Végre belátták a FIFA-nál, hogy a szponzornév lobogtatásánál sokkal többre nem jó az 1992 óta használt világranglistájuk. Ezért az oroszországi világbajnokság utáni első friss világranglistájukkal rendszert váltanak, és átállnak a szinte minden sportágra alkalmazható úgynevezett Elo-rendszerre, pontosabban annak módosított verziójára, a SUM-ra.

A FIFA közleménye szerint a váltásnak több előnye is van:

• könnyű átállást jelent a most használt rendszerről, amiben minden meccsnek azonos súlya volt, legyen az barátságos mérkőzés vagy vb-döntő, és nem vette figyelembe az ellenfél erősségét sem,
• az új rendszerben nem vesznek el a régiben szerzett pontok,
• az éves átlagban számított pontrendszer teljesen megszűnik,
• az egyes konföderációk erősségi szorzóját is törlik, amik megnehezítették, hogy egyes kontinentális szövetségek tagjai nehezebben kerüljenek a rangsor elejére,
• az Elo-rendszer nagy előnyét átvéve súlyozzák a meccseket, a barátságosok érik majd a legkevesebbet, ráadásul megkülönböztetik majd a nemzetközi meccsnapokra kijelölt, és az azokon kívül játszott barátságosokat is, és az egyes tornák, illetve selejtezők is más-más súlyt kapnak majd, a legmagasabb, hatszoros szorzóval a vb-negyeddöntős és azutáni meccsek bírnak,
• az új formulában a tétmeccs nélkül maradó torna-házigazdák nem esnek majd annyira vissza, mert még a barátságos meccsekből is több pontot szereznek majd, mint eddig,
• a SUM-rendszerben minden csapat nyer vagy veszít pontokat az adott eredmény alapján, ez az ellenfél erején múlik. Ha egy gyenge csapat erős ellenfelet ver, többet pontot nyer, mintha egy erős csapat ver egy gyengébb ellenfelet.

A SUM-formula lényegileg egy pontban tér el az Elo-rendszertől: nem veszi figyelembe a meccs végeredményének gólkülönbségét, csak az adott csapat régi pontszámát (Pbefore), a mérkőzés súlyozott értékét (I), a valós végkimenetelt (W), illetve a korábbi pontszámok alapján várható végkimenetelt (We) az alábbi képlet szerint:

P = Pbefore + I * (W – We).

A We értéket, vagyis a csapatok pontszáma alapján várható végeredményt így kapják meg: We = 1 / 10(-dr/600) + 1), ebben a dr érték a két csapat meccs előtti pontszámának különbsége.

A képlet egyéb elemeinek értéke így alakul:

• a győzelem 1-et, a döntetlen 0,5-öt, a vereség 0 pontot ér,
• 0,5-ös szorzót kapnak a nemzetközi meccsekre kijelölt időpontokon kívül játszott barátságos meccsek,
• 1-et érnek az előre kijelölt dátumok alatt játszott barátságos mérkőzések,
• 1,5-szer szorzót kapnak a Nemzetek Ligájában játszott csoportmeccsek,
• 2,5-szeres szorzót érnek a Nemzete Ligája rájátszásmeccsei,
• szintén 2,5-szeres szorzót kapnak a kontinentális bajnokságok selejtezői és a vb-selejtezők,
• 3,5-szeres szorzóval számolják a kontinentális bajnokságok meccseit a negyeddöntőig,
• 4-szeres szorzót kapnak a kontinentális bajnokságok negyeddöntő utáni meccsei, illetve minden Konföderációs Kupán játszott meccs,
• 5-szörösen érnek a vb negyeddöntőjéig játszott meccsek,
• 6-szoros szorzót kaptak a vb-negyeddöntők, és az azt követő meccsek.

Az Elo-rendszer előnyeiről 2015-ben írtunk, kitérve a pontos számítási formulára is, amit egy ponton egyszerűsítve vesz át a FIFA.

Arról se feledkezzünk meg, hogy Élő Árpád dolgozta ki ezt a róla elnevezett pontszámítási szisztémát, és először a sakkban használták. Magyarországon született, tízévesen vándorolt az Egyesült Államokba, fizikus lett, professzori címet szerzett.

Címlap- és borítókép: A FIFA világbajnoki trófea a Moszkvába érkezés utáni bemutatón / Makszim Semetov / Reuters