Nem csak a labda után lehet gyorsan futni

A Honvéd fiatal atlétája augusztus 22-én állított fel nem hivatalos (az utánpótlás-korosztályokban mindig ott van ez a jelző) világrekordot 60 méteres síkfutásban, ideje 7.26 másodperc. Illovszky két századot javított a korábbi csúcson, amelyet Alex Kiwonya tartott. A már 18 éves brit futó végül a futballt választotta, U18-as angol válogatott lett, és jelenleg is a Chelsea U21-es keretének tagja.

A futballnak az Illovszky családban is vannak hagyományai – Dominik édesapjának nagybátyja volt a legendás Vasas-edző és szövetségi kapitány, Illovszky Rudolf – , de jelenleg az atlétika a legfontosabb sportág. Illovszky Viktor két fiát, Dánielt és Dominikot azért vitte le négy évvel ezelőtt a Honvéd-pályára, hogy egyáltalán mozogjanak valamit, úgy gondolta, az atlétika olyan alapképességeket fejleszt, amelyek minden máshoz is jól jöhetnek, és egy életre megszerethetik a sportot.

Illovszky Dominik sem specializálódott igazán egy számra, a vágták mellett többpróbázik és távolugrásban is egész jó. Edzője, a több mint hússzoros magyar bajnok sprinter Könye Irma úgy tartja, tanítványa sprinterként a legjobb, de a folyamatos fejlődés érdekében a többi számról sem szabad lemondania, mert azok olyan pluszt adnak, ami a sprintben is jól jön.

„Először meg kellett tanítanom futni, aztán nézegettem. Fél év kell, hogy rájöjjek, kiben van meg az a frekvencia, ami a sprinthez kell. Utána láttam, hogy egyre gyorsabb ez a kiskölyök, csak jól meg kell tanítani rajtolni. Született sprinter, meg tudja oldani, amit mondok neki” – emlékezett vissza edzője.

A rajt 12 éves sprinter egyik nagy erőssége, úgy fogalmazott, hogy Illovszky-ágról tudta örökölni a bombasztikus kirobbanást. Erről apja még nem hallott, de úgy vélte, valóban lehet genetikai alapja fia jó teljesítményének.

Példaképek házon belül

A végrehajtott feladatok mellett a társaság, az edzőtársak is pluszt adnak. Könye Irma sok csoportot vezet a legkisebbektől a legnagyobbakig, nem is szeret más edzőktől érkező sportolókat fogadni, mert nem tudja, milyen munkát végeztek korábban. Elsősorban a sport szeretetét próbálja meg átadni, meg sem fordul a fejében, hogy mindenkiből versenyzőt neveljen. Hetvennél is több tanítványából csak 25 igazolt sportoló. „Akik az utcáról jönnek be, azok lesznek az igazi versenyzők” – vallja.

Sokan a jó társaság miatt járnak le, de nagyon elkötelezettek, Csobánkáról, Budafokról, Pilisszentivánról is jönnek edzésre a budapesti, Tüzér utcai pályára. Könyének nem is nagyon kell motiválni tanítványait, egymást tudják húzni. „A rajtokat direkt mindig úgy csinálom, hogy együtt legyen a kicsi meg a nagy is, egymást nézik, tanulnak belőle.” Illovszky is szívesen fut idősebb klubtársai ellen. A példa ott van előtte, Könye két tanítványa, a százas Dobos Gábor és a kétszázas Pauer Géza is olimpikon volt. Utóbbit a fiatal rekorder példaképének is tartja, a nemzetközi mezőnyben pedig az idén bombaformában versenyző Justin Gatlin tetszik neki legjobban.

A belső motivációra is nagy szükség van. Illovszky rekordfutásakor több mint egy másodpercet vert második helyen célba érő ellenfelére, ez 60 méteren tényleg utcahossznyi különbség. És nem csak ezen a versenyen, a többin is, még a nemzetközieken is nagyjából ekkora a különbség. Illovszky azonban nem érzi, hogy óriási fölényben lenne, azt mondta, elég egy kisebb hiba, és máris elveszíthet egy versenyt, ezért neki is mindig koncentrálni kell.

Illovszky készült is a csúcsra. „Rákeresett az interneten, és mondta: Irma néni: 7,28. Erre én: simán meg fogjuk futni. Akarta ezt a rekordot, nagyon készült rá, hogy elöl legyen a világban. Már tavaly, 7,71-gyel is brutális pályacsúcsot futott Brnóban. Lehet, hogy a korosztályában vannak ugyanolyan jók, mint ő, de egyelőre még nem találkoztunk velük.”

Felnőttként is sztársprinter lesz?

A rekord után persze óhatatlanul az a kérdés merül fel, hogy vajon később, a felnőttek között is lehet Európa legjobbjai között jegyzett sprinterünk? Erre most nehéz válaszolni, a serdülőkorban nem egyenletes a fejlődés, egy-egy ugrásszerű javulás után később minden századmásodpercért meg kell szenvedni. Illovszky ugyan készült a rekordra, de egyelőre nála is csak az a lényeg, hogy élvezetből fusson.

Könye vigyáz is tanítványára, általában csak heti három edzést tart neki, de meg sem próbálja meghajtani. Az igazán komoly edzésmunka még várat magára. Most is csak sajáttestsúlyos edzéseket végez, az erőfejlesztés leginkább szökdelésekből, lépcsőzésből, távolugrásból áll, ilyenkor nem is szabad még izmot pakolni a gyerekekre. Könye távlatokban nem is nagyon gondolkodik, csak azt szeretné, hogy tanítványa két év múlva, még mindig serdülőként elindulhasson az ifjúsági világbajnokságon. „Mindig mondom, nyugodtnak kell lenni, minden lépcsőt meg kell másznunk, nem is vagyok az a típus, aki hajtja a jobb eredményért. Az életkori sajátosságai szerint foglalkozom vele. Ő meg elég okos, hogy le tudja reagálni a kívülről érkező nyomást”.

Az atlétika királyszáma a száz méter, hamarosan Illovszky is azon fog versenyezni, és a kétszáz is szóba jöhet. Edzésen mindkét távon mért már időt neki Könye, százon 11 és fél másodperc körül tud, kétszázon 24-hez közelített, ami egy 12 évesnél egészen jónak számít. Illovszky már nézegeti a hosszabb távokon is a korosztályos csúcsokat, amik ugyan nagyon jók, de megpróbálkoznak a megdöntésükkel.

Addig azonban még a hatvanon is kijöhet belőle új rekord, szeptember első hétvégéjén kedvenc versenyén indul. „A brnói pálya még gyorsabb, mint a Honvédé, ha kifognánk egy jó hátszelet, egy 1,8-ast (2 méter per szekundomos a maximum, hogy hiteles legyen egy csúcs) akkor ki tudja, mire lehet képes”.

Ezred- és századmásodpercek még mindig vannak benne, hiszen tökéletes futás nem létezik. „A karmunkáját még ki kell javítanom, a rajt után hajlamos korán kinyújtani a könyökét, amivel időt veszít, és még a csípőjét is tolhatná egy kicsit jobban, de ezt majd mind megtanítom neki, ez az én feladatom.”