Index Vakbarát Hírportál

A vb legjobb támadója az eddigi legjobb védelem és a fél arab világ ellen

2022. december 14., szerda 11:17

Mint egy agresszív sündisznó – így jellemezte a minap a Ferencváros kapusa, Bogdán Ádám a vb-elődöntős Marokkó játékstílusát. S meg kell hagyni, Valid Regragui együttesének védekezésben mutatott erényeit egész szépen összefoglalja az állítás. De képes lehet-e ez a „sündisznó” az ötödik európai ellenfelét is „lenullázni” Katarban? A valószínűbb válasz a nem, de Belgium, Spanyolország és Portugália ellen is így gondoltuk volna, s tudjuk, mi lett a vége. Ugyanakkor tény: sem a belgák, sem a spanyolok, sem a portugálok nem tudtak keretükben annyira góléhes és hatékony támadópárost, mint a Kylian Mbappé, Olivier Giroud kettős. S akkor még nem is beszéltünk a francia középpálya motorjáról, a világbajnokság egyik legkellemesebb meglepetéséről, Antoine Griezmann új szerepkörben nyújtott kiváló teljesítményéről. Ha már itt tartunk, könnyen lehet, nem is Mbappé és Bono kapus, mint inkább Griezmann és Szofjan Amrabat középpályán dúló csatája lesz a finálé felé vezető út kulcsa…

A történelem nem a meglepetés oldalán áll

A két csapat 1999-ben és 2007-ben is felkészülési mérkőzésen találkozott egymással, előbbit 1–0-ra nyerték a franciák, utóbbi 2–2-es döntetlent hozott. S ennyi felnőttszinten a közös múlt. Ebből tehát túl sok kiindulási alapunk nincs.

Ami a futballtörténetet illetően szívderítő lehet a franciáknak, az az, hogy a válogatottjuk legutóbbi három világbajnoki elődöntőjéből mindannyiszor be is jutott a fináléba, a három korábban elbukott elődöntőjében pedig rendre világbajnok nemzettel szemben marad csak alul (egyszer Brazíliával, kétszer Németországgal/az NSZK-val).

A papírforma alapján illene folytatni ezt a sorozatot. Beszédes, a The Analyst adatelemzői szerint Didier Deschamps együttesének 64,3 százaléknyi esélye van arra, hogy 90 perc alatt lerendezze a továbbjutás kérdését. Marokkó hasonló sikerére 13 százalékot adnak a statisztikusok...

Tanulnak-e a franciák a spanyol–portugál példából?

„Egyértelmű, hogy Franciaország a favorit, azt gondolom, kicsit könnyebb meccs is lesz a francia válogatottnak. Láthattuk, hogy a marokkóiak fizikálisan kezdenek botladozni, Roman Szaissz is sérülés miatt jött le, és (Jusszef) en-Neszirit is viszonylag korán kellett lecserélni Portugália ellen. Azt gondolom, kezdenek fáradni, a legutóbbi két meccsüket végigvédekezték, és bár alacsony blokkban tették mindezt, ez jár a legnagyobb mentális terheléssel, mert igényli a lehető legnagyobb, játékosok közti koordinációt, ami rendkívül kimerítő. Ezt a franciák szerintem ki fogják használni, így pedig kevésbé lesz érdekes meccs” – mondta a Portugáliában született és a Braga B videoelemzőjeként dolgozó Pap Marcelo az Indexnek, miután eldőlt, hogy az „alsó ágon” Franciaország és Marokkó csap össze egymással.

A fáradtságról szóló aggodalom ezúttal több mint jogos, hiszen míg az első elődöntőben Horvátország és Argentína a két legtöbb játékpercet pályán töltött együttes volt, addig Marokkó a negyedik legtöbb időt játszotta ezen a vb-n (527 perc, 21 másodperccel), míg a franciák a top ötbe sem fértek be, köszönhetően annak, hogy mindkét, egyenes kieséses szakaszban megvívott meccsüket sikerült 90 perc alatt lezárniuk (Lengyelország 3–1; Anglia 2–1).

