A Meglepetéscsapat a foci vb sava-borsa, az összetartó erő a kocsmákban, a semleges szurkoló utolsó mentsvára, a kiégett esztéták megmentője. Ha egyszer majd minden világbajnoki meccsen a papírforma érvényesül, az lesz a futball halála, onnantól lehet majd lehúzni a rolót. Iszonyú szerencsések vagyunk, hogy ezen a vb-n menten két Csipkerózsika-csapat is van, Costa Rica és Irán, bár utóbbi nem álmodik olyan merészet, mint a két világbajnokot is simán verő előbbi, ők csak az argentin válogatott ellen állták a sarat 91 percig. 

Majdnem összejött nekik a nemzeti hős stáuszt garantáló 0-0, de elég volt csak egyszer levegőhöz jutni Messit, egyszer lekésni az argentin zseni megindulásáról, egyszer nem két embert az útjába állítani, és máris kész volt a baj, elsült a százmillió dolláros bal láb és a csodaszámba menő iksz helyett maradt az ún. vállalható vereség, ami persze méretes faszság, elég volt csak az iráni játékosok arcára kiülő mérhetetlen csalódottságot megnézni a meccs után, úgy álltak szegények a kezdőkörben, mint Jancsika a karácsonyfa alatt, amikor az X-boxos dobozban egy sapkát talált.

Az irániaknak van még egy meccsük, amin azokkal a bosnyákokkal játszanak, akiket a bíró ejtett ki a világbajnokságról, egy olyan napon, amikor már azt hittük, nem kell a sportnyelven néha sípmesterként is emlegetett játékvezetőkről beszélni. Pedig lehet az argentin meccs kapcsán is, egy tizenegyest simán számon kérhet rajtuk az iráni válogatott, és egyszer egy támadásukat akasztotta meg a nagyon rosszul helyezkedő Milorad Mažić. A bosnyákok ennél sokkal rosszabbul jártak, lőttel egy tök szabályos gólt Nigéria ellen, de hiába, les miatt nem adták meg a találatot - ez volt tán a vb harmadik olyan gólja, ami ilyen okból nem számított. A bosnyákok így pont nélkül állnak a csoportban, és ha az utolsó fordulóban kikapnak Irántól is, kiejthetik Nigériát. 

A nap játékosa egy 36 éves, lengyel származású német csatár, Miroslav Klose, aki a 2002-es világbajnokságon játszott először a Nationalelfben, és most, 12 évvel később már a 15. góljánál tart, amivel ugye beállította Ronaldo (nem Cé, az igazi) gólrekordját, és könnyen lehet, hogy szépen meg is előzi majd. A toplistán mellesleg már egy aktív játékos sincs, de olyan nevel szerepelnek rajta, mint Pelé, Kocsis Sándor, Gerd Müller vagy Klinsmann, és ezt a listát vezetheti majd Klose, ha az utolsó csoportmeccsen, vagy az egyenes kieséses szakaszban, esetleg a döntőben rúg még egy gólt. Ha teszem azt, minderre a döntőben kerül sor, és az ő góljával lenne világbajnok Németország, nincs az az isten, hogy a németek ne forgatnának egy filmet róla.

A nap eseményeihez tartozik még az is, hogy az angol válogatott játékosai bocsánatot kértek a szurkolóktól, akikről szívbemarkolóan szomorú galériákat készített szinte minden online újság, és végre kiderült, miért akarta mindenáron lefejelni egymást  Benoit Assou-Ekoto és Benjamin Moukandjo, a kameruni válogatott két játékosa: mert Moukandjo nem passzolt Assou-Ekotónak, és ő emiatt berágott. A lelkesedést azért díjazzuk. A végére pedig megmutatjuk még egyszer a nap videóját, amivel az amerikaiak beharangozták a Ghána elleni meccsüket, mert Kiefer Sutherland volt a narrátora, akinek a jóisten is drámai meccsfelvezetésre teremtette a hangját.