Valószínűleg nem túl sokan vannak azok, akik ne tudnák, hogy Puskás Ferenc a Budapest Honvéd után (pár év kihagyással) a spanyol sztárcsapatban, a Real Madridban folytatta játékosként. Ahogy az sem meglepetés, hogy az 1950-60-as években több magyar labdarúgó is megfordult a spanyol futball két meghatározó csapatában, a Realban vagy a Barcelonában. De hogy Puskás Barca-mezben játszott volna? Pedig megtörtént.
1951-ben elkeseredett lépésre szánta el magát St. Louis Browns baseballcsapat tulajdonosa, Bill Veeck. A csapatnak nagyon nem ment, emiatt a nézőszám is pocsék volt, ezért a csapatot az év elején megvásárló Veeck megpróbált némi hírverést csapni, és úgy döntött, hogy az American League főcsoport 50. születésnapi ünnepségének álcázott nagyszabású eseményt rendez augusztus 19-én, amikor két egymást követő meccset játszott a csapata.
A két meccs között cirkuszi attrakciók szórakoztatták a nézőket, egy bázis mellett zsonglőrök, egy másik mellett pedig artisták produkcióját lehetett megfigyelni, Veeck fő attrakciója viszont még odébb volt.
A tulajdonos ugyanis kitalálta, hogy felbérel egy törpét játékosnak. Egy ügynökségen keresztül jutott el Eddie Gaedelhez, aki a háborúban egy repülőgépgyárban, a háború után pedig kocsmárosként dolgozott. A baseballhoz nem sok köze volt, maximum annyi, hogy néha megnézett egy-egy meccset.
A maratonfutás története is tele van csalásokkal, számtalan versenyen rövidítették le a távot potyázók, vagy éppen ültek át kocsira a gyorsabb haladás érdekében futók, hogy így nyerjenek. Figyelemre méltó sztorik, de a legnagyszerűbb csalás mégis csak Rosie Ruizé, aki alig egy kilométert futva játszotta el, hogy megnyerte az 1980-as Boston Marathont. Nyolc napig győztesként is tekintettek a nőre.
A napokban zajló női futball-világbajnokságon (itt olvashatja a cikkeinket a meccsekről) már tízezres nézőszámokat regisztrálnak, de nem mindig volt ennyire népszerű és elfogadott a női foci.
A 19. század végén már voltak meccseik, de az áttörésre majdnem száz évet kellett várni.
Az első hivatalos női válogatott futballmeccset csak 1971. április 17-én játszották az észak-franciaországi Hazebrouckban.
A részt vevő csapatok, a franciák és a hollandok sem tudták akkor, hogy történelmi meccsen szerepelnek, hiszen a FIFA is csak utólag ismerte el elsőnek.
Az HBO 2019-es, Csernobil című minisorozatának köszönhetően újabb, talán minden eddiginél szélesebb kör ismerte, ismeri meg a mai Ukrajna területén 1986-ban történt atomkatasztrófát. A sorozat egyik legnagyobb vonzereje, hogy a katasztrófa mellett a kisemberek életét, az abban hozott drasztikus változást mutatja be. Egy ilyen történet az akkori balesettel megpecsételt sorsú Sztroityel Pripjaty futballcsapaté is.
Az 1986. április 26-án, hajnalban történt csernobili atombaleset után pár nappal egy helikopter szállt le a Pripjatytól nagyjából 90 km-re található Borogyanka futballpályáján, majd egy, a gépből kiszálló, láthatóan rémült tisztviselő arról tájékoztatta a helyi Masinosztroityel (vagyis Gépépítő) játékosait, hogy már nem kell elutazniuk az FK Sztroityel Pripjaty (Pripjatyi Építők) elleni kijevi regionális kupa elődöntőjére.
Hivatalosan ez, illetve az atomkatasztrófa utáni költözés volt az utolsó mozzanat a Sztroityel Pripjaty történetében. A csapat ugyan két évig még fennmaradt, Pripjaty lakosságának nagy részével Szlavuticsba költöztették, de 1988-ban végleg megszűnt az Építők.
Sportolókat sok mindennel lehet jobb teljesítményre motiválni, érmek, serlegek, kupák, de akár pénz is segíthet az eredményességben. Az 1910-es évek elején Wyoming államban viszont alighanem a lehető leghatásosabb módszerrel motiválták a rawlinsi állami börtön baseballcsapatának játékosait, akik
ha nyertek, tovább maradhattak életben, ha rosszul játszottak, végük volt.
A magyar futball történelmének első legjobb vidéki csapata a Sabaria Football Club volt. Amilyen viharos gyorsasággal tűnt fel, olyan hamar is került a süllyesztőbe a szombathelyi csapat: pár év után megszűnt. Ebben egy elég kalandos és veszteséges amerikai túra is közrejátszott.