A szakember szavaiból kitűnt, már azt is meglepetésnek találta, hogy Portugália ugyanabba a hibába esett az észak-afrikaiak ellen, mint ami Pap elemzése szerint Spanyolország vesztét is okozta. Ebből egyfelől a franciáknak már tényleg tanulniuk kell, másfelől nehéz elképzelni, hogy a kimerülőben lévő afrikaiak képesek legyenek koncentrációval kompenzálni a középpályás védekezésükben korábban látott lyukakat.

A középpályán, főleg a védekező középpályásként szereplő Szofjan Amrabat mellett nagyon egyértelműen üresek voltak a területek, amit a portugál támadók, sem Joao Félix, sem Bruno Fernandes, sem Bernardo Silva nem tudott felhasználni. A területfelhasználás egyszerűen gyenge volt […] Ha figyelembe vesszük a portugál játékstílus, játékfelfogás szempontjából legfontosabb marokkói meccset, a spanyol meccset, szerintem ott is egyértelmű volt, hogy ezek a területek ott lettek volna Spanyolország előtt is, akik ugyanígy nem tudták ezt kihasználni.

Amrabat helyezkedéséből fakadóan ez a terület egyébként többnyire a jobbösszekötő egykori helyén, a pálya tengelyétől jobbra eső félterületben nyílhat. A francia csapat egyik legjobbja, Antoine Griezmann kedvenc vadászterületén…

Ünnepelt gólvágóból tökéletes háttérember

Annak a Griezmann-nak, aki Katarban észrevétlenül is az egyik leghasznosabb fogaskerék lett Didier Deschamps gépezetében. A 31 esztendős támadó mindig is a szövetségi kapitány bizalmi emberének számított, nem véletlen, hogy a világbajnokságon új nemzeti rekordot állított fel azzal, hogy a francia válogatott sorozatban 72. mérkőzésén is pályára lépett. Több mint öt éve nem mulasztott meccset nemzeti színekben…

A támadó egészen más szerepkörben kap most lehetőséget, mint ahol korábban megszokhattuk, legyen szó akár a Barcelonáról, akár az Atlético Madridról. Jelenleg amolyan nyolcasként, sőt, időnként még beljebb lépve már-már karmesterek idéző, tízes pozícióban bizonyít a középpályássor jobb oldalán, többnyire a félterületben mozogva, a védelem és az Ousmane Dembélé, Olivier Giroud, Kylian Mbappé csatársor közti kapocsként bizonyít, nem is akárhogy!

Az Opta statisztikusai hívták fel a figyelmet arra, hogy a negyeddöntők óta (Anglia legyőzéséből két gólpasszal vette ki a részét, amivel Thierry Henryt megelőzve átvette a vezetést az örök rangsorban is) a legtöbb kulcspasszal és a legmagasabb várható asszisztszámmal rendelkezik a játékosok között.

Antoine Griezmann has led the tournament in expected assists all tournament long. He still does (2.94), and now he's got the assists to match.

Oh, he also leads in chances created now. Your move, Messi.#FIFAWorldCup2022 #FRA pic.twitter.com/xSoSF6wNuS

— Opta Analyst (@OptaAnalyst) December 10, 2022

Egész pontosan Griezmann 18 nagy lehetőséget alakított ki az átadásaival, és 2,94 várható gólpasszt tudhat a neve mellett, ezzel átvette az említett statisztikákban a vezetést a nyolcaddöntők után még legjobbnak számító Lionel Messitől. A játékpercekre osztott xA-mutatóban pedig köröket ver az argentinra.

