Index Vakbarát Hírportál

Légiós középhatalom vagyunk

2013. január 8., kedd 18:37

Ki hinné, de a nagy bajnokságokban szereplő magyar idegenlégiósokkal nem is állunk olyan rosszul, mint a szomszédos országok zöme. A spanyol bajnokságban szereplő egy szem magyarral például kiemelkedünk a környező országok közül. De miért tartanak Olaszországban a magyaroktól?

Még mielőtt beindul a téli átigazolási szezon, és újra nem veszi meg a Real Madrid Dzsudzsákot, nézzünk körül, hogy állunk játékosokkal a négy nagy (spanyol, angol, német, olasz) bajnokságban. Az alap, hogy mindegyikben pályára tudna lépni honfitársunk, még ha némelyik csak egyetlen is. Ősszel összesen kilenc magyar játszhatott volna a legkomolyabb bajnokságokban. Erre persze semmi esély sem volt. Van olyan magyar, aki másfél szezon alatt még egy percet sem játszott a bajnokságban, és nem is fog beállni a kispadról, mert még oda sem ültetik le.

Két nullaperces kapus Angliában

Mert az is egy kisebb csoda, hogy a REAC korábbi kapusa, a 27 éves Somogyi Csaba a Fulham keretének tagja már a második idényben. A klub négy kapusa közül a negyedik számú, kétszer kispadozott Európa-liga meccsen, még 2011-ben. De ő még itthon, NB1-es meccsen is mindössze 29-szer védett.

Gulácsi Péter már bajnokin is ült a Liverpool kispadján, de ez nem jelenti azt, hogy második számú kapus lenne, mert akkor fért oda, amikor a spanyol Reina helyett az ausztrál Jones védett. Ráadásul ott van még a keretben a brazil válogatott Doni is. Az igaz, hogy Gulácsi még csak 22, elvileg ha lesz türelme, akár lehet első számú kapus is, de Reina és Jones is csak 30, Doni 33. Talán a Liverpool ötödik kapusánál, a walesi Wardnál több esélye van. Rutinja viszont kevés lesz így, ezért adták már kölcsön az alacsonyabb osztályú Hull Citynek, hogy játékban legyen. A Liverpool tartalékcsapatában jut szóhoz Adorján Krisztián. Most január közepén lesz húszéves a támadó, meglátjuk, több szerencséje lesz-e, mint ugyanitt Németh Krisztiánnak, aki nem jutott el a felnőtt csapatig.

A Premier League harmadik magyar benevezett játékosa már sokkal meghatározóbb tagja a csapatának. Gera Zoltán hosszú sérülés után tért vissza az idén kifejezetten jó West Bromba. 16 meccsen játszott ősszel, sűrűn lecserélték, de szerzett négy gólt (amikor megtette, nyert is a csapata), edzője elégedett vele, 33 évesen még nem kell a hazatérésen gondolkodnia. 2004 óta játszik Angliában, 17 Premier League-gólt szerzett összesen, ezzel magyar rekorder. Az már rosszabb hír, hogy a középpályás január legelején megsérült, újabb fél évet kihagy. Így - hacsak valóban nem veszi meg az Anderlechtnél kegyvesztett Juhász Rolandot a Sunderland - valóban játszó magyar nélkül marad a Premier League.

De hogy állunk a három magyarral közép-európai összehasonlításban? Darabra nem rosszul.

 

A szerbek kiemelkednek, nemcsak azért, mert négy játékosuk is a PL-ben játszik, hanem azzal is, hogy játszik, ráadásul a legerősebb csapatokban. Rendszeresen pályára lép a Manchester Cityben mindkét ballábas védő, Nasztaszics és Kolarov, ha nem sérült, akkor a Manchester Unitedben a szintén hátvéd Vidics és a Chelsea-ben az ugyancsak hátul helyet kapó Ivanonics.

A magyarok percmutatóit a két árnyékkapus lerontja. Az előző idényben a Boltonban rendszeresen védő Bogdán Ádám kiesett a nyáron a csapatával a Premier League-ből.

