Németország és Argentína 1986-ban és 1990-ben is vb-döntős volt, előbbit az argentinok nyerték 3-2-re, utóbbit a németek 1-0-ra. Mindkét csapatnak az volt az utolsó vb-győzelme, vagyis a harmadik közös döntőjük biztosan új korszakot nyit majd az egyik csapat életében. 31 nap és 63 mérkőzés után értünk el ide, a vége pedig már csak kétesélyes lehet: Lionel Messi koronázása, vagy ennek a német generációnak a beteljesülése következik este 9-től a Maracanában.
Arról lehet vitatkozni, hogy ez volt-e minden idők egyik legjobb világbajnoksága, de hogy mindenképpen emlékezetes, ahhoz kétség sem fér. Már a torna második napján rögtön sokkoltak mindenkit a hollandok, amikor 5-1-re verték a címvédő Spanyolországot, de ez szinte semmi nem volt ahhoz képest, amikor az utolsó előtti fordulóban Németország 7-1-re megsemmisítette a házigazda Brazíliát.
Dőltek gólrekordok, egyéni csúcsok, lettek hatalmas felfedezettek és voltak botrányok is, a legfontosabb kérdés viszont még megválaszolatlan: Németország negyedszer, vagy Argentína harmadszor lesz-e világbajnok?
Argentína és Németország 20-szor játszott eddig egymással, a mérleg 9-4-7 az argentinok javára. A két vb-döntő óta csak az előző két világbajnokságon játszottak tétmeccset és mindkettőn a németek nyertek, (vagy jutottak tovább), Dél-Afrikában nem is akárhogy, hiszen akkor 4-0 lett. A mai várható kezdőcsapatokat nézve az argentinoknál Sergio Romero, Martín Demichelis, Javier Mascherano, Lionel Messi, Gonzalo Higuaín és Sergio Agüero játszott a Diego Maradona vezette csapatban, illetve a most sérült Ángel Di María is ott volt, az ő játéka viszont kérdéses este. A németektől többen voltak jelen, Manuel Neuer, Philipp Lahm, Jerome Boateng, Bastian Schweinsteiger, Sami Khedira, Thomas Müller, Mesut Özil, Miroslav Klose, Toni Kroos is pályán volt.
Az 1986-os vb-n Mexikóban Diego Maradonáról szólt minden, ő lett a torna legjobbja, öt gólt lőtt, a döntőt viszont rúgott gól nélkül mentette meg, amikor tökéletes indításával ziccerbe hozta Jorge Burruchagát a 84. percben.
63 mérkőzés után 170 gólt szereztek a csapatok az idei világbajnokságon, így már csak két találat kell ahhoz, hogy megdöntsék az 1998-as vb-n felállított 171 gólos csúcsot. Az volt az első 32 csapatos vb. A gólátlaghoz viszont több kellene, a legutóbbi vb-k közül az 1994-esen esett átlagban a legtöbb gól, ott meccsenként 2,71 volt, ennek a megdöntéséhez legalább három gól kellene a döntőben.
Négy évvel később, Olaszországban már egészen más volt a helyzet. Maradona természetesen akkor is ott volt a csapatban, ám az argentinok nem látványos focival készültek, a csapatok csak ölték a játékot. Pedro Monzón az első játékos lett a vb-k történetében, akit kiállítottak a döntőben, őt nem sokkal később Gustavo Dezotti is követte, a döntés pedig ekkor is a hajrára maradt – a Rudi Völler buktatásáért megítélt büntetőt Andreas Brehme értékesítette.
Az argentinok azóta sem jutottak vb-döntőbe, a németek is csak egyszer, 2002-ben, de a brazilokat nem lehetett megállítani akkor.
Németország egyébként már azzal csúcsot állít be, hogy pályára lép, hiszen nyolcadszor jutottak el a vb-döntőig, ám az előző négy fináléjukból mindössze egyet tudtak megnyerni: Brazília és Argentína előtt 1982-ben Olaszország verte őket.
Németország nagy mérkőzéssel kezdett, hiszen rögtön az első meccsen kegyetlenül felőrölték a Portugáliát 4-0-ra. Utána kicsit leültek, ahogy az argentinok, ők is csak annyit hoztak, amennyi kellett: Ghána ellen elég volt a 2-2, Amerika ellen pedig az 1-0, és Algéria ellen is csak annyi lehetett a panasz, hogy csak a hosszabbításban döntötték el. A Franciaország elleni negyeddöntő (1-0) után viszont nem volt megállás.
