Nehéz szavakat találni a Real Madrid tavaszi menetelésére, hiszen a 13-szoros BEK/BL-győztes három olyan párharcot megvívva jutott be a sorozat fináléjába, amelyek közül már egy is ritkaságszámba menő fordítást jelentene, nemhogy három!
A nyolcaddöntő slágerpárosítása volt a nyáron borzalmasan megerősített PSG Real elleni párharca, a 2020-as finalista Párizsban brutális fölényben játszva végül csak legyűrte Kylian Mbappé 94. perces góljával a madridiakat – Lionel Messi bő fél órával korábban büntetőt hibázott (1–0).
A visszavágón sem sok utalt a fordulatra, Mbappé háromszor is bevette Thibaut Courtois kapuját, más kérdés, hogy ebből kettőt is elvettek les címén, így fél órával a párharc vége előtt „csak” 2–0-s összesített előnyben volt a PSG.
A Real pedig a semmiből egyenlített, Benzema erőszakossága eredményezett labdaszerzést Gianluigi Donnarummával szemben, Vinícius Júnior passza után közelről a kapuba talált, majd az utolsó negyedóra kezdetén Luka Modric remek passzából is eredményes volt. A PSG teljesen megzavarodott, a középkezdésből újabb gólt kapott, Benzema gyakorlatilag negyedóra alatt megfordította a párharcot (3–1, összesítésben 3–2).
A következő ellenfél sem ígérkezett könnyebbnek, hiszen a Bajnokok Ligája címvédője, a Chelsea érkezett, amely az előző kiírás elődöntőjében könnyedén intézte el a madridiakat. A londoni meccset is jobban kezdték a kékek, hogy aztán a kontrákra építő Real Madrid Benzema gyors duplájával nagy előnybe kerüljön, és bár Kai Havertz szépített, egy újabb bődületes kapushiba után Benzema megint mesterhármast jegyzett (1–3).
Ilyen első meccs után az ember látatlanban gondolhatná, hogy az újságírónak elmentek otthonról, hogy elképesztő Real-fordításról beszél, pedig pontosan ez történt a visszavágón!
A helyzetek alapján már az első meccsen is a Chelsea volt nagy fölényben, a madridi ütközeten pedig már a gólok is elkezdtek megérkezni, az első negyedóra végén Mason Mount talált be, a második elején Antonio Rüdiger, az utolsó negyedóra kezdetén pedig Timo Werner is – még az is beleférni látszott, hogy Marcos Alonsótól elvettek egy gólt videózás után, (0–3)!
Igen ám, de a teljesen padlóra kerülni látszó Real játékosai hatalmas tartásról tettek tanúbizonyságot, Carlo Ancelotti remekül nyúlt bele a meccsbe Rodrygo pályára küldésével, aki Luka Modric kitűnő passza után hosszabbításra mentette a párharcot, Benzema pedig az elődöntőbe lőtte az övéit (2–3, összesítésben 5–4).
Ha eddig kemény volt az ellenfél, akkor mit mondjunk az elődöntőre?! A legutóbbi öt idényben a negyedik angol aranyára hajtó Manchester City tavalyi döntősként úgy kezdte a párharcot, ahogyan az a nagy könyvekben meg van írva: lejátszotta a Real Madridot a pályáról, és Kevin De Bruyne, valamint Gabriel Jesus találatával már a 11. percre kétgólos előnybe került. Hogy aztán Benzema a semmiből szépítsen a szünet előtt (2–1).
Semmi gond, gondolhatták a hazaiak, hiszen jött Phil Foden sokadik helyzete után az újabb gól, hogy pillanatokkal később Vinícius Júniorra senki se figyeljen (3–2). A brutális fölényben lévő manchesteriek Bernardo Silva bombagóljával megint kettővel vezettek, de Benzema panenkás büntetőjével „csak” eggyel kapott ki a Real. A játék képe alapján, ha három van a felek között, egy halk köszönetet elrebeghetett volna a madridi csapat, (4–3)!
A visszavágón úgy tűnt, hogy ez is belefér, hiszen sokáig kifejezetten laposan csordogált a meccs, volt egy-egy nagyobb helyzet, de egészen a 73. percig maradt a gól nélküli állás. Akkor Rijad Mahrez bombájával (0–1) összetettben megint kettő volt a felek között (3–5), a csereként beálló Jack Grealish pedig az utolsó percekben kétszer is centikre volt a továbbjutást bebiztosító második találattól.
