Riccardo Calafiori öngóljával a spanyol labdarúgó-válogatott 1–0-ra legyőzte Olaszországot a 2024-es Európa-bajnokság csoportkörének második fordulójában, amivel továbbjutott a torna kieséses szakaszába. A spanyolok végig jobban játszottak a B csoport rangadóján, s ha nem véd jól Gianluigi Donnarumma, akkor nagyon nagy verést kaphatott volna a címvédő.
Előzetesen az Európa-bajnokság csoportkörének egyik, ha nem a legjobban várt mérkőzése volt a Spanyolország–Olaszország-összecsapás, a futballfanatikusok előre bekarikázták maguknak a naptárban a mai napot, hiszen mindannyian kíváncsiak voltak arra, mire megy a címvédő a torna egyik legnagyobb favoritja ellen.
A papírformának megfelelően mindkét csapat győzelemmel rajtolt Németországban, a spanyolok az erőtlen horvátokat intézték el egy félidő alatt, az olaszok pedig Albániát gyűrték le egy villámgyorsan bekapott gól után.
A spanyolok szövetségi kapitánya, Luis de la Fuente egy helyen változtatott a győztes csapatán, Aymeric Laporte került be a kezdőbe Nacho kárára, aki a kispadon találta magát. Ez azt is jelentette, hogy a Barcelona tehetsége, a mindössze 16 éves Lamine Yamal ismét helyet kapott a támadósorban. A másik oldalon Luciano Spalletti nem nyúlt hozzá a kezdőjéhez.
A két csapat legutóbbi találkozóját Spanyolország nyerte, amely tavaly júniusban 2–1-re diadalmaskodott aktuális ellenfele ellen a Nemzetek Ligája elődöntőjében. A legutóbbi két Eb-n viszont az olaszok örülhettek a kieséses szakaszban, 2016-ban a nyolcaddöntőben, három évvel ezelőtt pedig az elődöntőben búcsúztatták a spanyolokat.
Az első nagy lehetőség a spanyolok előtt adódott, a második percben Nico Williams robogott el a bal szélen, majd középre kanyarította a labdát, amit Pedri fejelt kapura hat méterről, Gianluigi Donnarumma kapus óriási bravúrja kellett ahhoz, hogy maradjon a 0–0.
A 10. percben ismét közel járt a gólszerzéshez Spanyolország, Álvaro Morata remek bal oldali beadása után Williams robbant be középen, de öt méterről nem tudta eltalálni a kaput fejjel, pedig ha sikerül neki, biztos a gól, Donnarumma lehet bármennyire langaléta, ezt képtelen lett volna kivédeni. Az olaszok az első negyedórában nem tudtak veszélyesek lenni, elöl Gianluca Scamacca nagyon ritkán találkozott a lasztival.
Az olasz szurkolók először a 21. percben hördültek fel: Federico Dimarco lopakodott előre a bal oldalon, kapott egy jó labdát, de az Internazionale bekkje pontatlanul centerezett, a labda elsuhant minden olasz láb mellett, végül a visszazáró Fabián Ruiz szabadított fel a tizenhatoson belül. A túloldalon Morata válaszolt, az Atlético Madrid támadójának kiszorított helyzetből kellett lőnie, Donnarumma ismét védett.
Aztán a 25. percben jött Fabián Ruiz, aki óriási bombát eresztett meg 25 méterről, klubtársa, a PSG-ben védő Donnarumma elképesztő bravúrral tolta szögletre a léc alá tartó labdát. Utána Rodri is megpróbálkozott egy átlövéssel, de az jóval veszélytelenebb volt, mint Ruizé.
A szép megoldások mellett olykor a csontzene is felharsant, kis túlzással ötpercenként maradt lent a gyepen egy olasz játékos, persze a keménységgel a fehér mezesek sem maradtak adósak, erről Williams tudna mesélni többet. Az olaszok nem birtokolták túl sokat a labdát, arra koncentráltak, hogy minél jobban szűkítsék a területet, hogy Yamalék ne tudjanak könnyen mögéjük kerülni, így a spanyolok irányították a meccset.
A passzolgatást ismét Fabián Ruiz unta meg a 41. percben, a harmadik átlövése azonban nem jelenthetett problémát Donnarummának, aki sokkal jobb lövéseket is hárított már az első félidőben. A nagy mezőnyfölény ellenére az olaszoké lehetett volna a slusszpoén, a hosszabbításban Federico Chisea jócskán a kapu fölé lőtt 15 méterről.
Az első 45 perc egyértelműen a spanyolokról szólt, veszélyesebben futballoztak Moratáék, de Donnarumma mindent védett, ami a kapujára ment. Az olaszok szokásukhoz híven jól védekeztek, de nagyon kevés ideig tudták birtokolni a labdát, nagyon kevés vizet zavartak az ellenfél térfelén.
Spalletti érezte, hogy valamit tenni kell, hogy változás álljon be a játék képében, ezért a szünetben lekapta a pályáról a Jorginho, Davide Frattesi párost, a helyükre Bryan Cristante és Andrea Cambiaso állt be. Előbbi azonnal kiosztott egy medvepuszit (Rodrigo maradt lent a földön), amiért kapott egy sárgát.
Az 52. percben ajtó-ablak ziccer maradt ki, az előretörő Marc Cucurella odavarázsolta a labdát Pedri lábára, aki hét méterről a kapu mellé lőtt, ezt nehezebb volt kihagyni, mint belőni…
Három perccel később azonban már ünnepelhettek a spanyolok: Williams beadása után Morata csúsztatta meg a labdát, amibe Donnarumma még belekapott, a játékszer aztán a menteni igyekvő Riccardo Calafiori bal térdéről pattant a hálóba. Ez már a negyedik öngól volt a csoportkörben, 1–0.
A gólt követően nem állt le Luis de la Fuente csapata, nyomták tovább. Morata lökete után Donnarumma bemutatta a hatodik védését, a mentést követő sarokrúgás után pedig Cambiaso vágta ki a mezőnybe a gólba tartó labdát.
A 71. percben Nico Williams forgácsolta szét a keresztlécet, a 15 méterről leadott lövésére ugyan elindult Donnarumma, de hiába úszott a levegőben, nem tudott volna védeni, ha lejjebb megy a labda.
A cserepadról beszálló olaszok sem tudtak sokat hozzátenni a meccshez, végig az történt a pályán, amit az ellenfelük akart, egy kezünkön meg tudtuk számolni, hogy Unai Simón kapus hányszor ért hozzá a labdához kézzel. Eközben a másik oldalon Donnarumma még a 90. perc után is bemutatott két bravúrt, így maradt a közte egy.
Csütörtök este újabb üzenetet küldött a torna többi csapatának a spanyol armada, velük bizony nagyon komolyan számolni kell, még az is beleférhet nekik, ha a harmadik csoportmecset kicsit ellazsálják az albánok ellen. Az olaszoknak pedig össze kell kapniuk magukat, ennél többre lesz szükségük, ha megint harcban szeretnének lenni az aranyért, a következő meccsen Horvátország ellen bizonyíthatják, hogy tudnak jobban is játszani.
B csoport
A csoport állása: 1. (és továbbjutott) Spanyolország 6 pont/2 mérkőzés (4–0), 2. Olaszország 3/2 (2–2), 3. Albánia 1/2 (3–4), 4. Horvátország 1/2 (2–5)
C csoport