Players with the most xG assisted/90 at the 2022 #FIFAWorldCup (min. 225 mins played):

** Antoine Griezmann: 0.63
** Serge Gnabry: 0.50
** Ousmane Dembélé: 0.47
** Lucas Paquetá: 0.43
** Bruno Fernandes: 0.42
** Joshua Kimmich: 0.37
** Raphinha: 0.37
** Hirving Lozano: 0.36

— Opta Analyst (@OptaAnalyst) December 13, 2022


S ami a szépen csengő statisztikáknál is fontosabb: Griezmann ezen várható gólpasszokból hármat „realizált” is: az angolok ellen egyet-egyet adott Aurélien Tchouaméninek és Olivier Giroud-nak, a csoportkörben Dánia legyőzésénél pedig Kylian Mbappénak.

Már nem is hiányzik Paul Pogba

Griezmann új szerepköréről az Index világbajnokság alatt futó podcastsorozatában is sokat beszéltünk, Soós Márk adatelemzővel, a Spíler TV szakértőjével például az alább elérhető epizódban 25 perc 30 másodpercnél kezdünk bele.

Az elmúlt időszaka kifejezetten rossz volt a klubcsapataiban, most pedig támadásban tízesként egy szervező játékos, aki folyamatosan kéri a labdákat, védekezésben pedig egy modern támadó nyolcas, aki letámad, ha kell, visszazár. Azt gondolom, megtalálták az új szerepkörét. Nem szélsőtámadó, nem hamis kilences, hanem egy nyolcas játékos. Kiváló dolog, hogy ez megtörténik egy francia válogatottban.

Griezmann teljesítményével teljesen elnyomta azokat a hangokat, amelyek a világbajnokság előtt még Paul Pogba hiánya miatt féltették a címvédőt.

A francia válogatottban nagyon ritkán játszott egyébként is rosszul. S az embernek az csalja meg a szemét, hogy az Atlético Madridban rosszul néz ki. Játszik harminc perceket, nem is szereti igazán azt a modort, ami ott van. Diego Simeonénál ez régebben jobban működött, sokkal támadóbb szerepkörben volt, most középpályásként sokkal nehezebb kibontakoznia, mint a franciáknál, itt viszont köré van építve a játék, nincs egy Pogba, aki irányítson, Griezmann-nak kell ezt megtennie. Úgy, hogy indul egy Mbappé, hogy fel lehet játszani Giroud-ra, vagy a másik oldalon ott van egy Dembélé, akit indíthat. Megvannak a fegyverei, akiket használhat, miközben tökéletesen illeszkedik a csapatba

– tette hozzá Griezmannról szóló elemzésében Soós Márk.

Ha Marokkó marad a grafikákon sokszor ugyan 4–1–2–3-nak mutatott, a valóságban sokkal inkább 4–1–4–1-es alapfelállásnál, és a bal oldali középső középpályás nem lép vissza, hogy komolyabb nyomást helyezzen Griezmannra, Amrabatot egy az egyben hagyni a franciával több mint életveszélyes lehet. Még akkor is, ha a Fiorentina védekezőembere a még álló csapatok játékosai közül a legtöbb labdaszerzéssel bír ezen a tornán. A 90 percekre jutó 7,7 labdaszerzése konkrétan jobb, mint a négy éve a torna legjobbjának választott és végül az Aranylabdával is kitüntetett Luka Modricé volt (7,3).

In 2018, Luka Modrić won possession more times than any other player and was named Player of the Tournament.

Most possession won at the 2022 World Cup so far? Sofyan Amrabat. https://t.co/eBKdxjJ70q

— Squawka (@Squawka) December 10, 2022

Mbappé tudása egyelőre veri az egóját

Griezmann-nak az eddigiek alapján nem kell két esélynél többet adni ahhoz, hogy megtalálja a labda útját Giroud vagy Mbappé felé. A két támadó szenzációsan egészíti ki egymást, együtt már kilenc gólnál járnak, ami 1958 óta a legtöbb francia támadósortól.

