Szombaton ötven éve, hogy a futballban hivatalosan is engedélyezték, hogy döntetlen után tizenegyesrúgásokkal döntsék el a kieséses mérkőzéseket.
Bár a rendszer feltalálója, a korábbi amatőr játékvezető, Karl Wald 2011-ben, 95 évesen meghalt, innovációja messze túléli őt. A frankfurti sportember az 1960-as években fejlesztette ki a tizenegyesrúgások szisztémáját, amellyel forradalmasította a sportágat. Elsőként a Bajor Labdarúgó-szövetség (BFV) vette át az ötletét, és 1970. május 30-án engedélyezték az alkalmazását. (Egy izraeli játékvezető, Yosef Dagan is magáénak vallotta a tizenegyespárbaj ötletét, azonban Wald ötletét valamivel előbb fogadta be a német, majd az európai szövetség, így hivatalosan őt tartják a rendszer atyjának.)
Ezt megelőzően évtizedekig a hosszabbításos futballmérkőzések győztesét - döntetlen állás esetén – újrajátszással, sorsolással vagy pénzfeldobással állapították meg. Az 1968-as Európa-bajnokság elődöntőjében a házigazda olaszok a 0-0-s végeredmény után úgy ejtették ki a szovjeteket, hogy csapatkapitányuk, Giacinto Facchetti eltalálta, hogy fej lesz a pénzfeldobás kimenetele, és nyert. A győzelem utána a nápolyi szurkolók a vállukon vitték körbe az olasz játékosokat a stadionban.
„Ez csalás, tiszta ostobaság"
– mondta erről egyszer Karl Wald, akinek fodrász volt az eredeti szakmája. A hatvanas években ezért aztán kifejlesztette az új, igazságosabbnak gondolt rendszerét, amely szerint csapatonként öten rúghatnak tizenegyest. Az újítást Bajorországban, barátságos meccseken tesztelte is.
„Ez olyan volt, mintha egy ágyúgolyón ülne. Egyáltalán nem volt veszélytelen. Ezért végül is akár még a játékvezetői engedélyét is elvehették volna" - mondta Karl Wald unokája, Thorsten Schacht, és hozzátette, hogy nagyapja rettegett attól, hogy valaki a német szövetségtől (DFB) felfedezi a titkos tesztjeit.
A nézők azonban nagy lelkesedéssel fogadták az új szabályt. „Az emberek a hálóban akarják látni a labdát" - fogalmazta meg egyszer a miértre a választ Karl Wald. Unokája elmondta, hogy nagyapja elmesélése alapján, a tizenegyesek után a szurkolók berohantak a pályára, együtt örültek a győztesekkel, vagy éppen együtt szomorkodtak a vesztesekkel. Ugyanakkor Waldnak erős ellenállással kellett megküzdenie, a bajor szövetség vezetése az 1970-es közgyűlésen kezdetben el akarta utasítani a javaslatát.
Sporttársaim! Arra kérem önöket, hogy a siker mindent igazol mottóval adjanak zöld jelzést a beadványnak! Nagyon köszönöm!
– mondta Wald a küldötteknek, akiknek többsége végül támogatta a javaslatot, így 1970. május 30-án megtörtént az áttörés.
Nem sokkal később a DFB, majd az Európai (UEFA) és a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) is bevezette az újítást, ezzel kezdetét vette a futballdrámák sora.
A magyar futball mint sok minden másban, ebben is úttörő szerepet játszott, mivel a történelem első éles büntetőpárbaját a Budapest Honvéd nyerte meg. A 1970 szeptemberében a skót Aberdeen volt az ellenfelük a Kupagyőztesek Európa-kupájának (KEK) első fordulójában. Az odavágón a skótok 3-1-re nyertek, ám a kispesti visszavágón, 5000 néző előtt, a Honvéd nyert 3-1-re. A hosszabbításban nem született újabb gól, így jöhettek a tizenegyesek.
Az Aberdeen rúghatott először, az első két lövésükből gól is lett, ám Tichy Lajos és Kocsi Lajos is berúgták a maguk büntetőjét. A harmadik skót lövő, Jim Forrest viszont a felső lécre vágta a labdát, ami után sem Marosi László, sem Vági István nem hibázott, így az utolsó kör előtt a Honvéd volt előnyben. A csapat kapusa, Bicskei Bertalan vállalta el a döntő tizenegyest amelyet magabiztosan vágott a jobb felső sarokba. A Honvéd ezzel kiejtette az Abredeent, ám a második fordulóban a Manchester City már túl erős ellenfél volt.