A védelem és Courtois bravúrja azonban megadták az esélyt, és a most is csereként beálló Rodrygo a 90. percben visszahozta a reményeket, egy percre rá pedig már a hosszabbítást érő találatot is megszerezte (2–1)!
A vége pedig hasonlóan alakult, mint egy körrel korábban, a lendületben lévő spanyolok Benzema (ezúttal büntetőből szerzett) góljával a kegyelemdöfést is bevitték áldozatuknak, így már a döntőre készülhetnek (3–1, összesítésben 6–5).
Benzema pedig gyakorlatilag az Aranylabdára, hiszen a spanyol bajnoki cím mellé fixen jön a gólkirályi cím is (négy meccsel a vége előtt 26 gólnál tart, a második 15-tel áll...), a BL-ben is ő lesz a mesterlövész (15 van neki, a legközelebbi aktív rivális Mohamed Szalah nyolcnál jár...), együttesét pedig a kieséses szakasz mindhárom párharcában legalább három gólt szerezve döntőbe juttatta.
Ha a Liverpool ellen is nyer a királyi gárda, akkor elképzelni sem lehet, hogy másé legyen az érdem, de azért így sem könnyű (épp az említett Szalah azért jó eséllyel indulhatna, ha a Liverpool végül a Ligakupa után mondjuk a PL-t, az FA-kupát és a BL-t is behúzza, miközben az eddig 30 gólos és 14 gólpasszos egyiptomi angol mesterlövész is lesz – jelenleg 22 találatával hárommal előzi Szon Hung Mint).
Természetesen azért a labdarúgás világában korábban is akadtak arra példák, hogy egy csapat gyakorlatilag a padlóról felállva diadalmaskodjon végül, az alábbiakban ezek közül válogattunk egy csokorra valót.
Bajnokok Ligája: Manchester United–Bayern München 2–1
Nehéz lenne drámaibbat elképzelni annál, hogy az év legfontosabb meccsén a 91. percben még az egyik csapat vezet, néhány pillanattal később pedig a másik együttes emelheti magasba a trófeát – márpedig pontosan ez történt azon a bizonyos 1999. májusi BL-döntőben. A Manchester United és a Bayern München már a csoportkörben is találkozott, akkor kétszer is ikszeltek a felek, a halálcsoportban a Barcelona vérzett el végül.
A „vörös ördögök” az elődöntőben kétgólos hátrányból verték a Juventust, a barcelonai fináléban viszont Mario Basler szabadrúgásával villámgyorsan előnybe kerültek a németek. Az angol csapat nem ezen a napon nyújtotta legjobb teljesítményét, de egy pillanatra sem adta fel, és a 91. és a 93. percben, két David Beckham-szöglet után betalálva 2–1-re legyőzte az addigra már Baslert és Lothar Matthäust is lecserélő németeket.
A 91. percben még vezettél, a 93. percben kikaptál
A Manchester United amúgy is szerette a veszettnek tűnő párharcokat, ellentétben cikkünk állandó szereplőjével, a PSG-vel (lásd feljebb és lentebb is). Három évvel ezelőtt a nyolcaddöntő első felvonása után úgy festett, a párizsiak készülhetnek a negyeddöntőre, hiszen 2–0-ra nyertek Angliában. Hogy aztán a visszavágón Romelu Lukaku duplája után Marcus Rashford a 94. percben értékesített büntetőjével 3–1-gyel feleljenek a „vörös ördögök”.
És akkor arra még ki sem tértünk, hogy a PSG a Chelsea-vel szemben is bukott el hazai 3–1 után párharcot... Ugyanúgy a 2013–2014-es kiírás kieséses szakaszában, amikor az MU az Olympiakosz ellen 0–2-ről fordította meg a párharcát.