9 - Kylian Mbappé (5) and Olivier Giroud (4) form the second most prolific scoring duo at a tournament in France's World Cup history, with nine goals so far at the 2022 WC (only Just Fontaine (13) & Raymond Kopa/Roger Piantoni (3 each) scored more goals in 1958: 16). Finisher. pic.twitter.com/daFDn5uzfQ

— OptaFranz (@OptaFranz) December 11, 2022

Mbappé szenzációs lövőkedvét csupán még szenzációsabb helyzetkihasználásával übereli a tornán. A 23 éves csatár Katarban megdöntötte Pelé hat évtizedes rekordját, és immár a valaha volt legtöbb vb-gól az övé 24 esztendős kor alatt: kilenc. Ráadásul nem is csúnya gólokat szerez: a Lengyelország elleni nyolcaddöntőben szerzett mindkét gólja élményszámba ment.

Tökélyre fejlesztette, hogy ezeket a balösszekötőből behúzott labdákat jobb lábra veszi, és onnan tekerje a hosszúra. Illetve most már megvan, hogy szépen visszahúzza a rövidre is. Muszáj is kombinálni, mert előbb-utóbb a kapusok kiismernék. Zseniális, ahogy az adott pozícióban észreveszi, mi a legjobb megoldás. Ha visszaemlékeztek a lengyelek elleni első góljára, abban a pozícióban nem volt meg neki a hosszú, viszont annyira jól bemutatta, hogy ő oda is el tudja rúgni, ezzel elbizonytalanította a kapust is. Nem is tekeri fel a rövid felsőbe, hanem, mint például Juninho Pernambucano rúgta anno a szabadrúgásokat, picit nyújtott lábbal, hogy aztán csapódjon a labda a léc alá. Látszik, hogy mennyit foglalkozik azzal, hogy fejlessze magát, és ez egy nagyon-nagyon jó tulajdonsága

reflektált Mbappé kapu előtti hatékonyságára a korábbi magyar válogatott labdarúgó, Zombori Zalán.

Érdemes kiemelni, hogy Mbappé próbálkozott a negyeddöntőkkel bezárólag a legtöbb gólszerzési kísérlettel (21), és Messi mögött ő találta el a második legtöbb alkalommal a kapu felületét (10). Helyzetei össz xG-je, azaz összesített helyzetminőség-mutatója viszont csak 2,8, azaz bőven többet hoz ki a lövéseiből, mint ami az adott szituációban elvárható lenne. Mindez Zombori azon állításával cseng össze, tényleg zseniálisan olvassa a tizenhatoson belüli játékot, s ennél talán csak a rúgótechnikája a még fantasztikusabb.

Soós Márk a Sportcastben amondó volt, hiába Griezmann a francia támadások kulcsfigurája, még ő sem lehetne ilyen hatékony, ha nincs a PSG-ben játszó csatár szenzációs teljesítménye.

Mbappéról azért nehéz nem beszélni, és azért könnyű azt mondani, hogy a legjobb francia, mert azt gondolom, (túltekintve a vb-n) jelenleg a világon ő a legjobb, vagy nagyon közel van ehhez. Gyakorlatilag mindent tud, a sebessége megvan, a cselezőkészsége megvan, a befejezései, és most, a francia válogatottban még egészen fegyelmezett is. Ezt nem látjuk mindig a PSG-ben. Nála az lesz a nagy kérdés, a saját egója elnyomja-e azt a kiváló focistát, aki benne van.

Akit többé nem kevernek össze a U2 frontemberével

Ha ennyire jó az ellenfél támadógépezete, mégis miben bízhatnak a marokkóiak? – teheti fel bárki a jogos kérdést. Egyfelől Görögország 2004-es Európa-bajnoki példájában, amely, még a mostani marokkói játékfelfogásnál is jóval passzívabb játékkal ért el eget (és Olümposzt) rengető sikereket. Másfelől pedig a kapujukat őrző, jelen állás szerint a torna legjobb kapusának járó aranykesztyűre is jó eséllyel pályázó Jasszin Bono fergeteges formájában.