Az első nagy torna, amelyen 11-esek döntöttek, az 1976-os Európa-bajnokság döntője volt. Karl Wald találmánya először épp a nyugatnémet válogatott vesztét okozta, Uli Hoeness a belgrádi Marakana-stadionban az égbe rúgta a labdát, Csehszlovákia pedig Antonín Panenka stílusteremtő, panenkás tizenegyesével Európa-bajnok lett.
A német válogatottak később többször is vigasztalódhattak: az 1990-es világbajnokság és az 1996-os Eb elődöntőjében egyformán az angolokat, a 2006-os, hazai rendezésű vb negyeddöntőjében az argentinokat, a 2016-os Eb negyeddöntőjében pedig az olaszokat győzték le büntetőpárbajban. Nem véletlenül tartják őket a műfaj legjobbjának, mivel a büntetőpárbajokban jobban lövik a tizenegyeseket, mint a rendes játékidőben, míg a legtöbb válogatott esetében ez pont fordítva van.
1970 óta nemcsak Európa-bajnoki cím dőlt el büntetőpárbajban, hanem a világbajnoki döntő is. 1994-ben a brazilok az olaszokat győzték le, Roberto Baggio elhibázott lövése popkulturális elemmé vált, reklámokban tűnt fel. 12 évvel később, a 2006-os vb-t már az olasz válogatott nyerte meg büntetőpárbaj után, a döntő tizenegyest Fabio Grosso lőtte be a franciák ellen. A legfontosabb európai klubsorozat, a BEK-, illetve BL-trófea sorsa eddig 11-szer dőlt el tizenegyesekkel, legutóbb 2016-ban, akkor a Real Madrid győzte le így az Atlético Madridot. A női futball-vb eddig kétszer dőlt el büntetőrúgásokkal, először 1999-ben az USA győzte le így Kínát, majd 2011-ben a japánok múlták felül az amerikaiakat.
A büntetőpárbaj bevezetése óta a magyar válogatott még egyszer sem jutott el addig egy nagy tornán, hogy így kellett volna dönteni a továbbjutásról, azonban a 2009-es U20-es világbajnokságon kétszer is nyert bünetőpárbajt a korosztályos magyar csapat. A negyeddöntőben Csehország, a bronzmeccsen pedig Costa-Ricát sikerült így legyőzni.
Ha egy kieséses-, vagy helyosztómeccs még 120 perc után sem dőlt el, akkor a győzelmi esélyeket a vakszerencse egyenlíti ki legjobban. Egy pénzfeldobás végkimenetele ugyanakkora valószínűséggel lesz fej, mint írás, vagyis mindkét csapatnak 50-50 százalék esélye van nyerni, csakhogy mindezt a puszta véletlenre bízni, a legnagyobb igazságtalanság lenne a sportban.
A büntetőpárbaj az a keret, ahol a legkiegyenlítettebb körülmények között tud érvényre jutni a játékosok közti különbség.
Tökéletes azonban még így sem lehet a rendszer. Több ezer büntetőpárbaj végkimenetele bizonyítja, hogy mivel minden körben az egyik csapat rúgja az első büntetőt, szignifikánsan nagyobb, 60 százalékos valószínűséggel nyer.
Éppen ezt próbálta meg valamelyes kiegyenlíteni a futball szabályalkotó testülete, az IFAB engedélyezte az úgynevezett ABBA-büntetőpárbajokat, amely során az első rugó után kétszer is az ellenfél végezhet el tizenegyest, ezzel csökkentve az A csapat lélektani előnyét. Az új rendszert a 2017-es férfi és női U17-es Eb-n is használták, és így dőlt el az angol Community Shield is ebben az évben.
Ugyanakkor nem hozott forradalmi áttörést az alkalmazása, és az IFAB 2018. november 22-én úgy döntött, hogy felhagynak a további kísérletezésekkel, mivel túl bonyolult volt, és a szurkolók támogatottságát sem élvezte az ötlet.
(Borítókép: Roberto Baggio kihagyja a tizenegyest Brazília ellen az 1994-es világbajnokság döntőjében július 17-én, Pasadenában. Fotó: Getty Images)