Anglia: Manchester City–QPR 3–2
Minden idők legdrámaibb PL-befejezésére 2012. május 13-án került sor, amikor a két manchesteri gárda fej fej mellett csatázva érkezett el az utolsó fordulóig, 86-86 pontot szerezve. A United Wayne Rooney 20. percben szerzett góljával gond nélkül abszolválta a Sunderland vendégeként játszott találkozót, de a City nyolccal jobb gólkülönbsége miatt biztosra vehette, hogy egy sikerrel aranyérmes lesz. A bennmaradásért küzdő Queens Park Rangers azonban más terveket szövögetett, és bár az első félidő hajrájában hátrányba került, a második játékrész derekára fordított, és még a 92. percben is vezetett (1–2).
A City viszont a 92. percben Edin Dzeko góljával egyenlített, majd mindent egy lapra feltéve támadott, és Sergio Agüero a 94. percben megszerezte az aranyérmet eredményező gólt (3–2).
A 92. és 94. perces gólokkal lett meg a City aranya
Németország: RB Leipzig–Bayern München 4–5
Legyen teljes a kör! A Bayern München is állt a jó végén a dolgoknak, más kérdés, hogy a 2016–2017-es idény 33. fordulójára már bőven bebiztosította elsőségét a rekordbajnok, így azért ez egy lényegesen kisebb téttel bíró ütközet volt az első és a második között. A Gulácsi Péterrel a kapujában felálló lipcseiek már a 2. percben vezetést szereztek Marcel Sabitzer révén, és bár arra negyedórával később jött Robert Lewandowski tizenegyesből szerzett gólja, Timo Werner büntetője után Yussuf Poulesen is eredményes volt (3–1), majd Thiago Alcantara szépítése után újra Werner talált be, a 84. percig 4–2-re vezettek a hazaiak. Ekkor Lewandowski is megszerezte második gólját, de a 91. percben még így is hátrányban volt a Bayern, hogy David Alaba és Arjen Robben találatával végül 5–4-re nyerjen.
A 84. percben még 4–2 volt, a 91. percben pedig 4–3 – a vége 4–5
Irány az Eb! Magyarország–Izland 2–1
Ez talán annyira nem volt kicentizve, mint a korábbiak, de számunkra alighanem a legdrámaibb végjáték mégis… Ahogyan az 1999-es BL-döntőn, itt is egy korai szabadrúgás jelentett vezetést az egyik félnek – Gylfi Sigurdsson lövését a bulgáriai elődöntőben remeklő Gulácsi Péter bevédte –, hogy a végjátékban jöjjön a fordítás. A 88. percben Nego Loic egyenlített közelről, a 92. percben pedig Szoboszlai Dominik bombája juttatta ki a magyar válogatottat az Európa-bajnokságra.
A végjátékban harcoltuk ki az Eb-szereplést
Az isztambuli csoda: Liverpool–Milan 3–3 (tizenegyesekkel: 3–2)
Az olaszok a két évvel korábbi BL-győzelmük után jutottak el ismét a fináléig, és úgy tűnt, könnyedén szerzik meg hetedik végső sikerüket, hiszen Paolo Maldini már az első percben betalált, a szünet előtt pedig Hernán Crespo duplázni tudott (0–3). A Liverpool azonban sokadszor bizonyította be, hogy soha sem lehet leírni. Az 54. percben Steven Gerrard szépített, ez pedig olyan lendületet adott, hogy hat perccel később már 3–3-at mutatott az eredményjelző, miután Vladimír Smicer és Xabi Alonso is eredményes volt. Bár ezt követően az angolok kis túlzással már csak a túlélésre játszottak, kihúzták a hátralévő időt, tizenegyesekkel pedig 3–2-re megverték az olaszokat, így ötödször ülhettek fel Európa trónjára.
Hat perc alatt felállt 0–3-ról a Liverpool
A Milan számára nem ez volt az első szomorú emlékű fordítás ebben az időszakban, hiszen egy évvel korábban a Deportivo elleni negyeddöntőben hazai pályán 4–1-re győzött a BL akkori címvédője, hogy aztán Spanyolországban 4–0-ra kikapjon…
Négygólos előny is kevés a katalánok ellen!
