszönte az olimpiai aranyat, akik keresztbe tettek neki

2005-ben úgy látszott, hogy az úszó Risztov Éva veszni elbúcsúzhat nagy álmától, az olimpiai aranyéremtől, de az utolsó pillanatban csörgött a telefonja, kapott egy hívást, ami meggyőzte. Adott még egy esélyt magának, és megszerezte a nyílt vízi úszás első magyar ötkarikás aranyérmét. A 2012-es londoni olimpián ez volt Magyarország nyolcadik elsősége, amivel hazánk a 12. helyen végzett a nemzetek versenyében,

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, időrendben emlékezünk a győztesekre Hajós Alfrédtól a rövidpályás gyorskorcsolya-váltóig.

Kozák egy kicsit pánikolt a rajt előtt, de a hajrában más dimenzióban evezett

Kozák Danuta a 2008-as pekingi, olimpiai ezüstérem után minden nap azért dolgozott, hogy egyesben is a legjobb legyen. A kajakos a döntő utolsó 100 méterén egy másik dimenzióban evezett, mint a riválisa, és csapásról csapásra nőtt az előnye.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, időrendben emlékezünk a győztesekre. Hajós Alfrédtól a rövidpályás gyorskorcsolya-váltóig.

Kovács Katalin a győztes befutó után: üdv a klubban, csajok

Az 1992-es olimpia sikere után mindig esélyes volt a női kajaknégyes az aranyéremre, de a németek valahogy mindig gyorsabbak voltak. 2012-ben, a londoni olimpián aztán változott a helyzet.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, időrendben emlékezünk a győztesekre. Hajós Alfrédtól a rövidpályás gyorskorcsolya-váltóig.

Alkalmatlanoknak tartották őket, olimpiai arannyal válaszoltak

Hiába számított Magyarország a kajakozás nagyhatalmának, a kajakpárosok ezer méteres távján 2012-ig nem született magyar arany. A londoni olimpián aztán Dombi Rudolf és Kökény Roland élete maximumát nyújtva arasznyi különbséggel nyert.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, időrendben emlékezünk a győztesekre Hajós Alfrédtól a rövidpályás gyorskorcsolya-váltóig.

Halott mestere fotóját vitte tiszteletkörre Pars Krisztián

A szombathelyi kalapácsvető műhely a 2012-es londoni olimpián ért a csúcsra, már nem az alapító, Németh Pállal, hanem a fiával, Németh Zsolttal. És persze Pars Krisztiánnal, aki előbb megnyerte a selejtezőt, majd egyedüliként ő volt képes arra, hogy 2 métert javuljon a döntőre.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, időrendben emlékezünk a győztesekre. Hajós Alfrédtól a rövidpályás gyorskorcsolya-váltóig.

Londonban vert meg két brit tornászt Berki Krisztián, az elegancia segített

Élete egyetlen olimpiáján a lólengés favoritja volt Berki Krisztián, és a britek két legjobbját győzte le hazai pályán, ami óriási bravúr volt. Ezzel mindent megnyert pályafutása alatt.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, időrendben emlékezünk a győztesekre. Hajós Alfrédtól a rövidpályás gyorskorcsolya-váltóig.

Gyurta az olimpiai döntőben váltott taktikát, és így lett bajnok

A 23 éves Gyurta Dániel Európa- és világbajnoki aranyérmei után a legfontosabb versenyt, az olimpiai döntőt is megnyerte. A 2012-es londoni olimpián a hazai közönség nagyon szurkolt üldözőjének, Jamiesonnak, aki közelítette ugyan a magyart, de utolérni nem tudta. Gyurta világcsúccsal nyert, ez a magyarok közül addig csak Darnyi Tamásnak sikerült.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, időrendben emlékezünk a győztesekre. Hajós Alfrédtól a rövidpályás gyorskorcsolya-váltóig.

Szilágyi Áron 22 évesen robbant be a londoni olimpián

A 2012-es londoni olimpián csak egyszer ingott meg Szilágyi Áron, de ő lett a kardvívás legfiatalabb olimpiai bajnoka. Az elődöntőben és a döntőben feleannyi találatot kapott, mint amennyit adott.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, időrendben emlékezünk a győztesekre. Hajós Alfrédtól a rövidpályás gyorskorcsolya-váltóig.

Rovatok