Brutális veszteséggel zárta a Ferencváros labdarúgó-csapatát működtető FTC Labdarúgó Zrt. a 2018-as üzleti évet. A vállalkozás üzleti eredménye a 2017-es minimális, mintegy 70 milliós nyereségből milliárdos veszteségbe fordult a pénteken nyilvánosságra hozott éves beszámoló szerint.
A dokumentum tanúsága szerint a tavalyi évben a Fradi 1,32 milliárd forintos veszteséget termelt.
AzAz eredmény megdöbbentő, tekintve a Ferencváros kivételezett helyzetét a mai magyar labdarúgásban, amelynek köszönhetően olyan szponzori háttér és feltételrendszer segíti a csapatot, amellyel csak a Vidi FC versenyezhet. Az állami vállalatokon – például MVM Group –, illetve az állami megrendelésekkel bőségesen ellátott cégeken – például a stadiont üzemeltető Lagarderén – keresztül hatalmas összegű szponzorációban részesülő csapat mérlege legfőként azért fordult látványosan negatívba, mert az idén jelentősen lecsökkentek az "egyéb" azaz nem üzleti alapú bevételei. Eközben viszont a kiadásai a korábbi évek gyakorlatát követve tovább nőttek.
Mindebből persze az is kiderül, hogy a tavalyi szolíd nyereség is csak a központi forrásokból, illetve az FTC sportegyesületen keresztül folyósított támogatásoknak volt köszönhető.
Ami a bevételi oldal legfontosabb számait illeti, 2018-ban az FTC Zrt. árbevétele 2,88 milliárd forint volt, az egyéb bevételei pedig 1,41 milliárd forintra rúgtak.
Az árbevétel részletezése is mutat pár érdekességet. A 2,88 milliárd felét a kapcsolt árbevételként a Ferencvárosi Torna Clubtól, azaz a Fradi többi szakosztályát működtető sportegyesülettől érkező 1,42 milliárd forint tette ki. Ennek vélhetően tetemes hányada az állami vállalatok által agyontámogatott FTC-nek utalt szponzori pénzekből származott.
A profi csapat kereskedelmi, azaz piaci alapú bevételei összesen alig
bő 30 millió forinttal nőttek tavalyhoz képest, és összesen 1,22 milliárd forintot tesznek ki a teljes árbevételből.
Az egyéb árbevételek pedig eközben majd' felükre csökkentek, a tavalyi 400 millióhoz képest idén 218 millió forint szerepel ezen a soron.
Ezek a számok azért nem mutatnak olyan szédítő fejlődést, mint amit a klubot üzleti sikersztorinak beállító vezetők kommunikációja alapján vártunk volna.
Ami a 2017-hez képest drasztikusan lecsökkenő egyéb bevételeket illeti, ezek 1,41 milliárdot tettek ki a 2017-es 2,83 milliárdhoz képest. A beszámoló részletezése szerint a 2018-as egyéb bevételekből, 84,8 millió forint az UEFA-tól, 386 millió a Magyar Labdarúgó Szövetségtől érkezett, míg 943 millió forint különféle egyéb bevételből származott.
Utóbbi összegből 244 millió jött taóból, 456 millió a vagyoni értékű jogok hasznosításából, 200 millió pedig egyéb kapott támogatásokból származott.
Azaz még így is bőven érkeztek központi pénzek a Fradihoz, ám még ezek sem tudták akárcsak a nullszaldó közelében tartani a mérleget. Ennek oka, hogy a kiadások a korábbi évek trendjét követve tovább növekedtek.
Az Fradi profi csapatát működtető cég összkiadása 2018-ban 5,13 milliárd forint volt.
Viszonyításképpen: ez az összeg nagyjából a két és félszerese az Újpest FC vagy a Honvéd egész éves költségvetésének. Az pedig már egyenesen ijesztő, ha azt vesszük, miként aránylik a jóindulatúan piaci alapúnak tekinthető értékesítésből származó árbevétel fentebb taglalt 2,88 milliárd forintjához.
De rémisztő aránynak az is megteszi, hogy az FTC Zrt. bérköltsége – bérek és járulékok – teljes összege idén 3,32 milliárd forintra nőtt, azaz önmagában 440 millióval Haladta meg az árbevételét.
A bérköltség emelkedése a foglalkoztatottak számának növekedésével is magyarázható. A 2017-es 158 fős dolgozói létszám 2018-ban 185-re nőtt, ebből azonban 8 fő tartósan távol tartózkodik. A keresettel rendelkező foglalkoztatottakra vetített éves kereset összege minimális mértékben, mintegy 200 ezer forinttal nőtt tavalyhoz képest, 16,6 millió forintról 16,8 millióra.
