Döntetlen a spanyolokkal, vereség Brazíliától és Ausztriától, vékony győzelem Szaúd-Arábia ellen. Németország nem kápráztatta el rajongóit a felkészülési időszakban. Most már nem lehet kísérletezni, rá kell találniuk a sebességre. Algéria ellen 1982-ben indultak vereséggel, azóta csak győztek.
Ami klubszinten a Real Madrid, az válogatott szinten Németország lehet. A németeké lehet az első válogatott, amelyik ebben az évszázadban megvédi vb-címet. Legutóbb Brazília hódította el egymás után kétszer a kupát: 1958-ban és '62-ben. A másik duplázás még régebben, 1934-ben és '38-ban történt, Olaszország érte el.
Németország a 2014-es csapatból távozó játékosok után frissített kerettel címvédésre készül.
"Mindannyian érezzük, hogy nagyszerű dolgot csinálunk, de mindenki tisztában van azzal, hogy ez lesz a legnehezebb vb, mivel vadászni fognak ránk.
Csak akkor élhetjük túl, ha már az első naptól világosan látjuk a céljainkat.”
Hogyan formálódik a csapat?
Ha őt sikerül kivenni a játékból, Németországnak komoly problémái adódhatnak. Lelkileg őt kevésbé viselte meg, hogy találkozott a török elnökkel, a szurkolók inkább Gündoganra mérgesek, meglepő lenne, ha ő kezdene Mexikó ellen.
Özil nem éppen a legszorgalmasabb a védekező feladatoknál, ezért középen szerepeltetése aggályos. A letámadás során ugyan csatlakozik az aktuális támadóhoz, ezzel 4-4-2-vé válik a formáció, de még így is viszonylag könnyen átjátszható ez a taktikai elem.
A double pivot alapvetően egy passzoló és egy védekező játékosból áll.
A Real Madrid meccsein látható, hogy Toni Kroosnak nem a védekezés az erőssége, de ott kisegíti őt Modric és Casemiro. A válogatottban azonban mellé nem egy kifejezetten védekező középpályás fog kerülni, hiszen Khedira egy box-to-box játékos. Az angol elnevezés a két tizenhatos közt folyamatosan ingázó játszó középpályást illeti.
Löw ezt a gordiuszi csomót nehezen tudja megoldani. A probléma persze nem új keletű, mivel azután állt elő, hogy a 2014-es brazíliai vb-n leginkább használt 4-3-3-as formációt felváltotta az új alakzat.
A váltás két okból történhetett. Egyik mozgatórugója Schweinsteiger visszavonulása lehetett a válogatottól, másrészt Özil középre hozatala is belejátszhatott; az arsenalos ugyanis hajlamos elveszni a szélen.
Löw csapata taktikailag széles skálán mozog, hiszen a játékosállománya az egyik legerősebb. Képesek gyors, direkt játékra is, de a Guardiola hatása miatt megjelenő labdabirtoklóra is.
Egy korai Özil-gól ellenére az osztrákok 2-1-re nyertek, az elmúlt 32 évben nem verték a németeket.
Az osztrákok emberfogásos letámadása hatékonynak bizonyult a németek ellen. Zavarba tudták hozni őket hátul, amiből nem egy helyzet is kialakult.
Hinteregger - kívül helyezkedve a németek védő blokkján - szabadon érkezhetett a hosszúra, ami nagy védekezési hiba.
Ekkor még a csapatban volt Sané, végül Brandt mehet helyette. Nyilván nem ad hoc döntés született, hanem egy koncepció részét képező.
Ha egymás mellé helyezzük őket, érdekes ellentmondást láthatunk. Sané szinte mindenben lekörözi a honfitársát, a szintén 22 éves Brandtot.
A 15 gólpassz beszédes, mivel csupán eggyel marad el a liga talán legkreatívabb játékosát ól, Kevin de Bruyne-től. Miért nem képes ugyanerre a válogatottban?
