A Futball Éjszakáján, szeptember hetedikén este megnyílnak a stadionok, a közelmúlt vagy akár a jelen sztárjaival lehet találkozni a vidéki helyszíneken vagy a fővárosban. A szervezők rajtunk keresztül készítenek egy szimpátialistát, kik azok, akikkel örömmel összefutnának azok, akik regisztráltak az egyébként ingyenes programokra. Íme a szavazás első része.
A Videotont az egész ország megszerette az 1984-85-ös nagy menetelésben, hiszen remek játékkal focizták le a Paris St. Germaint, noha akkor éppen Eb-győztes volt a francia válogatott, és a PSG sem a sokadik csapata volt az országnak.
A Manchester United kiverése és a büntetőpárbaj is nagy eufóriát okozott, de generációkba égett bele Csuhay hajrágólja Szarajevóban a Zseljenyicsar ellen, és hát az azóta meghalt Májer Lajos bombája és öröme a Bernabeuból. Az már a kupadöntő volt, a Real nyert, a Videoton utolsó magyar csapatként járt olyan magasságokban.
2012-ben volt ismét egy nagy menetelése a Vidinek, a Sporting elleni három gól igen komoly teljesítmény volt hazai pályán, de a Basel elleni 2-1-es siker is a csoportkörben. Reális esély mutatkozott még az utolsó fordulóban is a továbbjutásra, amire nem szoktattak hozzá bennünket a magyar kupacsapatok.
És ki tudja, hol lesz a vége a jelenlegi menetelésnek, hiszen a svéd és a bolgár bajnokon már túljutottak.
Itt van 25 név, tízet lehet bejelölni az elmúlt röpke negyven évtől egészen mostanáig, ők a klub emblematikus alakjai. 1975-ben második lett a Vidi a magyar bajnokságban, sokan esküsznek rá, már akkor is megérdemelték volna a bajnoki címet. Karsai László annak a csapatnak volt a vezére.
Önnek csak az a dolga, hogy döntsön, kik jellemzik leginkább a Vidit, kivel rázna szívesen kezet, kivel csevegne szívesen.
Húsz helyszín csatlakozott a rendezvénysorozathoz, ezek a pályák tárják ki a kapukat, öltözőket.