1984 májusában, 35 éve érte el a magyar kosárlabdasport története egyik legnagyobb sikerét: rossz rajt után negyedik lett a női válogatott a havannai olimpiai selejtezőn. Hazafelé jövet, a zürichi átszálláskor, a magyar újságokból tudták meg: értéktelen, amit elértek. Az igazi nagy sírás pedig még csak utána jött.
A futball üzlet, mindenki próbálja a lehető legtöbbet kihozni a lehetőségeiből. Emiatt nem meglepő, hogy egyre kevesebb az olyan futballstadion, ami egykori legendáknak állít emléket. Sokan – mint az Arsenal (Emirates Stadion), a Bayern München és a Juventus (Allianz Aréna/Stadion), vagy például a Ferencváros (Groupama Stadion) – a szponzorok eurómillióit választották, míg mások nem törődnek ezzel. Összegyűjtöttünk 10 stadiont, ahol még számít az örökség.
Az egykori Népstadionnak ma már nyoma sincs, de Algírban még áll az az aréna, aminek a mintájául a budapesti épület szolgált. Azt is magyarok tervezték még az 1960-as években megkezdve a munkát. Az algériai aréna nem tökéletes másolat, de sok jellegzetes budapesti elem visszaköszön rajta.
Ikrek helycserés kalandjairól elég sok könyv és film született már, de bármilyen hihetetlennek tűnik, egy olimpián is helyet cserélt két testvér. 1984-ben egy nézőként kiutazó Puerto Ricó-i lány ugrott be testvére helyére, aztán majdnem döntőt is futott, de végül leleplezték egyszerre zseniális és végtelenül naiv tervüket.
A Forbes évről évre kiadja a világ legjobban fizetett sportolóinak listáját, történelmi kontextusban viszont nem a futballban, nem a ringben, de nem is a most már 400 millió dollár fölötti összegeket osztó baseballban kell keresni a valaha volt leggazdagabb sportolót: egy ókori római kocsihajtó, Gaius Appuleius Diocles annyi pénzt nyert, amiből egy évig tudta volna etetni Rómát.
A baseballozók számára a cél egyértelműen az, hogy eljussanak az MLB-be, vagyis az amerikai profi liga legmagasabb szintjére. Egyesek évekig küzdenek, fejlődnek a fiókligákban, hogy elérjék céljukat – így volt ez azzal az Adam Greenberggel is, akinek csak 0,438 másodpercig tartott az álma, első MLB-megmozdulásával ugyanis véget is ért a pályafutása a ligában.
A Hawaii Ironman a triatlon legendás versenye, ami még a leggyorsabbaknak is nyolcórányi küzdelmet jelent, de a nagy átlagnak inkább tizenkét órányi szenvedést. Kezdetben alig tucatnyian vállalkoztak erre, ma viszont már ezrek mennek Kona szigetére. Furamód a triatlon iránti vágyat egy agonizáló célba kúszás is gerjesztette.
A baseball Hírességek Csarnokának 1936-os alapítása óta Mariano Rivera lett az első játékos, aki egyhangú szavazással került be. Ez a történelmi teljesítmény nem annyira meglepő a valaha volt legjobb closertől, aki a panamai halászélet veszélyei elől menekült a baseballba.
A futballtörténelemben láttunk már pár szándékos öngólt, de ezek szinte mindegyike azért született, hogy gesztust tegyenek az önhibáján kívül hátrányba kerülő ellenfélnek. Huszonöt évvel ezelőtt a barbadosi válogatott egészen más okból rúgott egyenlítő gólt magának: csak így volt esélye egy nagyobb különbségű győzelemre és a továbbjutásra. Ezzel aztán a futball legőrültebb három percét is összehozták.
Szombaton, a Crystal Palace elleni bajnoki meccs előtt emlékezett legendájára a Liverpool FC: minden idők egyik legnagyobb edzőjét ünnepelte a klub, Bob Paisley-t.
A hivatalos ünnepség szombaton zajlott a Csendes Géniusz tiszteletére, de szerdán lett volna 100 éves a liverpooli hősök talán legnagyobbika, aki három BEK-, hat bajnoki-, három Ligakupa- és egy UEFA-kupa-serleget vitt az Anfield Roadra.
Az Australian Open nem volt mindig ilyen népszerű és kiemelt verseny, mint az utóbbi két évtizedben, a klasszisok sokáig kerülték, hiába volt Grand Slam. Ezen akartak változtatni, így 1977-ben két Australian Opent is tartottak, egyet januárban, egyet decemberben. Az újító szándék elsőre nem jött be, így a második kiadást egy nem különösebben sikeres playboy, Vitas Gerulaitis nyerte.
