Mi áll a Renault most már sorozatosnak mondható óvásai mögött?

A gyári csapatként induló, tehát jelentős költségvetésből dolgozó Renault a Stájer és a Magyar Nagydíj végeredményét is megóvta – egészen pontosan a Racing Point két versenyzőjének eredménye ellen adtak be óvást mindkét futam után.

A Renault problémája, hogy a 2019-es világbajnok Mercedesre kísértetiesen hasonlító Racing Point – hivatalos nevén RP20 – szerintük szabálytalan alkatrészeket tartalmaz, mert az autó egy részét nem saját erőből fejlesztette ki a csapat.

Valójában persze az csípi a szemüket, hogy Racing Point a hetedik legerősebb csapatból a dobogóra esélyessé vált – eközben a Ferrarit és a Renault-t is megelőzve – egy meglehetősen vitatott módszernek köszönhetően, a Mercedes technikai fejlesztéseinek arcátlan lenyúlásával.

Hogy a Renault miért csak a Stájer és a Magyar Nagydíj végeredménye ellen adott be óvást, arra egyszerű a válasz: az idénynyitó Osztrák Nagydíjon csak az egyik Racing Point lett pontszerző, Sergio Pérez 6. helye pedig még nem volt annyira kiugró eredmény. Egy héttel később a Stájer Nagydíjon a 6. és a 7. helyeket zsebelte be a Racing Point (épp a Renault-t vezető Daniel Ricciardót előzve), a Hungaroringen pedig a 4. és a 7. helyeken végeztek, szintén mindkét autójukkal előzve a legjobb Renault-pilótát.

Az, hogy a Nemzetközi Automobil Szövetség milyen döntést hoz az ügyben, precedenst teremthet, még úgy is, hogy 2022-ben pedig tiszta lappal indul majd mindenki.

Akkor a Renault azt jelentette fel, hogy a Racing Point lemásolta a 2019-ben világbajnoki címet nyerő Mercedest?

Önmagában az, hogy a Racing Point kívülről nézve szinte tökéletesen újjáépítette – mondjuk több tízezer fénykép alapján – a 2019-es Mercedest, még nem lenne szabálytalan, hiszen kellő energiaráfordítással bárki megpróbálhatná lemásolni a mezőny messze leggyorsabb autóját. A probléma ott kezdődik, ha olyan dolgot is egy az egyben reprodukálni tudtak, amire soha semmiféle rálátásuk nem lehetne elviekben.

A szabályok szerint minden csapatnak magától, tehát teljesen önerőből kell megterveznie például a kocsi karosszériáját, az alatta megbújó bukókeretet, a pilótafülkét, az első ütközőzónát, illetve a fékek hűtését szolgáló és a levegő áramlását szabályozó fékcsatornákat is – ezeket nevezik Listed Partsnak. A fékcsatorna az, ami kellően bonyolult lehet ahhoz, hogy pár külső fénykép alapján ne legyen teljesen lemásolható, vagyis

A kérdéses (első) fékcsatornák egyébként így néznek ki kívülről – jól látható, hogy ennyiből nem lehet különbséget tenni a Mercedes és a Racing Point alkatrészei között.

A fékcsatornák szerepe nem elsősorban a hűtés, hanem az autó körüli légterelés miatt fontos – a féktárcsák esetében egy 278 milliméter átmérőjű, akár 1500 lyukkal ellátott, óriási sebességgel forgó ventilátorról is beszélünk, ami elég komoly légmennyiséget mozgat meg, ami nem mindegy, hogy merre áramlik. A fékcsatornák segítenek ezeket az autó alá megfelelő irányban terelni, de a fékek és a kerekek hűtésében, illetve magának a féktárcsának a hűtésében is fontos szerepet játszanak.

Külsőre egyébként meglepően pontos az egyezés a Mercedes 2019-es és a Racing Point 2020-as fékcsatornái között. Ezzel együtt gyanúra okot adó tény az is, hogy pont a Mercedes-klón kifejlesztésének évében hagyta ott a Racing Point a Toyota kölni szélcsatornáját, hogy inkább a Mercedes saját F1-gyárában levő eszközt használja inkább.

Tényleg annyit nyert ezzel az egésszel a Racing Point?

Valójában még többet is, mint amennyit a hetedik helyről a jelenlegi negyedik helyre ugrás jelezné a csapatsorrendben. Érdemes összevetni, hogy a Racing Point mennyit gyorsult a 2020-as szezonra az időmérőkben elért köridők alapján (a Stájer Nagydíj a vizes pályán futott időmérő miatt maradt ki a felsorolásból.)