Amikor 2017. február 14-én a Paris Saint-Germain egy négyest adott a katalánoknak Valentin napjára, kevesen gondoltak arra, hogy a párharcnak bármiféle tétje maradt még. A visszavágón Luis Suárez villámgyorsan betalált, majd Layvin Kurzawa öngólja és Lionel Messi büntetője visszahozta a reményeket (3–0), hogy aztán Edinson Cavani találata gyorsan lehűtse a kedélyeket. A Barcelona számára ezen a ponton csak akkor volt esély a továbbjutásra, ha legalább hatig jut a visszavágón, és mivel a 88. percben még mindig csak 3–1 volt az állás, keveseket hozott igazán lázba, hogy az akkor még a spanyol együttest erősítő Neymar is gólt szerzett. Amikor a hosszabbítás pillanataiban büntetőből is eredményes volt a brazil, akkor már forrósodott a helyzet, a 95. percben pedig Sergi Roberto megszerezte a hatodikat. A 0–4-re 6–1-gyel felelt a Barcelona!
A 88. percben még három gól kellett a Barça továbbjutásához – meglett!
Háromgólos előny is kevés a katalánoknak
Ezt követően a Juventus már kiejtette Messiéket, akiknek azóta kevés sikerélményük volt a BL-ben.
Egy évvel később ugyanis a negyeddöntő első felvonásán hiába nyertek 4–1-re, a visszavágón az első meccsen egyaránt öngólt szerző Daniele De Rossi és Kosztasz Manolasz, valamint az akkor szépítő Edin Dzeko is bevette a Barcelona kapuját, így 4–4-es összesítéssel, idegenben szerzett góllal a Roma ment tovább.
A Roma ellen a 4–1-es első meccs sem volt elég
Rá egy évre az elődöntőben a Liverpoollal futott össze a gárda, és a hazai ütközetet ismét simán, ezúttal kapott gól nélkül, 3–0-ra megnyerte. Kevesen gondolták, hogy a Barcelona ismét belefut a késbe, még akkor is, ha a Liverpoolnál láthattuk ugyebár korábban is, hogy még egy meccsen belül is képes felállni háromgólos hátrányból… A visszavágó elképesztő angol fölényt hozott, a Liverpool teljesen megérdemelten nyert 4–0-ra, a döntőben pedig az Ajax ellen ugyancsak drámai végjátékban, összesítésben 0–3-ról, a 96. perces góllal továbbjutó Tottenham ellen is nyertek a vörösök.
A Liverpool 4–0-val felelt
A Tottenham összesítésben már háromgólos hátrányban is volt, a 96. percben harcolta ki a döntőt az Ajax ellen.
Az, hogy anno a Chelsea otthonában elszenvedett 3–1-es vereségre ráadásos drámában 5–1-gyel felelt a Barça, kis túlzással már a listára sem fér fel.
Ugyanebben a kiírásban az Atlético Madrid és a Juventus csatája is nagy fordulatot hozott. A spanyolok az első meccset 2–0-ra megnyerték, a visszavágón viszont Cristiano Ronaldo mesterhármasával a Juventus jutott tovább – hogy a következő körben a Real Madridot búcsúztató Ajax már túl nagy falatnak bizonyuljon számára.
Cristiano Ronaldo egyedül kiejti az Atlético Madridot
Persze ez még durvább, ha azt mondjuk, hogy ez Cristiano Ronaldónak még csak nem is az első ilyen esete volt! A 2015–2016-os negyeddöntőben ugyanis a Wolfsburg nyert otthon 2–0-ra a Real Madrid ellen, de a visszavágón jött a portugál klasszis, és mesterhármasával 3–0-ra győzött a királyi gárda.
Erre a pontra azt gondolhatnánk, hogy a Real Madrid elképesztő fordításai már nem ölthetnek nagyobb mértéket, de „természetesen” erről nincs szó. Ott van az 1985. novemberi UEFA-kupa-párharc a Mönchengladbach ellen, amelyben a német együttes hazai pályán 5–1-re kiütötte a spanyolokat. A visszavágón jött a fekete leves: a királyi gárda 4–0-val továbbjutott, az elődöntőben 3–1-es idegenbeli vereség után otthon ráadásban (...) 5–1-re győzött, a Köln elleni finálét pedig már otthon elrendezte (5–1, 0–2).