A közelmúltban, november 22-én töltötte be 70. életévét Radomir Antic, a szerbek egykori futballkapitánya, aki azzal a nem mindennapi bravúrral büszkélkedhet, hogy egyedüli edzőként irányíthatta a Real Madrid, az Atlético Madrid és a Barcelona csapatát is. Kettőt közülük a káoszból vezetett ki, a harmadikkal pedig minden idők legjobb eredményét érte el. Egy életút a Vajdaságból indulva Lutonon át Spanyolországig és Dél-Afrikáig.
Kilencven, száz évvel (de akár csak 30-40-50 évvel) ezelőtt jóval kisebb figyelmet fordítottak az autóversenyek biztonságára, mint manapság, ám az 1927-es párizsi „hegyiverseny” ezek közül is kilóg. A versenyről bizarr fotók is készültek, fenn is maradtak.
Éppen harminc éve, hogy kirobbant az a bundabotrány Magyarországon, amelyben válogatott labdarúgók, korábbi szövetségi kapitány, klubelnökök is érintettek voltak. Több személyt elmarasztaltak, de a börtönbüntetést végül majdnem mindenki megúszta.
Október 28-a vasárnap különleges este volt Amerikában – az a ritka együttállás fordult elő, hogy nem pusztán egyszerre volt játéknap az öt legnagyobb sportágban (hoki, kosárlabda, amerikaifutball, baseball és labdarúgás), de ráadásul mind az öt sportágnak volt meccse Los Angelesben. Két őrült szurkoló, Doane Liu és Branimir Kvartuc pedig ezt látva úgy döntött, hogy pénzt, időt, energiát nem sajnálva történelmet írnak, és valahogy kijutnak mind az öt meccsre.
Lóránt Gyuláról számos közismert tény van, hogy kőkemény középhátvéd volt, az Aranycsapat örökös 3-asa, olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérme, aki hét éven át volt meghatározó játékosa Sebes Gusztáv válogatottjának és a Honvédnak. És borzasztó természete volt, az élen járt a csempészkedésben, és talán sokan még arra is emlékeznek is, hogy Puskás közreműködésével került a Honvédhoz, és lett belőle az Aranycsapat meghatározó játékosa.
Néha azt is megemlítik, hogy ezek mellett volt egy disszidálási kísérlete, ami után egy időre internálótáborba is került.
Szőke Katót elbűvölték a gyémántok, a férje pedig képes volt megadni ezt a luxust. Szőke két olimpiát nyert, ahogy édesapja is. Domján Árpád az 56-ban győztes vízilabdacsapat tartalékja. Amerikában telepedtek le.
Pontosan harminc éve, 1988. szeptember 22-én rendezték a szöuli olimpián a 100 méteres női hátúszás döntőjét. Akkor még nem háromszor kellett úszni az aranyért, az előfutam után rögtön a döntő jött.
Az 1950-es évek nemcsak a magyar futball csúcskorszaka volt, de atlétikában, közép- és hosszútávfutásban is magyarok uralták a világot. Ha kellett, Iharos Sándor és társai megrendelésre futottak világcsúcsot. A sikerek mögött egy magán is sok mindent kipróbáló megszállott és sokat követelő edző állt, akinek a különböző országokat képviselő tanítványai 49-szer javítottak világrekordot. Az atléták között csak Náci bácsiként emlegetett Iglói (Ignácz) Mihály 110 éve, 1908. szeptember 5-én született Egerben.
Már csak a valószínűségét tekintve is elég hihetetlennek tűnik, hogy egy nem túl ismert montreali egyetemhez vezessen vissza három olyan világszerte népszerű sportág eredete is, mint a jégkorong, a kosárlabda és az amerikaifutball, pedig igaz. A McGill nélkül Amerika négy kedvenc sportjából három nem lenne, az pedig már csak a ráadás, hogy Kanada nélkül egyik sem létezne. A hoki, kosárlabda, amerikaifutball hármast ráadásul nagyjából 15 éven belül találták fel, ami csak a valószínűtlenségi faktort erősíti.
De haladjunk is szépen időrendben!
1970. augusztus 21-én délután az MTK futballcsapata a dunavarsányi edzőtáborban készült a bajnoki fordulóra, a Salgótarján elleni mérkőzésre, amikor a pályán gimnasztikázó csapatra villám sújtott le.
Elég sok futballstadionban látható, hogy a kispadon a legmodernebb sportautóülésekben ülnek a cserejátékosok, így volt ez a nyári világbajnokság pár stadionjában is. Az viszont nem teljesen világos, hogy mit keresnek a remek oldaltartással bíró ülések ott, ahol aztán végképp nem hat oldalirányú erő a játékosokra.