Kár lenne tagadnunk, hogy odavagyunk a délkeleti konferenciáért,  a SEC-ért. Idén is egy rakás dolog miatt lesz érdemes nézni, hogyan csinálják ezt délen. Vannak olyan szakértők, akik már most arról fantáziálnak, hogy 2005 után először lehet olyan döntő, melyben nincs SEC-es csapat, de elég nagy hülyeség lenne már most leírni őket, még úgy is, hogy minden csapatnál sok meghatározó játékos távozott, akik az NFL-ben folytatják. 

A legutóbbi döntőben vesztes Auburn a múlt szezonban alighanem kimaxolta a szerencsefaktorát, hiszen több szoros győzelmük is volt, amíg eljutottak a döntőig. A Georgia és az Alabama elleni győzelmekben azért a szerencsefaktort nem túlzás emlegetni, de nyilván nem ezen fog múlni szezonjuk. Nick Marshall irányító a múlt szezonban 1068 futott yarddal zárt 1976 passzolt mellett. Azóta sikererrel rá is gyúrtak a passzjátékára a felkészülés alatt; sokan már most odaadnák neki az offensive player címet a SEC-ben. A Heisman-jelölésig jutott Tre Mason elment az NFL-be, de a futójáték így is erős: van két-három ember, aki nem jutott mellette akkora szerephez. Ami ellenük szól, az a brutális menetrend, ami októbertől úgy néz ki, hogy: LSU, Mississippi State, South Carolina, Ole Miss, Texas A&M, Georgia, Samford és Aalabama. 

Na de az is érdekes lesz, hogy mi lesz a másik alabamai csapatnál, a Crimson Tide-nál. AJ McCarron távozása után irányítókrízis állt elő, ami nyilatkozatok szerint még most is tart, de valójában már eldőlt, hogy a Florida State-től áttranszferelt Jacob Cokeré lesz a munka. Hogy mi várható a Bamánál az idényben, arról a csapat egyik legnagyobb hazai szurkolóját, a 444.hu-s Király Andrást kérdeztük meg. „Olyan backfield van, hogy quarterback nélkül is ellenne a csapat (szerelmem, Yeldon; a rettenetes Dereck Hendry és még Kenyan Drake, plusz a training teamben két ötcsillagos tehetség), de Coker elég kompetensnek tűnik ahhoz, hogy a run first, run second offenssel letaglózott ellenfeleket módszeresen szétszedje Cooperrel (aki iden biztos jobb lesz, mint tavaly volt) és a félelmetes OJ Howarddal, aki szerintem iden tight endbol átmegy slotba, és hát 6'6, meg 240 font, ráadásul nemcsak ehhez képest kurvagyors. Szóval DB legyen a talpán, aki kezdeni tud vele valamit."

Persze nem kizárólag a két alabamairól szól majd az idény. Az LSU-nál például egy rakás freshman miatt lehet izgalmas a szezon, plusz a csapat atletikussága valami egészen félelmetes. Zach Mettenberger irányító már NFL-es, és a legjobb elkapók és a running back is elmentek, de az őket helyettesítő fiatalok (Leonard Fournette-re érdemes lesz figyelni) miatt nagyjából kiszámíthatatlan, hogy mivé fordul a szezonjuk. A sorsolásuk mindenesetre kedvező.

A Texas A&M-nél a Johnny Manziel utáni élettel barátkoznak. Kenny Hill már megkapta a munkát utódjaként, az offseasonban lenyomta a true freshman Kyle Allent. Mike Evans is az NFL-ben kezdi már a szezont, ahogy az idei drafton hatodik overall pick, az OT Jake Matthews. Emellett a védelem is kritikus pont lesz. A cornerback Deshazor Everett nyilatkozta nemrég: „most őszintén, lehetnénk ennél rosszabbak?”. Az Ole Missnek már tavaly sem ment rosszul: a védelem az idén is rendben lesz, sőt, talán az egyik legjobb a SEC-ben. Az offense-en múlik majd, hogy jön-e meglepetés a Rebelstől, ahogyan azt sokan várják. Tavaly nyolc győzelemmel és négy vereséggel zárták; idén az már bravúr lenne, ha ezt felül tudják múlni ebben a divízióban.

Keleten a South Carolina esélyei tűnnek a legjobban a tavalyi 11-2 után, még úgy is, hogy Jadeveon Clowney mellett már Connor Shaw is NFL-es. Az ő távozása talán még nagyobb veszteség a csapat számára, aminek a sorsolása viszont annál jobb, Steve Spurrier edző személye pedig már eleve akkora plusz, hogy a keleti divízió bajnoki címére esélyesek legyenek. A tapasztalat is mellettük szól: összesen tizenhat kezdőjük maradt meg a múlt évről, köztük a futó Mike Davis, akinek idén még többet kell majd vállalnia Shaw távozása után, és a fiatal Dylan Thompson első kezdőéve alatt.

Ha Georgia, akkor Todd Gurley. A brutális running back 1500 yardot is elérheti, ha egészséges tud maradni, és ugyanaz vár majd rá, mint Davisre a South Carolinában: irányítóváltás utáni időszakban jóval többször cipelheti majd a labdát, mint eddig. Mason Hudsonnak már volt két meccse tavaly, most viszont egyből bedobják a sűrűjébe. A Bulldogs a Clemsont fogadja, majd megy a South Carolinához, utána viszont már nem lesz annyira rázós a menetrend.

A Butch Jones által edzett fiatal Tennessee Titanstól rengetegen várnak kiugrást az idén, ami ebben az esetben egy harmadik-negyedik helyet jelentene, de a menetrendjük egyáltalán nem könnyű. Közben a Florida Gatorsnál csak jobbat tehet Will Muschamp, mint tavaly, amikor egy hétmeccses vereségszériával zártak. Mindenesetre a szezont új offensive coordinatorral és új irányítóval kezdik, és ez javíthat a múlt szezon apatikus offense-teljesítményén. A védelem várhatóan rendben lesz, a sorsolás pedig még inkább segíthet abban, hogy feledtessék a tavalyi horrort. Ja: idén már Tim Tebow a SEC Network szakkommentátora, kell ennél jobb ómen?

A Missouri Tigers tavaly meglepetésre már második SEC-es évében SEC-döntőig jutott, ahol az Auburntől kikaptak, aztán idén már úgy kezdik meg a szezont, hogy a tavalyi huszonkét kezdőjükből csak hét maradt. A zseniális, de kezelhetetlen Dorial Green-Beckham kivágása is óriási veszteség a csapatnak, de legalább megmaradt a két running back, Russell Hansborough and Marcus Murphy, akik tavaly összesen 1300 yardot hoztak össze. A távozók miatt viszont ez a szezon aligha lesz kiugró. 

Az, hogy beválik-e a jóslat, miszerint nem lesz idén SEC-es csapat január első hétfőjén, egyelőre elég merész elképzelésnek tűnik, de persze az idén bemutatkozó playoff-rendszer is rátesz egy lapáttal a kiszámíthatatlanságra. Egy biztos: a SEC az idén is az egyik legszórakoztatóbb konferencia lesz.