Eyob Gebrehiwet példája is azt mutatja, hogy nem kell feltétlenül végig az élen futni ahhoz, hogy valaki megnyerjen egy versenyt. A Velence Maratonon az élbolyt elirányították a felvezető motorosok, és mire rájöttek a tévedésre, már késő volt, a második csoport a helyes úton haladva behozhatatlan előnybe került.

Nagyjából 25 kilométerig minden rendben volt, egy hatfős boly egyperces előnnyel haladt a győzelem felé, de ekkor rossz útra terelték őket. Beletelt egy kis időbe, míg erre rájöttek, sorban fordultak meg a futók, de ekkor már verve voltak. A közel 700 méteres ráadás sok lett, mikor visszatértek a hivatalos pályára, a második csoport vezetett egy perccel. 

Itt futott Gebrehiwet is, aki végül a többieket leszakítva, 2:12:16-tal győzött. Az Eritreából honosított olasz lett 1995 után az első hazai győztes.