Vasárnap kezdődik a 2022-es labdarúgó-világbajnokság Katarban. Kell-e tartania a nyugati szurkolóknak a monarchia szabályaitól, felkészült-e Katar a rendezésre, mi a célja az uralkodócsaládnak a sportbefektetésekkel? Többek között ezekről kérdeztük Szalai Mátét, az olaszországi Ca’ Foscari Egyetem Marie Curie-ösztöndíjas kutatóját.
Katar mintegy hárommilliós lakosságának körülbelül a 10 százaléka katari állampolgár, az országban élők, tartózkodók többsége külföldi, jelentős részben dél-ázsiai – kezdte kérdésünkre Szalai Máté. Az egyéni szabadságjogok szempontjából is különböző a két csoport, a katari állampolgárok viszonylag szabadon, jó fizetéssel, magas életszínvonalon élnek.
A külföldieknek korlátozott jogaik vannak, többségük vendégmunkásként tartózkodik az országban, a munkaadók széles jogkörökkel rendelkeznek, viszont az elmúlt időszakban némi javulást mutat a munkavállalók helyzete. A nyugatról érkezett bevándorlók körülményei eltérnek a dél-ázsiai vendégmunkásokétól, a magas hozzáadott értékű munka kényelmes életet biztosít nekik.
Szalai Máté kifejtette, hogy
a diktatúra máshogy értelmezhető Katarban, mint egy többmilliós országban, a politikai szabadságjogok korlátozottak, viszont a törzsi struktúrának megfelelően ilyen kicsi közösségben sokan kötődnek valamilyen módon az uralkodócsaládhoz, a lakosságszámhoz viszonyított arányban talán a katari uralkodócsalád a legnagyobb.
A kutató kitért arra is, hogy a vendégmunkások többségének rossz a helyzete, de köztük is vannak különbségek. Nem mindegy, hogy valaki fizikai munkásként dolgozik egy építkezésen, vagy taxisofőr.
Az elmúlt évtizedekben több kutatás jelent meg arról, hogy a tömegszállásokon milyen körülmények uralkodnak, de Katar tett lépéseket a változtatás érdekében. Szalai Máté arra is felhívta a figyelmünket, hogy a dél-ázsiai vendégmunkásoknak sokszor a katari munkavállalás a kisebbik rossz választás, olyan országokból érkeznek, ahol több száz milliós a munkaerőtöbblet, ráadásul Katarban a bérek is jobbak, a fizetésük egy részének hazautalásából el tudják tartani például a Bangladesben élő családjukat.
Októberben írtunk arról, hogy a katari stadionépítésekhez köthető halálesetekről egymástól eltérő számok jelentek meg.
A Közel-Kelet-kutató a sportbefektetéseket a katari külpolitikai stratégia részeként értelmezi. Katar olyan régióban helyezkedik el, ahol sok hasonló kis állam van, ilyen Kuvait, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek. Valamennyien a kőolajra és a földgázra támaszkodnak, de diverzifikálásba kezdtek, ami hatalmas versenyt hozott, olyan szektorokat kerestek, ahol versenyelőnyre tudnak szert tenni.
Szalai Máté azt is a szempontok közé sorolta, hogy „egy nyugati újságolvasó könnyen össze tudja keverni például Katart és Kuvaitot. Veszélyes lehet ezeknek az államoknak, ha nincs is a köztudatban a létezésük, de meg kellene védeni magukat egy külső támadás esetén.” Az ismertség növelésében segítenek az emírségbeli luxusnyaralások és a katari világbajnokság is.
A kutató további külpolitikai, gazdasági komponensként említette, hogy a katari vezetés a diplomáciát nem kizárólag államok közötti együttműködésként képzeli el, hanem az elitek közöttiként is, a nyugati elit jelentős része pedig követi a világbajnokságot, ami ebben a tekintetben a katari diplomáciai célokat is szolgálhatja.
Katarnak olyan szempontból is fontos egy világesemény vendégül látása, hogy a szomszédos államok évekig blokád alatt tartották az országot.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az eltérő kultúrából, más törvényi keretek közül a monarchiába érkező futballszurkolóknak kell-e valamitől tartaniuk a helyszínen.
Nyugati turistaként sem félnék Katarban. Többször voltam az országban, ne úgy képzeljük el, hogy egy szigorú vallási diktatúra, ahol mindenkinek ugyanúgy kell viselkednie. Megértették, hogy a politikai, gazdasági helyzetük javítása elképzelhetetlen a külföldiek fogadása nélkül. Elkezdtek nyitni, látszik az a tendencia is, hogy más kulturális szabályok vonatkoznak a helyiekre, és mások a turistákra
– hangsúlyozta Szalai Máté, hozzátéve: ha a turisták megszegnek egy általuk nem is ismert szabályt, nem valószínű, hogy durva következményei lesznek, de az elképzelhető, hogy finoman figyelmeztetik őket.
Ahogy arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, az alkoholfogyasztási szabályokon is lazítanak, a kutató megjegyezte, hogy a luxusszállodákban eddig is volt erre lehetőség.
Szalai Máté úgy összegzett, a katariak mindent megtesznek annak érdekében, hogy otthonosan érezzék magukat a vendégek, de ahogy minden országban, érdemes tisztában lenni a helyi normákkal. A rugalmas hozzáállás nem azt jelenti, hogy örülni fognak annak, ha például meleg párokat látnak az utcákon, mégsem áll érdekükben az erőszakos fellépés.
„A katariak azt mondják, hogy igen, sok megfigyelő azt, hogy nem” – válaszolta arra a kérdésünkre a kutató, hogy Katar felkészült-e egy ekkora volumenű sportesemény megrendezésére.
Egyelőre nem látjuk pontosan, hogy a katari infrastruktúra készen áll-e a várható embertömeg kezelésére, ez csak a világbajnokság közben fog kiderülni. A szomszédos országok a vendégek elszállásolásában segítenek, a Katarban szolgáló diplomaták igyekeznek felkészülni bármilyen problémára.
Szalai Máténak egyébként az a benyomása, hogy a katariak szeretik a focit, van kultúrája a meccsnézésnek, de a helyi mérkőzésekre kevesen járnak, valószínűleg így lesz ez a világbajnokságon is. Katarban nemzeti büszkeségként tekintenek arra, hogy első arab országként labdarúgó-világbajnokságot rendeznek, ugyanakkor sokan inkább elutaznak az országból a sportesemény ideje alatt.
(Borítókép: Szurkolók egy katari stadionban 2019. május 16-án. Fotó: Christopher Pike/Getty Images for The 2022 Supreme Committee for Delivery and Legacy)