És ha igen, akkor a fiatal Galló Vilmos elképesztő produkciót nyújt: élete első felnőtt válogatott meccsén is gólt lőtt – februárban az olimpiai selejtezőn, úgy, hogy akkor egy sérülés miatt, utólag került a keretbe –, és most élete első világbajnoki meccsén is. 

Először úgy tűnt, Galló talált be (ő eddigi 9 válogatott meccsén 5 gólnál jár), aztán a hivatalos statisztikában Banham jelent meg. De bárki is lőtte, a gól az első asszisztot adó Bartalis István érdeme: a 27 éves fehérvári csatár korcsolyázott el jól a szélen, és lőtte be a sűrűbe.

A 80-as szlovák, a Kassán hokizó Tomas Hrnka szabálytalankodott, jöhet az első magyar előny.

Az első percek bénultsága után a magyar csapat magához tért, és ezt a statisztika is jelzi: a szlovákok 6 kapura lövésénél a mieink nem sokkal kevesebbet, 4-et lőttek.

A szlovák gólszerző, Marcinko, 2006-ban negyedik körös NHL-draftolt volt, a New York Islanders szerezte meg a játékjogát; de csak az AHL-ig jutott. Jelenleg a cseh Pardubice csapatában játszik.

De aztán, már teljes létszámban, elcserélte magát a magyar csapat, így megszerezték a vezetést a szlovákok. Pedig előtte, még az emberhátrányos szituációban is, már kezdett magára találni a magyar csapat. 

Ez volt a 2009-es, éppen csak vereséggel zárult mérkőzés; ahogy akkor, most is a szlovákok ellen kezdtük a vébét.

Méghozzá kétszer is, de elég régen. Legutóbb, 2009-ben, a magyar válogatott első mérkőzésén az elitligában, a svájci vébén, kikaptunk 4-3-ra. Viszont 2003-ban volt egy káposztásmegyeri meccs, amit 4-2-re megnyertünk (és a legelső magyar-szlovákon, 1941-ben, amikor 6-0 volt nekünk). Igaz, azóta és előtte is csak vereségek, de legalább nem olyan súlyosak, mint az újkori történelmünk első meccseink: 1994 márciusában előbb 15-1-re, majd 11-2-re vertek minket.