Kelet-európai padkoptató cerberusok

A kispadig vagy addig sem eljutó kapusok sorsa nem magyar átok. A szlovák Mucha sem futott ki még a gyepre kezdőként bajnokin az Evertonban, kispadozott és két Ligakupa-meccsek védett.A védő Skrtel ugyan stabil tagja a Liverpoolnak, de a 19 éves Orsula is csak egy percet kapott eddig a felnőtteknél a Wiganben, azt sem bajnokin, hanem egy ligakupameccs 119. percében a Bradford ellen.

A cseheknél Petr Cech a Chelsea elsőszámú kapusa. De például a Queens Parkban ebben a szezonban még nem védett bajnokin Cerny, márpedig 38 évesen az idő nem neki dolgozik. Meglepőbb, hogy az irányító Rosicky lassan már pályára sem lép az Arsenalban, a 32 éves sérülékeny középpályás összes 19 percet játszott, két meccsre elosztva.

A lengyelek csak kapusokkal képviseltetik magukat az angol topligában, szerencsés módon ketten közülük egy csapatban, az Arsenalban. Fabianski sérült, Szcesny is kihagyott másfél hónapot, Boruc pedig a Southhamptonban mindössze kétszer lépett pályára.

Bajnokin még egy percet sem védett a Manchester City román válogatott cserekapusa, Pantilimon, az angol szuperkupának beillő Community Shielden igen, és egy Ligakupameccsen is kapott egy négyest az Aston Villától. A másik román, a védő Gabriel Tamas Gera Zoltán csapattársa, de eddig kevesebbet játszott, mint a magyar támadó.

A bosnyákoknak viszont olyan kapusuk van, aki véd is, Begovics a dán válogatott Sörensent szorította ki a Stoke-ból, de a legnagyobb ászuk Dzeko, aki a Manchester Cityben villog, kilenc bajnoki gólnál jár, három gólpasszt is kiosztott.

Csak az egy szem Berbatov

A horvátok nem védőket, vagy kispados kapusokat adnak a Premier League-nek, hanem támadókat, Jelavic az Evertonban rúgott hatot, Petric a Fulhamben ötöt, ezzel ők vezetik a közép- és kelet-európai országok háziversenyét.

A Manchester Unitedből kiszorult, a Fulhamben magát újraépítő, hatgólos Berbatov egyedül tartja a térképén Bulgáriát, lényegében nemcsak Angliában. A Readingben játszik az egyetlen lett, a védő Gorkss, rendszeresen pályára lép, gólt is szerzett. Gera csapattársa a macedón Popov, védő, a meccsek felén lépett pályára. Nem váltotta még meg a világot a szlovén Vuckic a Newcastle-ben, bajnokin még nem kapott lehetőséget a 20 éves csatár, de a Ligakupában és Európa-liga meccsen játszott már, utóbbin gólt is szerzett. És hogy ne csak a nehezebb sorsú országok kerüljenek be a régióból, osztrák is van a Premier League-ben, az Aston Villában Weimann, 12 meccsen három gólt szerzett a támadó.

A németeknél csak osztrák kapusból van annyi, mint magyarból

Különleges bajnokság légiós szempontból a német Bundesliga. A legtöbb külföldi a magyarhoz képest nem sokkal izmosabb osztrák fociból érkezett, megelőzve a brazilokat is (19 osztrák van a német klubok keretében, eggyel több, mint brazil). A legismertebb köztük a Bayern fiatal védője, Alaba, de egy komplett válogatottat simán össze lehet rakni, csak kapusból van négy. Más kérdés, hogy közülük csak a düsseldorfos Almer húzhatott be egy Bundesliga fellépést, de ő is 11 percet ősszel. Az idény vége felé Augsburgba igazoló Manningernek, a Hannoverben Radlingernek, a Brémában Strebingernek ez sem sikerült, bár utóbbi kettő igen fiatal. A legeredményesebb osztrák a werderes Arnautovic, 15 meccsen nyolc gólt szerzett. Ezzel eggyel elmaradt Szalai Ádámtól.

A négy bundesligás magyar játékossal (Szalai Ádám Mainz, Huszti Szabolcs Hannover, Hajnal Tamás Stuttgart, Stieber Zoltán, Fürth) darabra nem villoghatunk, teljesítményükkel viszont bőven.