Ha már az év végén világbajnokságot is rendeznek, tekintsünk ki egy kicsit ide is. A legutóbbi viadalon a belgák bronzérmet szereztek, pedig kis híján a nyolc közé sem jutottak be! A Japán elleni ütközeten ugyanis az ázsiai együttes a második félidő elején kétszer is gyorsan mattolta Courtois-t, és még a 69. percben is 0–2 volt az eredményjelzőn. Hogy aztán jöjjön a belga feltámadás, Nacer Chadli pedig még a rendes játékidő 94. percében megszerezte a harmadik gólt (3–2).
Négy évvel korábban Hollandia állt a 88. percig kiesésre Mexikó ellen ugyanebben a szakaszban (0–1), hogy aztán Wesley Sneijder és Klaas-Jan Huntelaar is betaláljon a 94. percig (2–1), a vége itt is bronzérem lett.
1998-ban ehhez képest sima volt a németek nyolcaddöntős továbbjutása, hiszen Mexikó „csak” a 74. percig vezetett, hogy végül 2–1-re kikapjon, ami egyébiránt pont ellentéte volt a négy évvel korábbi német búcsúnak Bulgária ellen (1–2).
Persze a (nyugat)németek azért így sem panaszkodhatnak, hiszen ott volt az 1982-es elődöntő, amikor a franciák a hosszabbítás első félidejében már 3–1-re is vezettek, és végül az NSZK büntetőkkel a döntőbe jutott (3–3, 5–4), 1970-ben Angliát 0–2-ről verte ráadásban a nyolc között (3–2), és hát hogyan tudnánk felejteni az 54-es döntőt, amelyen a nyolcadik percben már 2–0-ra vezetett Magyarország, de végül az NSZK örülhetett (3–2).
Érdekesség, hogy még ezeknél is volt nagyobb csavar: 1966-ban Észak-Korea döbbenetes meglepetésre a 25. percben már 3–0-ra vezetett Portugália ellen, de aztán a mesternégyesig jutó Eusébio vezérletével 5–3-ra győzött az európai együttes.
Az 1954-es vb-n pedig az Ausztria–Svájc-meccs hozott káprázatos összecsapást: gól nélküli első negyedóra után a 19. percben 0–3 volt az állás, a 34. percben pedig már 5–3! A svájciak kétszer feljöttek még egy gólra, a vége viszont így is 7–5 lett.
A Real Madrid eddigi 16 döntőjéből kettő volt angol csapat elleni, mind a kétszer a Liverpoollal találkozott, 1981-ben a Mersey-parti csapat nyert Alan Kennedy találatával, 2018-ban viszont a spanyolok örülhettek – Benzema, Gareth Bale (2) és Mané volt eredményes a 3–1 során.
Egyébként a Pool kilenc döntőjéből is csak ez a kettő volt spanyolok elleni. Az angol együttes a finálékban 6–3-ra áll, a Real 13–3-ra.
A harmadik csodás feltámadás pedig szerkesztőségünk tippjeiben is fordulatot hozott, bár az elődöntő előtt még óriási volt a Liverpool fölénye, a BL-döntőre már a Real Madridra érkezett több voks (6–4).
A leginkább várt eredmény a 2–1 volt valamilyen formában (kettő érkezett a spanyol, három az angol csapat ilyen győzelmére), de akadt, aki szerint hosszabbítás dönt a fináléban a királyi gárda javára.
Az biztos, hogy innentől kezdve már semmin sem lehet meglepődni…
BAJNOKOK LIGÁJA
ELŐDÖNTŐ, VISSZAVÁGÓK
Real Madrid (spanyol)–Manchester City (angol) 3–1 (Rodrygo 90., 90+1., Benzema 95. – 11-esből, ill. Mahrez 73.) – hosszabbítás után
Továbbjutott: a Real Madrid, 6–5-ös összesítéssel
KEDDI EREDMÉNY
Villarreal (spanyol)–Liverpool (angol) 2–3 (Dia 3., Coquelin 41., ill. Fabinho 62., Luis Díaz 67., Mané 75.)
Kiállítva: Capoue (Villarreal, 86.)
Továbbjutott: a Liverpool, kettős győzelemmel, 5–2-es összesítéssel
A DÖNTŐBEN
május 28., 21.00: Liverpool (angol)–Real Madrid (spanyol)
Stade de France, Saint-Denis
(Borítókép: Burak Akbulut / Anadolu Agency via Getty Images)