A 31 éves kapus nyolcvanszázalékos védési mutatót tudhat magáénak négy meccsen (a Belgium elleni csoporttalálkozót rosszullét miatt az utolsó pillanatban ki kellett hagynia, a kezdés előtti csapatképre még ő állt oda, de a kaput végül váltótársa, Munir védte, méghozzá három, kapujára tartó lövésből hármat hatástalanítva). A nyolcvan százalék mögötti számok az igazán megdöbbentőek Bono esetében! Hogy miért?

Mert ezt a 80 százalék körüli védési mutatót el lehetne érni úgy is, mint Dominik Livakovic, a horvátok bronzmeccsre készülő kapusa tette, hogy 28 lövéssel néz farkasszemet az ember, és 22-t hárít, meg úgy is, ahogy a marokkói esetében látjuk: négy meccsen öt lövésre, négy védéssel!

De ha csak négyet kellett védeni, mitől olyan szenzációs?

Attól, hogy ez a négy hárított labda nem akárhogyan tartott a kapujára! Az öt lövés/fejes, amivel szembenézett, összességében 2,69-es PSxG-vel bírt (post shot expected goals – hasonló a várható gólszámhoz, azaz az xG-hez, ám nem a lövés pillanatát, a helyzet minőségét, hanem a lövését vizsgálja, hogy hová, milyen erővel ment a labda). Azaz, statisztikai alapon annyira jól eltalált, viszonylag közeli vagy épp a kapu nehezen védhető, szélső részeire tartó labdák voltak, hogy minden második kísérletből simán gólt kellett volna kapjon. Az öt kísérlet átlagosan 0,54-es PSxG-vel járt együtt, miközben a szakirodalom szerint a 0,2-t meghaladó érték már egy jó lövést/fejest sejtet.

Bono teljesítményét ilyen szempontból az argentin Emi Martínezével érdemes összevetni, ugyanis a négy elődöntőig jutó csapat kezdőkapusából ő még az, aki viszonylag kevés lövéssel nézett szembe, azaz sokszor a semmiből, „hidegen” kellett volna hárítania. Neki a horvátok elleni meccs előtt (nem számolva a tizenegyespárbajokban bemutatott bravúrjait) hat gólszerzési kísérletre mindössze egy védése volt. A horvátok elleni elődöntő után 9/4-es mutatóval 44 százalékra jött fel, de erre a kilenc gólszerzési kísérletre összesen jutott 2,74-es PSxG az ellenfelektől…

A vb után talán a Google-kereső sem a U2 frontemberét dobja első helyen, ha rákeresünk a sevillai kapus nevének magyar átiratára.

Agresszív sündisznó: avagy a világbajnokság legjobb védelme

A Bonónak jutó négy meccsen az öt, összességében pedig öt találkozón nyolc marokkói kapura tartó lövés azonban a védelem kiváló munkájának bizonyítéka is. Nem is lehetne másként ilyen jó kapusteljesítmény(eke)t nyújtani, csakis a védelemmel való tökéletes együttműködésben – emelte ki a Liverpool korábbi, a Ferencváros jelenlegi kapusa, a magyar válogatottban eddigi pályafutása alatt 21-szer szerepelt Bogdán Ádám a marokkói számokkal kapcsolatban.

Olyan csapatmunka van előtte, ami egészen elképesztően agresszív. Harcos, egymásért küzdeni tudó játékosok alkotják ezt a marokkói csapatot. Szinte nem engednek az eddig összekerült csapatoknak kapura tartó lövést. Ez nyilván egy kis túlzás, mert azért voltak Bonónak védései, de ez egy nagyon szép történet. […] Ez a marokkói csapat igazából meg tud állítani bárkit. Olyan agresszív sündisznó módjára beállnak és szurkálnak, folyamatosan sprintben közlekedik mindenki, ott van a támadók szájában konkrétan, belépnek eléd, ha kell, agyonrúgnak védekezésben – és mindeközben fantasztikus játékosok. Amikor van lehetőségük, bármikor tudnak gólt, gólokat rúgni (kontrából).  