 

Szalai Ádám kilenc góljával igencsak elől van a góllövőlistán (két asszisztja is van), Huszti Szabolcs a kanadai táblázaton található elől (öt gól, kilenc gólpassz). Stiebernek tavasszal a Mainzban nem ment, a Fürthben jobb szezonja van, három gól és két gólpassz áll a neve mellett. Hajnalnak az ősze gyengébb, míg tavaly alapember volt, idén csak tízszer lépett pályára bajnokin, és egyszer sem játszotta végig a 90 percet. Sem gólt, sem gólpasszt nem jegyezett. (Tavaly egy gól szerzett, tíz gólpasszt adott.) Viszont egy évvel meghosszabbítják a szerződését. Lehet hamar még egy magyar, a Dortmundban a fiatal Bajner Bálint már edzett a felnőttekkel. Arra azért kevés az esély, hogy kiszorítsa onnan a lengyeleket, akikről később lesz itt szó, de talán Bundesliga-csapat viheti majd.

Sérült cseh hősök

Az osztrákokat már említettük, egy tucat cseh lakta be még a Bundesligát, bár ritka szerencsétlen félidényük volt. A tavalyi Európa-bajnokság két felfedezettje, Pilar és Jiracek is megsérült, utóbbi legalább játszott öt meccset, előbbi egyetlen percet sem. A Leverkusen védője, Kadlec is kiesett az idény felétől, Hlousek is kihagyta a szezont, a Hamburg tavalyi első számú kapusa, Drobny egy percet sem játszott. A többiek középcsapatokban tették a dolgukat, különösebb feltűnés nélkül.

Sok, nyolc szerb is van, de ők tényleg csak létszámra mutatnak jól. A Dortmundban Szubotics fontos játékos, 17-ből 15 meccsen játszott, a BL-ben is rendszeresen pályára lépett. A középpályás Kuzmanovics a Stuttgartban már csak 11-szer játszott, csak négyszer volt végig a pályán a meccset. Kacsar sérülés miatt nem lépett pályára a Hamburgban. A szintén hamgburgi Szlobodan Rajkovicsról lehetett a legtöbbet hallani úgy, hogy nem is játszott. Ő volt az, akit a FIFA korábban egy évre eltiltott, mert egy utánpóltásmeccsen inzultálta a bírót. Aztán most nyáron klubcsapata, a Hamburg tiltotta el, mert egy edzésen összeverekedett a csapattársával. Amikor visszatérhetett volna, akkor megsérült. Medojevics a Wolfsburgban nem lépett pályára, három fiatal szerb játékos pedig sérült.

A horvátok már több nyomot hagytak, a nyáron a jó Eb-szereplése után a Bayern Münchenbe igazolt Mandzukic 9 gólos, Perisic a Dortumundban játszik rendszeresen. Badelj alapember a Hamburgban, a volt Bayern-csatár Olic pedig a Wolfsburgban. Ilicevic sérült volt. Cale a Wolfsburgban egy percet sem játszott, Klasnic is sokat volt sérült, Santini két meccsen játszott, Paurevic a Düsseldorfban egyet.

Ha a nyolc lengyelből csak a három dortmundi (Lewandowski, Piszczek, Blaszczykowski) játszana, az is bőven elég lenne, hogy észrevehetőek legyenek, a többiek közül azért megemlíthető Szalai csapattársa, Polanski, és Husztié, Sobiech. Náluk jobbak a magyarok, a három dortmundira nincs válaszunk.

A togói-francia szlovák, aki Németországban született

A négy szlovákra nagyon senki nem kapja fel a fejét, középcsapatokban játszanak, kb. a meccsek felén. Közülük a legérdekesebb Karim Guédé. Ő Németországban született, togói anyától, francia apától, Szlovákiában lett első osztályú játékos. Bár meghívták a togói válogatottba, végül sérülés miatt nem lépett pályára. Öt év szlovákiai pályafutás után felvette az állampolgárságot, nyáron szerződött a Freiburghoz.

Mindhárom bosnyák meghatározó ember a csapatában, a stuttgarti Ibisevics tízgólos, három gólpassza mellett, a középpályás Salihovics a Hoffenheimben csak sérülése miatt maradt ki, a védő Mujzda is stabil tagja a Freiburgnak. A percátlaguk nekik a legmagasabb a bundesligás balkáni-kelet-európai háziversenyben.

