Építészeti szempontból a világbajnokság egyik legérdekesebb, leginnovatívabb megoldása a jekatyerinburgi Központi Stadion, vagy ahogy a vb-n hívják majd, a Jekatyerinburg Aréna, ami a Luzsnyikihez hasonlóan egy régi homlokzat mögé rejtett hipermodern stadion. A legszebb része egyértelműen a tipikus szovjet neoklasszicista oszlopsor a főbejárat oldalán, bár nem erről, hanem az oldalt nyitott megoldásáról lesz emlékezetes a vb-ről.
Hogy megfeleljen a FIFA által előírt minimum befogadóképességének, teljesen szokatlan megoldást kellett alkalmazni a stadionnál, és minkét kapu mögött a stadionon kívüli lelátókkal toldották meg a nézőteret. A hatalmas vázra épített plusz székeken ülőket nem védi majd semmi a természeti erőktől, és hát a szélre kerülőknek a tériszonyukkal is meg kell majd küzdeniük. A torna után ezeket majd elbontják, a stadiont pedig az FC Ural használhatja majd.
A név nem véletlen, Jekatyerinburg, Oroszország negyedik legnagyobb városa a vb-helyszínek közül a legkeletibb, közvetlenül az Ural lábánál, Európa és Ázsia határánál fekszik, éppen ezért a csoportkör után már nem is használják, hogy senkinek ne kelljen sokat utaznia.
A stadion helyszíne az 1900-as évek legelejétől kezdve fontos szerepet játszott a város történetében, a száza elején Velodrome állt itt, 1928-tól és 1936-tól két kisebb stadion váltotta le ezt, majd 1957-ben itt épült fel az a Központi Stadion, ami a mostani Jekatyerinburg Aréna külső, bejárati homlokzatát adja.
Az 1920-as évek végétől a világ gyorskorcsolya-fellegvára volt a stadion, 1959-ben itt rendezték a vb-t, míg 1958-ban, 1962-ben, 1964-ben és 1966-ban a szovjet bajnokságot, amik számos világrekordot hoztak.
Átadás ideje: 1957, 2006-11 és 2014-17 között felújították
Befogadóképesség: 35 696 (a vb-bővítés nélkül 23 000)
Építési költség: 172 millió euró (a 2014-17-es renoválás költsége)
Vb-meccsek a stadionban:
(Borítókép: / AFP / Mladen Antonov)