Július 6-án, pénteken Kevin De Bruyne a 31. percben gólt szerzett Brazília ellen, azzal lett 2-0 Belgiumnak a negyeddöntőben, és mivel végül Belgium 2-1-re nyert, összességében győztes gólt szerzett.

Július 14-én Jack Guy Lafontant, haiti miniszterelnöke beadta lemondását az államfő Jovenel Moise-nak, aki el is fogadta azt. Az ok, hogy a kormány nem tudta elérni az üzemanyagárak jelentős növelését, a lépés után kitört heves tiltakozásban többen meg is haltak.

A két esemény látszólag sehogy sem kapcsolódik egymáshoz, de tulajdonképpen De Bruyne döntötte meg a haiti kormányt góljával. A kacifántos magyarázathoz Richard Ensron, a The Economist újságírójának megoldóképletét követjük.

• Haiti – amely története során először és egyetlen alkalommal 1974-ben szerepelt világbajnokságon – közeli kapcsolatot ápol Brazíliával, a haiti lakosok sajátjukként szurkolnak a braziloknak, így volt ez a 2018-as világbajnokságon is.
• Amikor a Nemzetközi Valutaalap (IMF) korábban arra kérte Haiti kormányát, hogy csökkentsék az üzemanyagok támogatását, a kormány kivárt, és végül úgy döntött, hogy július 6-án, tíz perccel a brazil–belga vb-negyeddöntő kezdete után átlagosan 40 százalékkal megemelik az üzemanyagok árát, abban bízva, hogy mindenki a brazilok meccsét nézi majd, és az emelés elsikkad. (A benzint 38, a dízelt 47, a petróleumot pedig 51 százalékkal emelték, ezt használják világításra a legtöbb haiti otthonban.)
• Ráadásul erősen arra számítottak, hogy Brazília nyer, így Haitin kitör a népünnepély, és így aztán végképp nem marad senkinek figyelme vagy energiája az üzemanyagár-emelés miatt lázongani.
• A nagy tervet viszont valaki keresztülhúzta: Kevin De Bruyne és az ő 16 méteres gólja.

• A brazil vereség után Haitin többnapos zavargás tört ki az üzemanyag árának 40 százalékos emelése miatt, komoly károkat okozva. A zavargásokban legalább hárman meghaltak.
• A kormány és más vezető politikusok bizalma megingott Lafontantban, aki végül július 14-én lemondott a miniszterelnöki posztról.