Ez a csapat nem csak Messiből áll. Hibát követnénk el, ha ezt gondolnánk – remek játékosaik vannak még Gonzalo Higuaín, Ángel di María és Sergio Agüero személyében. Fantasztikus meccsre számítok, de tudjuk, milyen erősek vagyunk és bízom a győzelmünkben. Nincs bennem egy cseppnyi félelem sem, mert tudom, hogy remek meccseket játszott ez a két csapat a korábbiakban. Történelmet írhatunk, hiszen európai csapat még nem nyert vb-t az amerikai kontinensen, de ez csak egy ráadás lenne a sikerünk mellé – mondta Joachim Löw, a német szövetségi kapitány a döntő előtt.
Akkor még beérték ugyan a spórolással, de Mats Hummels gólja után nemcsak rajtuk múlott, hogy visszaesett a meccs színvonala – a franciák egyszerűen tehetetlenek voltak, Joachim Löwék pedig tudták, hogy ha nem hibáznak, nincs veszélyben az elődöntő.
Ott viszont a házigazda ellen már szó sem volt spórolásról, a német csapat a lehető legjobbját nyújtotta. Brazília 1975 óta először kapott ki hazai pályán tétmeccsen, ráadásul történelme legnagyobb vereségét szenvedte el. Nem egyszerű győzelem volt az tehát Joachim Löwék számára, egyszerűen minden összejött nekik. Gépies pontossággal hajtották végre azt a tervet, ami tökéletes volt a brazilok legyőzésére.
Azt persze lehetett tudni, hogy Brazília csapata nem annyira toronymagas esélyes, mint ahogy azt a hazaiak gondolták, és ahogy azt előzetesen sokan várták, de egy 7-1-es vereséggel senki nem számolt. És amilyen hangulatban a játékosok, a stadionban a nézők és azon kívül ország maradt az elődöntő után (elég csak a szombati bronzmeccsre gondolni), az alapján biztosan állítható, hogy a labdarúgás más státuszba került Brazíliában a 2014-es vb végére.
Löw nem keveset változtatott a csapatán. Lahm játszott a középpályán és a védelem szélén is, Jerome Boateng is volt szélső és középső hátvéd is, Thomas Müller centernek, szélső és támadó középpályásnak is bevált, eközben pedig könnyedén átvészelték, hogy Sami Khedira formán kívül volt Ghána ellen, Mesut Özil pedig a teljes vb-n nagyon halvány játékot mutatott. De nem vártak egymásra, nem roppantotta meg őket, ha valakinek nem ment a játék, tették a dolgukat, akár egy gép, tökéletes összhangban.
Bármi is következik tehát, a németek az elődöntőben már sokkolták a világot, a döntőben akár egy sima 1-0-val sem rontanának azon, amit eddig elértek. A győzelem viszont kötelező számukra így már, mert egy ilyen elődöntő után lehet bárki az ellenfél a döntőben, nehéz lenne megmagyarázni a vereséget. Az pedig csak a hab a tortán, hogy ha nyernek, akkor a brazilok eltiprása után azért is emlékezeteset alkotnának, mert első európai csapatként lehetnének világbajnokok az amerikai kontinensen rendezett tornán.
Argentínánál nem a hat meccsen kapott három góllal van a baj, hiszen nem is sok, másrészt várható volt, hogy nem a védelmük viszi majd őket a döntőig. Ráadásul a jó védekezés sem elsősorban a védők, hanem inkább Javier Mascherano érdeme, aki a vb-n megmutatta, hogy védekező középpályásként továbbra is világklasszis, csak a Barcelonában eltűnt, amikor középhátvédet kellett játszania. A gond inkább a mindössze nyolc rúgott góllal van – a németek csak az elődöntőben hetet szereztek.
Fizikálisan és taktikailag nézve a németek mindig is erős csapatokat tudtak kiállítani, nem véletlen, hogy övék az egyik legtöbb vb-cím. Erősek, egyenesen törnek előre, jól passzolnak a szélek között, de az átlós indításaik is remekek, mint ahogy a szélső védőik is jól lépnek fel a támadásokhoz. Tökéletes meccsre lesz szükségünk. A jövőmről viszont még nincs mit mondanom, nem jött el az ideje. Csak azt mondhatom, hogy ez lesz életem legfontosabb meccse, fontosabb lesz a szintén brazíliai Libertadores Kupa-döntőnél is – nyilatkozta Alejandro Sabella.