Jól látható, hogy mindkét nagydíjon a Racing Pointé volt a legnagyobb előreugrás, a Hungaroringen majdnem 3 másodpercet gyorsultak 2019 óta, ami döbbenetes, még úgy is, hogy egy éve azért a szempontjukból katasztrofálisra sikerült a Magyar Nagydíj időmérője Sergio Pérez 17. és Lance Stroll 19. idejével. (A futamon sem zártak sokkal jobban, Pérez a 11., Stroll a 17. lett.)

A Racing Point javulása annyira szembetűnő, hogy már a világbajnok Mercedes is aggódik picit.

Tavaly mindenki amiatt nyafogott, hogy a kisebb csapatoknak soha nem lesz esélye a dobogó vagy futamgyőzelem közelébe kerülni, most pedig látszik, hogy ez abszurd aggodalom volt, mert a Racing Point épp ezt csinálja, olyannyira, hogy pár kanyarban még nálunk is gyorsabbak, ezt pedig jó látni

– vélekedett a Mercedes csapatfőnöke, Toto Wolff. Wolff hozzátette, hogy biztos benne, hogy pár pályán azért majd döcögni fog a beállításokkal a Racing Point, de az eddigi 2020-as eredményeik igazolják, hogy megfelelő vezetés és döntések mellett fel lehet gyorsítani egy csapat fejlődését.

Miért épp a Renault ágál ellenük?

2019-ben épp a Renault lobbizott a legerősebben azért, hogy a fékcsatornák is bekerüljenek az úgynevezett Listed Parts kategóriába, hiszen a kis méretük ellenére elég komoly hatással lehetnek egy autó teljesítményére. 

Az óvásnak persze köze van ahhoz is, hogy 2019-ben a Racing Point panaszolta be a Renault-t, épp annak szabálytalan fékrendszere miatt, ami után a Japán Nagydíjról kizárták a francia csapatot.

A Renault egyébként azt mondja, hogy a Forma–1 jövőjére is komoly hatással lehet a mostani precedensnek, hiszen kiderül, mekkora mértékben engedélyezett a másolás, és mi az, ami már sok. „Úgy érezzük, nem ez a jó irány az F1 jövője szempontjából. Nem egyetlen futam végeredményét vitatjuk, hanem az ellen tiltakozunk, hogy ebbe az irányba haladjon a Forma–1 a folytatásban.”

Mivel védekezik a Racing Point?

Hiába a két megóvott futam, eléggé magabiztosnak tűnik az ügyben a Racing Point, bárkit is kérdeznek a csapattól. A technikai igazgató Andrew Green azt hangoztatta, hogy mindent a Mercedesről készített fotók alapján másoltak és vagy fejlesztettek, tehát nincs is semmi látnivaló, a csapatfőnök Otmar Szafnauer viszont már kicsit jobban kifejtette, miért is bízik abban, teljesen szabályosak az autóik.

Teljességgel lehetetlen, hogy szabálytalanok legyenek. A fékcsatornákat, mint az köztudott, elég hosszú idő kifejleszteni, és nagyon-nagyon bonyolultak, csak nálunk 886 külön rajz van a fékcsatornákra

– mondta az Autosportnak, hozzátéve, hogy pont azért nincs is B tervük, mert szentül hiszik, minden rendben van az autójukkal, így nem is tudnák egy másik verzióra cserélni a jelenleg használt fékcsatornákat.

A kulcs persze nem csak ebben rejlik, hanem abban, hogy a Renault lobbijának köszönhetően 2019-ről 2020-ra kerültek be a fékcsatornák a Listed Parts kategóriába. Egy éve még szabadon elérhetőek voltak a gyári csapatok által fejlesztett alkatrészek – iparági források szerint a Mercedes és a Racing Point ugyanannál a külső partnernél gyártatja a szénszálas alkatrészeinek egy részét, így a fékcsatornákat is.

Ha pedig a 2019-es alkatrészt szabadon használhatták vagy vehették meg, abból kiindulva már játszi könnyedséggel alakíthattak rajta annyit a 2020-as autó igényeire hangolva, hogy az a szabályok szerint kellő mértékben eltérjen az alapnak használt darabtól. Hasonló dolgot tapasztalhatunk egyébként a Red Bull–AlphaTauri, illetve a Ferrari–Haas és a Ferrari–Alfa Romeo együttműködéseknél, ott sem nagyon térnek el a fékcsatornák egymástól, épp csak annyira, hogy szabályosak legyenek.

