Gyakran elhangzó frázis, hogy sorsdöntő héthez érkeztünk, és ha valójában a sorsunkat nem is pecsételi meg, tény, hogy kulcsfontosságúak lesznek a követező napok a magyar labdarúgó-válogatott számára. Egyrészt a Nemzetek Ligája, másrészt a világbajnoki selejtezősorozat, így egyszersmind a 2026-os világbajnokság kapcsán – hogy a 2028-as Eb-t megelőző kvalifikációt már ne is említsük. Mutatjuk is, hogy miért.
A magyar labdarúgó-válogatott 2024 őszén a Nemzetek Ligája elitmezőnyében a csoportjában Németország és Hollandia mögött a harmadik helyen végzett, ezzel elkerülte az automatikus kiesést (Bosznia-Hercegovina csúszott a B ligába), de így is osztályozón kell részt vennie, hogy meghosszabbítsa tagságát az elitben.
A novemberi sorsoláson az is kiderült, hogy a B liga második helyezettjei közül az általunk és olvasóink által is legveszélyesebbnek vélt Törökország lesz a rivális – ezt a véleményt osztotta Marco Rossi szövetségi kapitány is, aki az osztrák, görög, török, ukrán négyesből ugyancsak a mostani riválist szerette volna elkerülni.
A mieink csütörtökön 18 órától a Galatasaray otthonául szolgáló isztambuli Rams Parkban fennállásunk 1000. hivatalos mérkőzésén lépnek pályára, majd vasárnap hasonló időben a Puskás Arénában rendezik a visszavágót.
A párharc győztese az A ligában folytathatja, a vesztes pedig a B-ben, ha a magyar együttes felülkerekedik a lényegesen értékesebb (128,35 millió euró – 393 millió euró) ellenfelén, akkor a 2026–2027-es kiírásban sorozatban a harmadszor is az elitben viaskodhat. Ami azt tekintve külön bravúr lenne, hogy ehhez olyan együttesek ellen kellett helytállni, mint Anglia, Németország, Olaszország vagy Bosznia-Hercegovina, Hollandia, Németország és Törökország.
A B ligába csúszás sem jelentené a világ végét persze, de láthattuk az előző Európa-bajnoki selejtezősorozat(ok)ban, mennyire fontos tud lenni a Nemzetek Ligája-szereplésünk.
Az A/B és a B/C osztályozó mérkőzéseit március 20-án és 23-án rendezik meg, a kiemelt csapat játszhatja hazai pályán a visszavágót, a C/D osztályozót pedig 2026. március 26-án és 31-én.
Szerencsére a pályán nem csak az anyagiak számítanak, és a magyar csapat kifejezetten jól teljesít a törökök ellen!
Eddig 16 mérkőzést játszottunk, ezeken a mérleg 10 győzelem, két döntetlen és négy vereség, 36–16-os gólkülönbség mellett.
Rögvest az első találkozó parádésan alakult, 1952-ben Puskás Ferencék 7:1-re győztek a negyeddöntőben, és végül olimpiai bajnokok lettek Jugoszlávia 2:0-s megverésével.
Ezt követően 1994-ig csak felkészülési mérkőzéseken találkoztak a felek, az 1996-os és a 2008-as Eb-t megelőző selejtezőkön jött az egyetlen komolyabb hullámvölgy, egy döntetlenre három vereség jutott.
A 2007. szeptember 12-i isztambuli találkozó (3–0 oda) óta viszont veretlenek vagyunk, a 2014-es vb-selejtezőben hazai 3–1-re idegenbeli 1–1 jött, a Nemzetek Ligája 2020–2021-es kiírásában a B ligában pedig idegenben (1–0) és itthon (2–0) is magyar siker született.
Legutóbb majdnem napra pontosan egy évvel a mostani meccsek előtt, 2024. március 22-én találkoztak a csapatok, akkor ugyanúgy Szoboszlai Dominik gólja döntött, mint a B liga idegenbeli 1–0-s sikere során.
Nemcsak a ligák közötti osztályozókat rendezik a héten, hanem a legjobbak is elkezdik csatározásukat a végső győzelemig tartó úton. Az A liga négy csoportjának győztese a négy második helyezettel párba állva ugyancsak kétmeccses harcot vív csütörtökön és vasárnap az elődöntőbe jutásért.
Túl azon, hogy itt már olyan csúcsmeccseket is rendeznek, mint a 2010-es (holland–spanyol), a 2018-as (horvát–francia) vagy az 1982-es (olasz–német) világbajnoki döntő „visszavágója”, számunkra még ennél is fontosabb a negyedik párharc:
a dán–portugál csata továbbjutója ugyanis a világbajnoki selejtezősorozat F csoportjába kerül Magyarország, Írország és Örményország mellé.
A negyeddöntő meccseit március 20-án és 23-án rendezik meg, a kiemeltek lesznek a visszavágó házigazdái. Az elődöntő meccseit június 4-én és június 5-én rendezik, a helyosztókat június 8-án.
Vagyis azon túl, hogy eldől, a 2016-os vagy az 1992-es Európa-bajnok jut a négy közé az NL-ben, az is kiderül, hogy október 14-én Lisszabonban vagy Koppenhágában szerepelhet a magyar válogatott.
Mivel automatikusan csak a 12 csoportgyőztes jut ki a 2026-os világbajnokságra, ez sem éppen elhanyagolható kérdés, bár tény, hogy mindkét rivális bőven esélyesebbnek számítana az őszi meccseken.
A második helyezettek bekerülnek a pótselejtezős mezőnybe, kiegészülve azzal a négy legjobb NL-csoportgyőztessel, amely nem végzett vb-selejtezős csoportja első két helyének egyikén (ez praktikusan kiejti azért a legerősebb csapatok zömét), reálisan nézve a mieinknek erre lehet esélye az ősszel. A pótselejtezőben az így kialakuló 16 csapatot négy ágra osztják, ahol négyes döntőkben (elődöntő+döntő) harcolnak az egy-egy kijutó helyért. Így összesen 16 európai gárda (12 csoportgyőztes + 4 pótselejezős) vehet részt az amerikai–kanadai–mexikói közös rendezésű viadalon, amelyen első alkalommal 48 válogatott méri össze az erejét.
Vagyis ahogy a felvezetésben említettük, ha nem is sorsdöntő, de a magyar válogatott számára a Nemzetek Ligája, a világbajnoki selejtező és vélhetően előbbi miatt a következő Európa-bajnoki selejtező szempontjából is kulcshét előtt állunk.
(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)