Miután Németország címvédőként már a csoportkörben kiesett az orosz vb-n, rögtön felmerült a kérdés: folytathatja-e Joachim Löw a német kispadon. Végül a német szövetség és a szakember döntött: igen. 1920-tól tíz edző ült a német kispadon, míg a magyar válogatott élén csak az elmúlt 18 évben tizennégyen álltak.
Összegyűjtöttük, hány szövetségi kapitánya volt pár fontosabb futballnemzetnek 1920 óta. Németország, Argentína, Uruguay, Brazília és Anglia világbajnok, Magyarország kétszeres vb-döntős és nélkülözhetetlen viszonyítási pont, míg az Európa-bajnok Dánia és a 2002-ben vb-bronzérmes Törökország a szélsőségeket képviseli.
A németeknek mindössze tíz szövetségi kapitányuk volt 1920 óta. Az első Otto Nerz, akinek egy vb-bronz jött össze tízéves edzősködése alatt. Majd olyan edzők jöttek, mint
A 10 edzőből egyébként hat nyert vb-t (összesen négyet) vagy Eb-t (3), illetve Löwnek mindössze három meccs kell, hogy megdöntse Herberger 167 mérkőzéses rekordját (108 győzelme már most is rekord).
Igaz, amikor a németek érezhetően kátyúba kerültek, akkor teljes reformot hajtottak végre a gyökerektől, átprogramozták a nevelést, nem a gyors tüneti kezelésben látták a megoldást.
A mostani vb-n a 16 között tizenegyesekkel elvérző Dánia is legendásan türelmes a szakvezetőkkel, bár nekik csak egy Eb-siker jött össze. A válogatottjuknak ugyanakkor az 1950-es évekig nem nagyon volt hivatalos edzője, Morten Olsen viszont 15 évig (2000-2015) irányította a csapatot.
Anglia sem vitte túlzásba a váltogatást, és már kevésbé ragaszkodnak külföldihez (Eriksson, Capello), miután velük sem mentek semmire. Southgate-tel viszont akár még érmesek is lehetnek. Hollandia azonban már kétszer annyi főedzőt fogyasztott el, mint Anglia, hiába voltak hagyományosan jobbak a 70-es évektől az angoloknál.
A törökök legendásan rosszul tudnak edzőt választani – azzal a futballal sincs minden rendben –, de még így is elmaradnak a magyaroktól.
A magyar csapat élén ugyanis csak Baróti Lajosnak van száz feletti mérkőzése a válogatott élén, de neki is csak két turnusban jött ez össze. Viszont 27 olyan edző ült már a magyar padon, akinek nem jött össze a tíz meccs sem. A legutóbb épp Georges Leekens volt ilyen, de Dárdai Pálnak is csak hét mérkőzés jutott, Puskás Ferencnek pedig négy.
Az olasz Marco Rossi már a 14. edző az ezredforduló óta a magyar válogatott kispadján. Ez néggyel több, mint ami a német padon ült az elmúlt szűk száz évben, és csak öttel kevesebb, mint az angol válogatott évszázados termése.
Az elmúlt 18 évben Egervári Sándornak van a legtöbb mérkőzése 32-vel, illetve egy kétmeccses – Szélesi Zoltán – és egy egymeccses edzője – Csábi József – is volt a válogatottnak.
Magyarországon 51 edző összesen 60 alkalommal ülhetett a válogatott kispadján. Íme a duplázók listája:
Mészöly Kálmán pedig összesen háromszor volt magyar szövetségi kapitány. A most vb-negyeddöntős svédeknél 2000 óta négy kapitány volt, a csoportkörből továbbjutó dánoknak pedig csak kettő.
Hozzánk hasonló lelkesedéssel csak a törökök szeretnek variálni (Mészöly Kálmán is volt török kapitány), a 43 edzőjük összesen 59-szer ült a padon: Sandro Puppo ötször, Cihat Arman és Fatih Terim négyszer is vezethette a török csapatot. Ha időarányosan nézzük, akkor a törökök nagyobb kapitányfogyasztók is, mint mi, hiszen náluk jó két évtizeddel később nevezték ki az első szövetségi kapitányt.
A braziloknak egyébként nagyon bejött az, ha egy-egy edzőt másodszorra is kineveztek:
(Borítókép: Egervári Sándor, Pintér Attila, Dárdai Pál)
Joachim Löw a vb-kudarc után is folytathatja, de ez nem csoda: a németek megfontoltan szoktak váltani. És ha bajban vannak, akkor az alapoktól raknak rendet. Szoros a verseny a legtöbb kapitány váltó nemzetek közt, most Leekens miatt visszavettük az első helyet.
150 · Jul 05, 2018 07:37am Tovább a kommentekhez