Ha ekkora most a felháborodás, ezek szerint ők az elsők, akik más csapatot másolnak?

Természetesen nem. A Forma–1 évtizedek óta a másolásról szól, ha valami jól működik, az szép lassan egyre több rivális autóján bukkan fel, hacsak időközben be nem tiltják az adott fejlesztést szabálymódosítással.

Meglátásom szerint a másolás mindig is természetes volt a Forma–1-ben. A hétköznapi időkben minden csapat alkalmaz a boxutcában dolgozó fotósokat, akik képek ezreit készítik a riválisok autóiról, hogy azokat kielemezzék, és a legjobb ötleteiket lemásolják. Ezeket a fotósokat bevásárlólistával szoktuk kiküldeni az ellenfelek autói közé.

A Racing Point ezt emelte most új szintre azzal, hogy mindenkinél alaposabb munkát végzett. Egy csapat sincs a mezőnyben, ami ne vett volna át valamit egy másik csapattól. Persze, ha megkérnénk a technikai igazgatókat, hogy kézfeltartással jelezzék, ha másoltak, egy kezet sem látnánk, de biztosíthatok mindenkit, hogy mindenki másol

– írta a Forma–1 honlapján az F1 technikai igazgatója, a korábban a Benettonnal, a Ferrarival és az ő nevét viselő Brawn GP-vel 8-8 egyéni és konstruktőri vb-címet nyerő Ross Brawn, aki szerint nem történt más, mint hogy a Racing Point a 2019-ben szabályosan használt fékcsatorna alapjait fejlesztette tovább, és eközben nyilván nem felejtették el, hogy az előző hogyan nézett ki, vagy hogyan működött.

Ugyanez volt az 1970-es években az úgynevezett ground effect elvet használó Lotusok után, 1979-ben lényegében 28 Lotus vagy Lotus-klón volt a mezőnyben, illetve az ebet a karóhoz kötő Ferrari két versenyautója.

A mostani ügyhöz legközelebbi eset 1995-ben fordult elő a pilóták és a konstruktőrök vb-címét is bezsebelő Benetteon, illetve a Ligier főszereplésével. A Benettonnál akkor Flavio Briatore volt a csapatfőnök, aki történetesen egyben a Ligier tulajdonosa is volt – a szezon előtti bemutatón pedig hogy, hogy nem, a Benetton és a Ligier szinte milliméterre pontosan ugyanúgy nézett ki.

A két kocsi között volt viszont egy fontos különbség: a Benettont a Renault V10-es motorja hajtotta a bajnoki címig – amit Briatore épp a Ligier megvásárlásával szerzett meg a Benettonnak –, a Ligier-ben viszont egy Honda-erőforrás volt. De még a Benettonnak leadott, erősebb erőforrás nélkül is nagyot ugrottak, az előző évben szerzett 13 ponthoz képest 24-et gyűjtöttek 1995-ben.

Briatore még a szezon közben eladta a Ligier-t, amit csak a motor megszerzése miatt vett meg, az ügy pedig elült, hiszen a Ligier a saját magához mérve kiemelkedő szezonnal sem lépett rá senki tyúkszemére.

Akkor Vettelt is emiatt a fejlődés miatt emlegetik velük kapcsolatban a 2021-es szezonra?

Igen is, meg nem is. Ha Vettelnek lenne lehetősége topesélyes autóra, már rég aláírt volna oda, de a Mercedesnél biztosan nem kell, és a Red Bullhoz való visszatérése is kétséges, hiába szeretné a Red Bull tulajdonosa, Dietrich Mateschitz visszakapni a csapattal négy világbajnoki címet gyűjtő pilótát.

Ahogy fogynak a lehetőségek, egyre vonzóbbnak tűnik a dobogós helyre eséllyel pályázó Racing Point Vettel számára – főleg, hogy 2021-ben már a sokkal jobban csengő Aston Martin néven versenyeznek majd, egy legendás márkával elcsípett pár jó hely pedig biztosan szebb levezetés lenne Vettelnek, mint mondjuk pár 15. hely az Alfa Romeóval.

Mi a helyzet a Racing Pointtal együttműködő Mercedesszel? Ők is megüthetik a bokájukat adott esetben?