Regragui meccstervei viszonylag egyszerűek, mégis hatékonyak. Csapata a találkozók játékidejének több mint 40 százalékát mélyblokkban tölti, azaz a mezőnyjátékosok közül legelőrébb helyezkedő futballista is 40 méteren belül van a védett kapuhoz képest. Az igazán izgalmas az, hogy ennek ellenére is meg tudják teremteni a kontrák lehetőségét, sőt nemcsak a kontrákét, de időről időre ritmustalan „kitörésekkel” az ellenfelek térfelén megszerzett labdákét is. Öt eddigi találatukból kettőt is presszingből megnyert labdából értek el!

Marokkó 90 percre vetítve 0.88-as xG-t „enged” az ellenfeleinek, érdekesség, hogy négy eddigi európai riválisát, Horvátországot (0,52), Belgiumot (0,96), Spanyolországot (90 perc alatt: 0,61, 120 perc alatt: 0,99) és Portugáliát (0,92) a helyzetekből adódó várható egy gól alatt tudta tartani – és ezzel ténylegesen is kapott gól nélkül hozta le a meccset. Az összességében igen csak szép xGA-statisztikába egyedül az utolsó csoportmeccs, a Kanada elleni találkozó (2–1) rondít bele, itt az észak-amerikaiak – főleg az első félidőben mutatott jó teljesítményükkel – 1.33-as xG-t hoztak össze.

Az öt meccsen kapott egyetlen gól ezen a vb-n a legjobb mutató, egyedül egy másik észak-afrikai csapat, Tunézia úszta meg a tornát ilyen kevés kapott találattal, viszont Aissa Laidouniék így sem tudták elkerülni a csoportkörös búcsút (pedig a franciák orra alá borsot törtek). Így Marokkó megszolgálja a vb eddigi legjobb védelme címet.

A 90 percenkénti 0,88-as xGA (expected goals against) már kevésbé szívderítő: ezzel a 32 csapatos mezőny hetedik helyére jó Regragui együttese. Az elődöntőig jutott négyesből egyébként Argentína a legjobb öt meccs után 0,29-es xGA-átlaggal. Mindez arra utal, hogy önmagában a marokkói védekezés hiába jó, közel sem tökéletes, és igazából a kapusok teljesítménye egészíti ki, húzza fel a vb eddigi legjobbjává.

Ennek a védekezésnek azonban nem kedvez, ha a híreknek megfelelően a középhátvédként bevetett csapatkapitány, Szaissz nem tudja kezdőként vállalni a mérkőzést, illetve a bal szélen a vb elején még kezdőjátékosnak számító, ám a torna alatt több kisebb-nagyobb sérüléstől is gyötört Bayern-bekk, Nusszer Mazraui kihagyni kényszerül az összecsapást.

Szintén intő jel Marokkó számára, hogy kontrákat és pontrúgásokat leszámítva tényleg nehezen alakít ki helyzeteket: 0.84 xG/90 perc a csapat mutatója, ami az ötödik leggyengébb a tornán. Azaz alig-alig, de a várható szerzett és kapott góljaik száma negatív, ami – ómen? – már a negyeddöntőbe eljutott csapatok közt is csak a horvátokra volt még igaz. Ezzel szemben a franciák xG-je 1,90, xGA-ja 1,15 90 percenként.

Afrikai virtus, európai erények

Bár Marokkó Afrikát, azon belül is Észak-Afrikát képviseli, ráadásul elsőként a vb-történelemben elődöntős csapatként, szervezettsége, csapatkultúrája abszolút az élmezőny mögött álló európai csapatokat idézi – idesorolhatnánk éppenséggel a horvátoktól kezdve a dánokon át nagyjából Magyarországgal bezárólag. Ez pedig nem véletlen. A 26 fős keretből tizennégyen is Európában látták meg a napvilágot, többségük itt is cseperedett fel, francia, spanyol, német, belga és holland elitakadémiákon edződve. Huszonhárman jelenleg is légiósok, húszan futballoznak Európában, tizennégyen ráadásul az öt topliga (angol, francia, német, olasz és spanyol élvonal) valamelyikében. 

