A hajrában volt Brazíliának esélye arra, hogy egyenlítsen Belgium ellen, de Augusto és Coutinho elhibázta a ziccereit. Addig nem boldogultak a belga taktikával. Nagy csata volt a pályán, de talán még nagyobb a meccs előtt.
A belga aranygeneráció kiejtette a brazil válogatottat (2-1), bejutottak az elődöntőbe, ahol a franciák várnak rájuk. Mindez pedig elsősorban Roberto Martinez szövetségi kapitánynak köszönhető, aki megint megnyerte a taktikai párharcot.
Nagy talány volt, miként fog megbirkózni Belgium a brazil középpályával és támadószekcióval, hisz az eddig favorizált 3-4-2-1 (vagy ha úgy tetszik: 3-4-3) előzetesen nem tűnt elégnek ahhoz, hogy középpályán megfogja a Coutinho, Paulinho, Fernandinho hármast (nem beszélve a Neymar, Jesus, William trióról). Fernandinho persze nem biztos, hogy ott lett volna, ha nincs Casemiro eltiltása.
Csakhogy Roberto Martinez húzott egy nagyott és változtatásokat eszközölt: Carrasco és Mertens gyengébb játékát felváltotta a Japánok ellen gólokat szerző Chadli és Fellaini. Utóbbi a középpályára került Witsel mellé, míg az eddig visszafogottabb De Bruyne egy sorral feljebb szerepelt. A jobb szélre - legalábbis papíron -, de a gyakorlatban ez inkább jelentette a középső területeket.
Tite válogatottjában nem meglepően a baloldal jóval hangsúlyosabb szerepet kap azáltal, hogy ott szerepel Marcelo, Neymar, valamint Countinho is. Martineznek a védekezésbe is bele kellett nyúlnia, az eddig látott 5-2-3-as formációt felváltotta a 4-3-3. Meunier hátrasorolt a védővonalba, hogy felvegye klubtársát, Neymart. Fellaini behozatalával plusz erő került a középpályára, amely már biztosabb védekezés tett lehetővé. Melléjük pedig Chadli zárt vissza, így létrehozva két szorosan helyezkedő védelmi vonalat.
A brazilok gyakran igyekeztek játékba hozni a képen látható háromszög tagjait, ezért nagyrészt ide próbálták eljuttatni a labdát. Alapesetben a belgák 4-3-3-a üresen hagyta ezt a területet de csak addig, míg ide nem került a labda, mert amint áttevődött a játék oda, Fellaini és Witsel azonnal eltolódott, hogy megfelelően levédekezzék.
Néhány helyzetet eltekintve a belga csapat jól oldotta meg a feladatokat, különösen igaz Meunierre, aki remekül fékezte meg Neymart. Jól kezelték a belgák az egy az egy elleni párharcokat.
Komolyabb probléma a másik oldalon lehetett volna, hiszen amikor onnan támadott a brazil csapat, akkor rés nyílt a belga védelmen, de ezt Brazília nem használta ki.
A braziloknak az is problémát okozott, hogy többször kellett visszalépkedniük a támadásépítés miatt, de egyrészt emberfogással lekövették ezeket a mozgásokat a belgák, másrészt nem nagyon maradt elöl ember, akinek lehetett volna passzolni.
A másik remek Martinez húzás az volt, hogy a Manchester United csatár kikerült a jobb oldalra, amivel Marcelo mögötti űrt szerették volna kihasználni a belgák.
A brazilok aszimmetrikusan használták a szélső védőiket, hiszen Marcelónak bérlete volt a támadásokhoz, ezért magasan felment az offenzív szakaszban. Ellentétben Fagnerrel, aki ritkán lépte át a felezővonalat. Tulajdonképpen három védővel játszottak a brazilok, amikor náluk volt a labda, ezáltal hátul három a kettőben maradtak a belgák két támadójával. Fagner Hazardot őrizte, míg a másik oldalon Miranda-Lukaku alakult.
Lukaku nagy meccset hozott le, különösen az első félidőben végzett parádés munkát. Remekül lépkedett vissza labdákért, tartotta meg és játszotta meg azokat. Nem egyszer verte meg a védőjét, és bár gólt nem szerzett, de az első találatban nagy szerepe volt. Az öngólt érő szöglet is abból alakult ki, hogy visszalépett az üres területre labdáért, majd egyből tovább is játszotta De Bruyne-nek, aki remek labdát osztott Fellaininek.
Soha nem vesztettem játékot a taktikai táblán, de minden a taktika kivitelezésén múlik.
– mondta Martinez.
Ezúttal remekül sikerült a taktika kivitelezése. A belgák egytől-egyig kiváló teljesítményt nyújtottak, kezdve a remekül védő Courtois-val, az új szerepkörében lubickoló De Bruyne-nel bezárólag. A City klasszisa a gólja előtt még Neymartól volt kilenc méterre, aki szögletet ívelt be.
Remek taktikával, némi szerencsével és kiváló egyéni teljesítményekkel sikerült a belgáknak az elődöntőbe jutniuk. A teljesítmény jelzésértékű is, hiszen a csapat valóban komolyan gondolja, hogy beváltja a predesztinációját, azaz vb-t nyernek az aranygenerációval.
Az elemzés Garai Dániel, a Madridi Merengues blog szerzője készítette.