Ha valami nagy turpisság derül ki a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) meghallgatásain, még ez is előfordulhat, de erre marginálisan kicsi az esély. Az FIA együléses versenyautóit felügyelő technikai bizottságának elnöke, Nikolas Tombazis kiemelte, hogy csak akkor néznének rá a Mercedes körmére, ha kiderülne, hogy tiltott információátadás történt, de erre nem számít.

Ha olyan elemről beszélnénk, ami 2019-ben is Listed Parts kategóriában volt, tehát se tavaly, se idén nem lehetne átadni együttműködés keretében, például egy teljes első szárny, az más helyzet lenne. De nem hiszem, hogy a Mercedes itt érintett lenne. Jelenleg azon megy a vita, hogy a Racing Point rendelkezett-e 2019-ben az akkori fékcsatornákkal, és mi történt azután, hogy ezek a szigorúbb fejlesztési kategóriába kerültek

– mondta Tombazis.

Pontosan mit vizsgál a Nemzetközi Automobil Szövetség?

Azzal, hogy a Renault óvását a versenybírók elé terjesztették, elismerte az FIA, hogy van némi alapja a gyanúnak, és azt ki kell vizsgálni. A Stájer Nagydíj után felmerült, hogy a szezon előtt a Racing Point mindent átnézetett a szabályosság szempontjából a kocsin az FIA szakembereivel, de aztán kiderült, hogy a fékcsatornák legalitását nem vizsgálták külön. Vagyis az FIA szerint kellő hasonlóság van ahhoz a Mercedes és a Racing Point fékcsatornái között, hogy azt egy vizsgálattal tisztázzák – erre utal az is, hogy a Stájer GP után lefoglalták az RP20-as fékcsatornáit, majd bekérették a Mercedes 2019-es vonatkozó alkatrészeit.

Fontos kiemelni viszont, hogy a Forma–1 2020-as sportszabályzatának 3.2-es cikkelye úgy fogalmaz, hogy „Az indulóknak kell bizonyítani, hogy a versenyautójuk megfelel a szabályoknak és a biztonsági előírásoknak mind a szabadedzéseken, mind a versenyen”. Ez pedig azt jelenti, hogy az FIA képviselői előtt

Meddig húzódhat ez az ügy?

Könnyen lehet, hogy a hatodik futam, a Spanyol Nagydíj utánig, vagyis augusztus közepére lehet végső megoldás.

A Renault első óvása után a Racing Point három hetet kapott, hogy reagáljon a vádakra, de az FIA-nél úgy számolnak, hogy az augusztus 2-i Brit Nagydíj előtt döntés születhet első körben.

Ha minden papír beérkezik, akkor pár óra alatt döntést hozhatnak a Stájer Nagydíjon dolgozó versenybírók, ám mivel bármire is jutnak, az az egyik fél számára kedvezőtlen lesz, szinte garantálható, hogy fellebbezés következik majd a Nemzetközi Automobil Szövetség fellebbviteli bíróságához.

Mire oda is benyújtanak minden szükséges iratot, adatot, bizonyítékot a csapatok, már túl lesznek a Brit Nagydíjon és a 70. évforduló Nagydíján is, de lehet, hogy már a Spanyol Nagydíjon is – a mostani trendet nézve a Renault nyilván minden futamot megóv majd, tehát 4-5 futam végeredménye is ideiglenes lehet addig.

Ha mindezek után a Renault nyerne, tehát szabálytalannak találnák a Racing Point fékcsatornáit, a vétkes csapatnak természetesen újakat, a szabályoknak megfelelőt kellene gyártaniuk az épp soron következő futamig. Ennyivel persze nem úsznák meg, minden érintett futamról kizárnák őket – vagyis a mögöttük végző pilóták és csapatok 2-2 helyet javítanának –, de felmerülhetne a teljes szezonról való kizárás lehetősége is, bár ez valószínűtlen, hiszen az F1-nek minden aktív csapatra szüksége van a túlélésre.

Ha a Racing Point nyeri az ügyet, minden megy tovább, használhatják a mostani fékcsatornákat, a Renault pedig kénytelen lesz elismerni, hogy tévedtek.

(Borítókép: Lewis Hamilton Mercedese (#44) és Lance Stroll Racing Pointja (#18) a 2020-as Magyar Nagydíj időmérője után. Fotó: Mark Thompson / Getty Images Hungary)