Pep Guardiola irányítása alatt a vonal mellett helyezkedve tölti a legtöbb időt. Mivel egy dinamikus, jól cselező játékosról van szó, itt kamatoztathatja legjobban képességeit. Gyakran alakít ki számára kedvező egy-egy elleni helyzeteket, amellyel a szélről megbontja az ellenfél védelmét és magát vagy társait hozhatja helyzetbe. Ugyancsak előfordul, hogy a pálya közepe felé kezd elindulni, így okozva galibát a védekező csapat számára.
Az előbbiekkel ellentétben a válogatottban teljesen más kép rajzolódott ki róla.
A probléma gyökere és a legfontosabb különbség is az eltérő szerepkörben áll. A válogatottban nem a vonal mellett játszik, hiába van papíron ott jelölve.
Löw úgy szervezte meg a felállást, hogy a szélekért a hátvédek, Kimmich és Hector felelnek, miközben a szélsőként feltüntetett játékosok beljebb húzódva a half space-en tevékenykednek. A Half space magyarázata: ha a pályát hosszában 5 egyenlő sávra osztjuk, akkor megkapjuk a pálya közepét jelentő területet, illetve a két szélső régiót. A közte lévő sávok pedig az úgynevezett half space-ek.
A szélsők legfőbb feladata az ellenfél vonalaiban passzopciót nyújtani. Ez már jelzi, hogy közel sem olyan izoláltan játszhat, mint klubjában.
További óriási különbség, hogy Ausztria ellen nagyrészt háttal volt a kapunak, nemegyszer a támadó sorban helyezkedve, nyakában a védővel kellett játékba avatkoznia. Ezek a szituációk egészen más képességeket igényelnek, ezekben érezhetően kevésbé komfortosan mozog.
Mit láttunk a szaúdiak ellen?
Először is szoros győzelmet - ebben az évben először nyertek -, de a 2-1-et nem érdemes összehasonlítani az oroszok elleni 5-0-val. Bár tény, rávilágított az eredmény a németek kisebb gyengeségeire.
Kroos bekerült a csapatba, Özilt pihentette, Reust berakta Löw. Reus bár képes középen is játszani, elsősorban a szélen érzi jól magát. Cserébe nem vette át Özil szerepkörét, hanem eggyel hátrébb, Krooshoz került a szervezés feladata és terhe.
Az ellenfél által használt 4-1-4-1-es formáció középen erősnek tűnt a plusz egy játékosnak köszönhetően, aki a védővonalak közti területért felelt, bár a szoros védekezés miatt ez néhol átcsúszott 5-4-1-be.
A Draxler, Reus, Müller és Werner alkotta középső négyes időnként passzívvá vált. Éppen ezért vagy emellett a szaúdiak által ideiglenesen üresen hagyott széleket részesítették előnyben. Gyakran látott mozzanat volt a Kimmichnek kitett labda a szélre, csakhogy az ellenfél tolódása nem egyszer útját tudta állni a német támadásoknak, amelyből rendre hiányzott a sebesség.
A keretük remek, a sérülésből érkezőkről (elsősorban Boateng) úgy hírlik, felépültek, de nagy kérdés, mennyit vett ki belőlük a szezon, igaz ez mindegyik más csapatra is elmondható.
A kontrákra és az agresszív letámadásra érzékeny a német csapat, megfelelően kivitelezett letámadással vagy gyors támadásokkal komoly lépést lehet tenni a legyőzésükre.
Épp az egyik újonc, Joshua Kimmich hívta fel arra a figyelmet Mexikó kvalitásaira, mert a Konföderációs Kupán ugyan legyőzték őket 4-1-re, játékban többször alárendelt szerepben voltak. Mexikónak gyors játékosai vannak, és mindig veszélyes egy vb-n. Különösen az első meccsen.
Németországot Garai Dániel mutatta be, aki a Madridi Merengues blog szerzője.
Borítókép: Joachmim Löw a június 16-i moszkvai sajtótájékoztatón. Fotó: Gleb Garanich / Reuters.