Bosznia-Hercegovina ellen 2-1-gyel kezdtek, majd Irán ellen Messi mentette meg őket a 91. percben, hogy ne 0-0 maradjon a végére, Nigéria ellen pedig meglepően nagyot kellett küzdeniük a 3-2-es győzelemhez. Svájc is megizzasztotta őket a hosszabbításban (1-0), de a belgák elleni negyeddöntő (szintén 1-0) sem volt meggyőző, a Hollandia elleni 0-0-s szenvedést pedig inkább hagyjuk is.
Akárcsak 1986-ban és 1990-ben, Argentínának most is van egy szupersztárja: akkor Diego Maradona, most pedig Lionel Messi. Csapata eddigi nyolc góljából öthöz köze volt – négyet ő lőtt, egynél pedig tőle érkezett a gólpassz, vagyis kulcsszerepe van a sikerben, de ez egy négyszeres aranylabdástól egyáltalán nem meglepetés, mint ahogy az sem, hogy sorban négy meccsen volt a mérkőzés legjobbja.
Messi viszont -az édesapja szerint - borzasztóan kimerült, ezért lehet az, hogy bár az első négy meccsen nem volt jobb nála, az egyenes kieséses szakaszban még nem tudott kapuba találni. Ám akárcsak Maradona az 1986-os döntőben, Messi is képes úgy eldönteni meccseket, hogy nem lő gólt, csak megcsinálja a helyzetet társainak, ezért mindenképp az ő semlegesítése lesz a német védelem fő feladata.
Ráadásul annak ellenére ő a csapat fő mozgatója, hogy hatan (Ezequiel Garay, Fernando Gago, Lionel Messi, Lucas Biglia, Pablo Zabaleta, Sergio Agüero) már a 2005-ös U20-as vb-t megnyerő csapatban is ott voltak. Most pedig Higuaín, Agüero és Di María is ott van a keretben, mind kiváló támadójátékosok, mégsem megy igazán a csapatnak. Messitől pedig talán a meccsenkénti, ollózásokból szerzett mesterhármas is kevés lenne, amilyen elvárások vannak vele szemben.
Jelenleg a kolumbiai James Rodríguez vezeti a góllövőlistát 6 találattal, míg a második a német Thomas Müller öttel. Vagyis neki elég egy gól is ahhoz, hogy beérje a fiatal kolumbiait, kettővel pedig át is venné a vezetést. Lionel Messi négy góllal követi őket, Schürrlének pedig három gólja van, de tőlük már komolyabb teljesítmény kellene ahhoz, hogy elhódítsák az Aranycipőt.
Müller egyébként jelenleg 10 gólnál jár a világbajnokságokon, ha egyedül nyerné az Aranycipőt, legalább 12-re jönne fel mindössze két vb után, vagyis 24 évesen nagyon közel kerülhetne – sőt, már közel is van – honfitársa 16 gólos rekordjához. Az aktív játékosok közül csak ők ketten vannak a legjobb harminchat között.
Ha Argentína megnyeri a vb-t, azt ha nem is egyedül csak Lionel Messinek, de nagyban neki köszönheti majd. És mégis, ilyen támadóerő mellett csak egygólos, nem túl meggyőzően megnyert meccsekkel mentek tovább, miközben a világ (egyik) legjobb játékosát minden mérkőzése után újra és újra megkérdőjelezik, miért nem volt dominánsabb a pályán. Argentína számára éppen ezért a döntőnek csak két lehetséges forgatókönyve van: a totális csalódás, tegyen bármit a csapat vagy Messi a pályán, vagy a mennybemenetel, elsősorban a Barcelona zsenije számára, akivel új időszámítás kezdődne az argentin fociban, hiszen onnantól nem mindenért Maradonáig kellene visszamenni.
Miután kétszer egymás után két európai dönthetett a vb-címről, idén egy európai és egy dél-amerikai csapat jutott a döntőbe, összesen pedig tizedik alkalommal lesz CONMEBOL-UEFA csata. Hétszer a dél-amerikai csapat nyert, mint ahogy az első ilyen döntőnél, 1958-ban is, amikor Brazília 5-2-re nyert Svédország ellen. Négy évre rá Csehszlovákiát verték 3-1-re a brazilok, majd 1970-ben megint ők nyertek, 4-1-re Olaszország ellen. 1986-ban Argentína Nyugat-Németországot győzte le, 1990-ben viszont jött a visszavágás tőlük – egyben az első UEFA-csapat sikere. A következő három vb-n a brazilok kétszer is európai csapat ellen nyertek (1994-ben az olaszok, 2002-ben a németek ellen), míg 1998-ban Franciaország nyert Brazília ellen.
A brazilok Copa das Copas (a világbajnokságok világbajnoksága) néven emlegették csak a 2014-es tornát. Hát akkor jöjjön a Finale das Finales!