A három macedón közül a mainzi védő, Noveszki meghatározó ember, van egy frankfurti tartalékkapusuk és egy igen ritkán, háromszor pályára lépő csatáruk a Wolfsburgban. A két albán közül Mavraj a Fürth csapatkapitánya, végig is játszotta a szezont, igaz, csapata kieső helyen áll. A szintén fürthi Azemi tíz meccsen játszott, de inkább csak csereként, nem is lőtt gólt. Itt játszik az egyetlen montenegrói, a védekező középpályás Pekovics (tíz meccs a 17-ből, nyolcszor csere).

Magyarországon, a Zalaegerszegben is játszott az egyetlen lett, Rudvens, a Hamburg valamennyi meccsén pályára lépett, hat gólt szerzett, hármat készített elő.

Az egyetlen észt, Klavan az Augsburgban játszotta majdnem végig a szezont. A szintén egy szem román, Marcia mindössze hét meccset kapott a Schalkéban, ötször csak csere volt, egy gólt azért így is lőtt.

Spanyolország nem a kelet-európaiak Mekkája

A négy nagy bajnokság közül a spanyolban a legalacsonyabb az idegenlégiósok aránya, ide nehezen törnek be a tágabb régiónkból. Pintér Ádám zaragozai munkavállalása annak fényében különösen dicséretes, hogy egyáltalán nincs cseh, szlovák, szlovén vagy osztrák játékos a spanyol bajnokságban.

 

Pintér a 17 fordulóból öt meccsen lépett pályára, egyszer be, egyszer lecserélték. Egy hónapig sérült volt.

A szerb Rukovina a Valladolid védelmének stabil tagja, Babovics és Obradovics Pintér csapattársa a Zaragozában, ketten együtt léptek pályára öt meccsen (Obradovics súlyos sérülés miatt kihagyta a szezon nagy részét).

A horvát Luka Modric játszik a legmagasabban jegyzett csapatba, hosszú huzavona után szerezte meg a Real Madrid a Tottenhamtől. 14 meccsből csak négyet játszott végig, egy gólja, két gólpassza van a bajnokságban. Rakitic a Sevillában játszotta majdnem végig a szezont, december közepén megsérült, három gólt szerzett, hármat előkészített. Mindkét lengyel megsérült ősszel, a Betis középhátvédje, Perquis november közepéig négy meccset játszott mindössze, a levantés Dudka egyetlen bajnokin lépett pályára október elejéig, amikor megsérült. Ketten együtt léptek annyiszor pályára, mint Pintér.

A Granada jobb széle az egész szezonban a román Torjéé volt, a Zaragozában Pintér csapattársa a másik román, a jobbhátvéd Sapunaru. Ő a magyar védőnél jóval többször, 14-szor lépett pályára. Az ősszel egyedüli bosnyák, Szpahics a Sevilla védelmének közepén játszott 17 meccset (a Sevilla most januárban szerződtette a Vojvodinából Stefanovicot), a montenegrói Delibasics a Rayo Valecano jobboldali támadója (13 meccs, három gól, két gólpassz).

A bajnokság első két helyezettjének a keretében nincs játékos Kelet-Európából.

Olaszország nem magyar játékosnak való vidék

Egyetlen egy játékosunk van a Serie A-ban, a Genovában játszó Tőzsér Dániel. Egy ígéretes fiatal itt is van azért, Tamás Krisztián a Milan tartalékcsapatában várja, hogy felfedezze a nagycsapat.

 

Itt nehéz lenne úgy bűvészkedni a számokkal, hogy jól jöjjünk ki belőle. Koman Vladimir, Rudolf Gergely és Laczkó Zsolt másfél éve még Olaszországban játszott, az első kettő már elhagyta a Serie A-t, Laczkót kölcsönadta az élvonalba visszajutó Sampdoria a másodosztályú Vicenzának. Tőzsér érkezett a nyáron a Genkből. A 18 meccsből 14-en pályán volt, háromszor be, ötször lecserélték a 27 éves középpályást.