Csepp a tengerben, de ha már a beszámolóban szerepel, megosztjuk olvasóinkkal Orosz Pál elnök ennél valamivel magasabb jövedelmét.
A Fradi vezérigazgatója 2018-ban évi bruttó 28,7 milliós fizetésért ígérte meg kéthavonta, hogy a csapat idén nyáron már biztosan bejut valamelyik nemzetközi kupa csoportkörébe. És vélhetően az sem befolyásolta ezt az összeget, hogy a mutatvány 2018 nyarán ismételten nem sikerült.
A kiadások második legnagyobb szeletét az igénybe vett szolgáltatások jelentették, ennek főbb tételei a következők voltak. Utazás, szállás, edzőtáboroztatás: 261 millió forint; bérleti díjak (pálya, busz): 240,8 millió forint; sport szolgáltatások és ügynöki tevékenység: 209 millió forint; egyéb szolgáltatások: 278 millió forint. A Fradi által igénybe vett összes szolgáltatás értéke a százmillió alatti tételekkel együtt tavaly 1,13 milliárd forintra rúgott.
Az összkiadásból jelentős tételt tesz még ki az értékcsökkenésként leírt 487 millió forint, illetve 447 millió forintnyi egyéb kiadás, utóbbi talán a népligeti fejlesztésekre létrehozott Fradiváros Zrt. nevű projektcégtől 2017-ben kapott 400 milliós kölcsön visszafizetését takarja legfőként.
Ezekből a bevételekből (3,82 MFt) és kiadásokból (5,13 MFt) sikerült 2018 végére kihozni az 1,32 milliárd forintos veszteséget.
De ez még nem minden, ugyanis a kép valamivel árnyaltabb, vagy méginkább: sötétebb.
A Fradi beszámolójának mellékletéből az is kiderült, hogy a cégnek 2018 végén alig 10 millió forintnyi kintlevősége volt, szemben 1,5 milliárd forintnyi rövid lejáratú tartozással. Ebből 660 millió forint egyéb kötelezettségként szerepel a beszámolóban, 600 millió forint adósság állt fent a Fradivárossal szemben és 230 millióval tartoztak a szállítóknak.
Az ismertetett számok fényében senkit sem érhet meglepetésként, hogy az FTC saját tőkéje igen jelentős összeggel csökkent a tavalyi év során.
A 2017-es év zárásakor 300 milliós saját tőke összege idén kereken mínusz 1 milliárd forintra változott, azaz 1,3 milliárddal csökkent.
A beszámoló melléklete a cégvezetés álláspontját is tartalmazza a kedvezőtlen számokkal kapcsolatban.
Ebben megállapításra kerül, hogy a társaság saját tőkéjét 2019 elején megemelték. Erre már csak azért is égető szükség volt, mert huzamosabb ideig mínuszos saját tőkével működő csapatnak nem oszt profi licencet az MLSZ, azaz ilyen csapat nem szerepelhet a bajnokságban. Ami pedig a klub fizetőképességét illeti, a beszámoló szerint a helyzet nem is olyan rossz, mivel a játékosok a speciális szabályozás miatt lényegesen alacsonyabb összegen szerepelnek a mérlegben a valós értéküknél.
Az esetleges problémák pedig könnyedén javíthatók, csak el kell adni pár labdarúgót.
"A likviditás azonnal javítható játékjog értékesítéssel, hiszen az állomány jelenlegi értéke 19,68 Mill. € (ami az előző évhez képest növekedett 5,35M EUR-val, ami közel 1 695,95 16 MFt)" – írják a jelentés végén.
Ez a huszárvágás valamivel kevésbé meggyőző, ha mindezt úgy fogalmazzuk meg, hogy anyagi problémák esetén az évek alatt irdatlan állami hozzájárulással kialakított, és papíron roppant értékesnek számító játékoskeret tagjainak kiárusításával menekülnének meg a bajtól.
És persze az sem túl szívderítő, hogy a helyzet kezelésére, ne adj isten a tendencia megfordítására semmiféle ennél előremutatóbb elképzelés vagy stratégia nem olvasható ki a dokumentumból. Legalább Orosz Pál odaírhatta volna a végére, hogy 2019-ben sokkal több bevétele lesz a cégnek, mert ezen a nyáron a Fradi most már aztán tényleg biztosan bejut a csoportkörbe.