Ennek ellenére – vagy épp ezzel együtt is – abszolút képesek megtestesíteni mindazt, amit a marokkóiak szenvedélyesen imádjanak. S nem is csak ők. Ahogy haladtunk előre a vb-n, úgy lett egyre világosabb, hogy nemcsak az afrikai régió, de az arab világ jelentős része is besorolt Asraf Hakimiék mögé.

Míg Svájc ellen a pályára követelte és ünnepelte csaknem az egész stadion Cristiano Ronaldót, addig Marokkó ellen már óriási füttykoncert és állandó pfujolás fogadta az ötszörös aranylabdást a negyeddöntőben. Mi változott? Az ellenfél: ahogy halad előre a vb, úgy vált egyre egyértelműbbé, hogy az arab világ csaknem egy emberként sorakozik fel Marokkó mögött, így pedig a rendező katariak többsége is a vb afrikai meglepetéscsapatáért szorít. Bármekkora klasszisok is szerepeljenek a franciáknál, bármennyire is csodálja a fél világ Mbappé, Giroud vagy Grizemann képességeit, ezúttal – a tornán talán először – ellenséges hangulatra készülhetnek Didier Deschamps fiai. 

A légkondi nagyon sokat számít az európai csapatoknak. De ez nem old meg mindent. A vb előtt volt egy felkészülési mérkőzés: Svájc játszott Ghánával, a végül leggyengébben szereplő afrikai csapattal, és az nem egy légkondis stadion volt. Ott látszott, hogy a svájciak harminc percig kézben tartották a meccset, aztán viszont – ahogy mondani szokták – a fülükön vették a levegőt. Ghána onnantól lefocizta őket és simán megnyerte a mérkőzést. Ennyit számítanak a körülmények. A helyszín ezen a vb-n sokat segített az afrikai csapatoknak, nagyon sok szurkoló tudott átutazni, ráadásul az európaiaknak ez egy kicsit idegen terep is volt, ahogy láttuk is, nem a legnagyobb ászok, de a középmezőny csapatai gyengébben is szerepeltek. Ha majd megint Európában lesz vb, vagy majd épp Észak-Amerikában négy év múlva, ott várhatóan megint gyengébbek lesznek az afrikai válogatottak

– fogalmazta meg Miskolczi István, a Mesebeli Afrika című blog szerzője a Sportcastben, miért is olyan előnyös még a közel-keleti rendezés Marokkó számára. Más kérdés, hogy az európaiaknak eleinte kissé tán szokatlan környezethez, az esetleges nehézségekhez a világbajnokság negyedik hetére már bőven hozzászokhattak és alkalmazkodhattak a versenyben maradt európaiak, így például a franciák.

Ez már így is, úgy is történelem

Bármi is történjen a francia–marokkói elődöntőben, Afrika számára történelmi marad a 2022-es mundiál. S nem csak az észak-afrikaiak remeklése miatt. Az már Portugália kiejtése előtt is biztos volt, hogy a kontinens a valaha volt legjobb pontátlaggal és legtöbb győzelmével búcsúzik Katartól, en-Nesziri fejesével pedig a korábbi gólrekordot is sikerült megjavítani.

Ezek után, ha a jóval esélyesebb és a tizenegyből kilenc poszton minden további nélkül erősebb, képzettebb, egyszerűen jobb futballistát kezdőjében tudó Franciaország akár ki is ütheti Marokkót, Valid Regragui csapata és a déli kontinens történelmet írt.

LABDARÚGÓ-VILÁGBAJNOKSÁG 2022, KATAR
Elődöntő
20.00: Franciaország–Marokkó – élőben az index.hu-n
Korábban
Argentína–Horvátország 3–0 (2–0)

Ne maradjon le semmiről, böngéssze az Index világbajnoki mellékletét! Ide kattintva elérheti összes cikkünket, a menetrendet, a csoportállásokat, a kereteket, a helyszíneket és még sok minden mást.

(Borítókép: Marc Atkins/Getty Images)

Rovatok