Sok-sok szlovén

A tucat szerb több mint a fele legalább tíz meccsen játszott az olasz bajnokságban, Sztankovics sérült volt egész szezonban. Meglepően sok a szlovén, Handanovic például az Inter elsőszámú kapusa. Honfitársa, Belec a cserekapusa. A szlovének nem csak keretfeltöltők, többségük játszik is csapatában. Sok román is van, de például az interes Chivu szinte végig sérült volt, a laziós védő, Radu fél szezonját is elvitte a sérülése. A Chievónak két románja is van, a védő Paul Papp négy meccsen lépett pályára, Stoian nyolc meccsen két gólt rúgott (egyszer sem volt végig a pályán). Lobont nem véd a Romában, a Juventusban próbál szerencsét a mindössze 18 éves kapus, Branescu, egyelőre a tartalékcsapatban véd. Suciu csak egy kupameccsen kapott 11 percet a Torinóban.

Az öt szlovákból a Nápolyban játszó Hamsik az egész bajnokság egyik legnagyobb sztárja, de rendszeresen játszik a Genovában Tőzsér csapattársa, Kucka (17 meccs, két gól, egy gólpassz), és a szlovák szövetségi kapitány fia, Vladimír Weiss a Pescarában. A Chievóban kiegészítőember a védő Pavol Farkas, és a Parmában tartalékkapus Bajza, messze a kezdőtől.

Négyfős, mégis karcsú a lengyel légió. A legmeghatározóbb a Torinó középső védője, Klik, ősszel 16 meccsen játszott, egy gólt is szerzett. A 19 éves Pawlowski kapus az Udinese tartalékcsapatában vár a sorsára, a 19 éves csatár Zielinski egy percet kapott az Udinesében. Augustyn a Cataniában nem játszik.

Visszafogott a horvát jelenlét, három játékos csupán, a legtöbbet játszó is csak a Pescarában, a csatár Vukusic, 13 meccs, egy gól. A csatár Igor Budan a Palermóban négyszer volt csere. A szintén támadó, még csak 19 éves Livaja hatszor játszott Európa-Liga meccsen az Interben, négy gól lőtt, bajnokin viszont mindössze ötször lépett pályára, mindannyiszor csereként, összesen 38 percet volt a pályán.

Akkor hogy is állunk?

A négy nagy bajnokság (hangsúlyozottan a téli átigazolásokkal még nem számoló) összesített táblázata alapján nagyon szégyenkeznünk nem kell, a bolgárok például szinte teljesen eltűntek.

 

A nagyokhoz közelítő erősségű orosz bajnokságban hárman játszanak (Dzsudzsák Balázs, Koman Vladimir, Priskin Tamás - hárman összesen nyolc gólt szereztek, tíz gólpasszt adtak), a francia bajnokságban viszont nincs magyar játékos.

A legtöbb magyar a határon kívül ősszel a holland bajnokságban játszott, öten léptek pályára az Eredivise-ben (Németh Krisztián a Rodában 16 meccsen egy gólt és egy gólpasszt jegyzett, ugyanitt játszik Kádár Tamás, a veterán Babos Gábor a NEC-ben véd, Horváth Gábor három meccsen lépett pályára a Den Haagban, a fiatal Kenneth Otiga kétszer kapott lehetőséget a Heerenveenben). Hárman játszanak Cipruson (Leandro, Graszl Károly, Sebők Zsolt). Érdekes, hogy közvetlenül a határ mellett nem kapkodnak magyar játékosért, csak a román bajnokságban játszik magyar (a BL-ben induló Kolozsvárban a sokáig sérült Vass Ádám), és az osztrák bajnokságban szerepel még Szabics Imre és Sáfár Szabolcs. Szlovéniában, Szerbiában, Horvátországban, Ukrajnában, Szlovákiában (és kicsit távolabb, Csehországban) nem tapsolhatnak Magyarországról származó játékosnak.

Norvégiában magyar játékosoknál különleges bravúrnak számító tettet hajtott végre Kovács Péter, gólkirály lett 14 góllal, itt játszik a válogatott védő Korcsmár Zsolt is. Finnországban is volt egy gólvágó magyar, a 12 találatig jutó Gruborovics Tamás (és játszik még az országban két magyar kapus, Szentpéteri Viktor és Szeróvai Mihály). Kapusok révén egzotikus európai bajnokságban is van magyar, a Feröer-szigeteken játszik Gángó András és Turi Géza Tamás.

Rovatok