Félelmetes kiütésekkel morzsolgatja a nyugdíjig hátralevő hónapokat minden idők egyik legjobb MMA-harcosa.
José Aldo még tavaly jelentette be, hogy ő részéről lezárta magában a bajnoki ambíciókat, nem görcsöl tovább a revansokon, és amint lebunyózza a UFC-szerződéséből hátralevő három meccset, szögre akasztja a négyunciás kesztyűt.
A még csak 32 éves brazil pehelysúlyú ászt jó tíz éven keresztül a 65 kilós súlycsoporta, de talán az MMA legfélelmetesebb harcosaként tartották számon. Az Amazonas mentén található Manausból származó, csendes, visszahúzódó bunyós ugyanis 2015-ig igen tiszteletreméltó, 25-1-es mérleget ütögetett össze a különböző ketrecharc-szervezetekben. Aldo brutális combrúgásaival, agresszív rohamaival (és kevésbé látványos, de leheletfinom szögmozgásával és páratlan ritmusérzékével) valósággal elpusztította ellenfeleit, meccsein óriási veréseket osztott ki:
De azután jött Conor McGregor, aki egy hosszú médiakampányban megtörte, majd 13 másodperc alatt kiütötte őt. És McGregor távozása után (az ír egyszer sem állt ki megvédeni a címét, inkább megvált az övétől) a brazil klasszis alig kapaszkodott vissza a csúcsra, máris jött egy ifjú tehetség, a hawaii-i Max Holloway, aki előbb Rio de Janeiróban taszította le őt a trónról, utána pedig a visszavágón mutatott megalázó fölényével egyértelművé tette: Aldo ideje lejárt.
Sok bunyós nem igazán hallja meg az idők szavát, vagy nem veszi magát körül emberekkel, akik időben figyelmeztetik arra, mikor kell abbahagyni. Chuck Lidelltől Fjodor Jemeljanyenkóig igen sok sztár húzta a kelleténél tovább, de 17 éves kora óta profi, és igen sok makacs sérüléssel küzdő Aldo a múlt nyáron, alig 31 évesen bejelentette, hogy
A harcművészetek mindig is az életem részét fogják képezni, de mindennek megvan a kezdete, a közepe és a vége is. És úgy látom, az én MMA-karrieremnek is hamarosan vége lesz.
Ez konkrétan azt jelenti, hogy Aldo még letudja a szerződésében szereplő küzdelmeket, és nem vállal többet főmeccset gálákon – azaz nem ötször, csak háromszor öt perces meccsekre kell készülnie. Aldo klubja, a Rio de Janeiro-i Nova União egyik fő gyengeségének tartják, hogy nem képes legjobb bunyósainál megvalósítani azt az MMA-ban irtózatosan fontos célt, hogy miközben a lehető legsimábban belefogyjanak súlycsoportjukba, közben a kíméletlen diéta mellett ne veszítsék el erejüket, állóképességüket. Aldo karrierje során elkerülte az olyan összeomlásokat, mint a korábbi harmatsúlyú világbajnok Renan Barao, de nyílt titok volt, hogy igencsak megszenvedi a fogyasztásokat, az irtózatos tempót diktáló Max Holloway elleni meccsein pedig látványosan elfogyott a harmadik menetre.
Az biztos, hogy Aldo testben és lélekben is nagy tehertől szabadulhatott meg, mivel azóta két meccsén két Top10-be tartozó trónkövetelőt is kiütött.
Tavaly júliusban a pehelysúlyban hatodikként rangsorolt Jeremy Stephens ellen eleinte még akadozott a gépezet, de az adok-kapokat Aldo egy gyilkos testütéssel zárta le. Magyar idő szerint vasárnap hajnalban pedig a rendkívül veszélyes, eddig csak Brian Ortega ellen bukó Renato Moicanóval került szembe – méghozzá hazai pályán, a brazíliai Fortalezában. A szintén 29 éves, a meccs előtt a ranglista 5. helyére sorolt Moicano óriási megtiszteltetésnek tartotta, hogy legendás honfitársával mérkőzhet meg (bár az MMA népszerűsége Brazíliában a kétezres évek Nagy Generációjának kiöregedése miatt némileg megcsappant, de azért Magyarországon elképzelhetetlen méretű rajongás és kultusz veszi körül), így nem csoda, ha a meccs első menete főleg tapogatózással telt el – méghozzá a szó szoros értelmében, mert Moicano nyitott tenyérrel próbálta mérni a távolságot, és egyben kontrollálni Aldo veszélyes első kezes ütését. A második menetben azután a fialatabb brazil lerázta magáról a tiszteletteljes közeledést, és kőkemény rúgásokkal masszírozta meg Aldo lábát. Azonban a válasz sem maradt el, a volt bajnok egy csodálatos jobbegyenes-balhorog kombinációval utolérte és megrendítette a legalább 7-8 centivel nagyobb ütőtávval rendelkező Moicanót. Ezután a kába ellenfelét üldözőbe vette, és változatos technikákkal annyi tiszta találatot ért el, hogy az összerogyott, a bíró pedig abban a pillanatban közbe lépett, és véget vetett a meccsnek.
A győztes Aldo azonnal átpattant az oktagon rácsán, és ugyanúgy a tömegben ünnepeltette magát, mint amikor még a csúcson volt, és Rio de Janeiróban egy térdrúgással kifektette Chad Mendest. Elvileg még két meccse van hátra a karrierjéből, és mindkettőt Brazíliában akarja megvívni. Egy lehetséges ellenfelet máris említett: Conor McGregort, akivel szemben a UFC – meglehetősen aljas módon – nem adott neki második esélyt a 14 másodperces vereségét követően. Az annak idején Aldót pszichológiai hadviselésével az őrületbe kergető ír maga is gratulált a brazilnak, és azt írta a Twitteren, hogy szívesen bunyózna egy brazíliai gálán. Mondjuk előbb le kell töltenie tavaszig szóló büntetését, és a könnyűsúlyban is abszolválnia kéne egy-két győzelmet – például Donald Cerrone ellen. José Aldo mindenesetre McGregor kedvéért nagyon szívesen felmenne a 70 kilósok közé:
Ha nem kéne keresztülmennem a fogyasztási procedúrán, úgy gondolom, kiváló meccset vívnánk. Az első találkozónkon nem tudtam megmutatni, mire vagyok képes, és egy kiváló ütéssel eltalált. Ha még egy lehetőséget kapnék, szerintem másként alakulna a történet.