Szerdán a parasportosok versenyével kezdődött, csütörtöktől pedig a többi előfutammal folytatódik a csehországi Račicében a 43. kajak-kenu világbajnokság. Egy olyan sportág legjobbjainak versenye, amelyben messze a legjobbak vagyunk. Kereken 190 aranyérmet, összesen 474 érmet gyűjtöttünk az eddigi vb-ken, és Csehországban is valami hasonlóra számítunk, mint a legutóbbi vb-n, ahol 13 éremmel az éremtábla harmadik helyén végeztünk.

Amikor még két magyar indult a kajak-kenu vb-n

A Stockholmhoz közeli Vaxholmban, 1938. augusztus 6–7. között rendezték az első világbajnokságot, akkor még sok babér nem termett nekünk, főleg a németek és a svédek taroltak. Mindössze két magyar indult, és egyetlen érmet hoztunk el, a férfi K-1 10 000 méteres számban Balatoni Kamill lett a második. Sikernek számított ez is, hiszen abban az évben rendeztek először Magyarországon kajakbajnokságot. Ahogy a korabeli tudósítások szóltak:

„A magyar fiú remekül küzdve, óriási harc után szorult csak a második helyre – 30 centiméterrel – megelőzve egy egész sereg világnagyságot. Második helye annál is értékesebb, mert jóformán edzés nélkül állt ki a versenyre, csak a kétszeres világbajnok, többszörös Európa-bajnok német Hradetzky tudta megelőzni.”

1954-ben leptük meg először a világot

A második világháború miatt aztán tíz év szünet következett, és 1948-ban Londonban sem nekünk játszották a himnuszt, de még érmet sem nyertünk. 1954 hozta az igazi áttörést, a négy évvel korábbi vb-re hiába pályáztunk, Koppenhága kapta, majd a franciaországi Maconban már igazi magyar parádét láthattak a nézők. A legjobbjaink hat aranyérmet vittek haza, és 16 éremmel a legjobbak lettek az országok versenyében.

Óriási tett volt ez, hiszen az 1938-as ezüst mellett Novák Gábor és Parti János helsinki olimpián elért második helye volt mindössze a magyar kajak-kenu sport korábbi sikermérlege. A fiatal és újoncokkal teli csapat csodásan szerepelt. Parti C-1 1000 méteren, a Weiland Károly, Halmay József páros C-2 10 000 méteren, Hatlaczky Ferenc K-1 10 000 méteren, a Mészáros István, Mészáros György duó K-2 1000 méteren, a Vagyócki Imre, Kovács László, Nagy László, Szigeti Zoltán négyes K-4 1000 méteren és a Pintér Hilda, Fried-Bánfalvi Klára kettős pedig nők K-2 500 méteren lett aranyérmes, emellé 5 ezüst és 5 bronz jött még.

Az 54-es sikert közel két évtizeddel később sikerült megismételni, amikor a magyar válogatott 16 érmet, közte hét aranyat hozott haza 1973-ban Tamperéből. A magyar válogatott rendre ott volt az elkövetkező 25 évben is a világ élvonalában, hiszen 1963 óta egyszer sem voltunk negyediknél rosszabbak az éremtáblán, 1985-től pedig mindig az éremdobogón szerepeltünk.

A magyar kajak-kenu aranykora

1997-től majd tíz évig Magyarország uralta a világ kajak-kenu sportját, pedig a helyzete nem lett egyszerűbb. A két Németország egyesülésével és a Szovjetunió felbomlásával sok erős, jó kajak-kenus nemzet csatlakozott, egyre nagyobb volt a rivalizálás.

1997-től Angyal Zoltán szövetségi kapitányi kinevezésétől egészen 2007-ig a hazai kajak-kenu sport a legeredményesebb időszakát produkálta. A lezajlott kilenc világbajnokság 240 aranyérméből a magyarok 71-et nyertek meg, és 28 ezüst- , valamint 38 bronzéremmel letaszíthatatlanok voltak a sportág csúcsáról.  

Ekkor rakták le a női kajak szakág igazi alapjait, ami sokat lendített a kajak-kenu sport eredményességén. Az első érmeket a nőknél még 1954-ben nyertük, de aztán 1999-ig 12 arany-, 24 ezüs-t és 18 bronzérem jött össze. Bár ez 54 érem, viszont az azóta lezajlott 12 világbajnokságon összesen 91 érmet szereztek a mieink, amiből 61 arany. Volt olyan világbajnokság – 2006-ban Szegeden –, amikor mind a kilenc számban magyar versenyző nyert.

A már említett 2006-os, szegedi világbajnokság minden idők legsikeresebb magyar szereplése. A női kajakosok kilenc aranya mellé a Kozmann, Kolonics kenus duó, a Kucsera, Kammerer kajakkettős, valamint a férfi kajaknégyes ezer méteren gyűjtött be első helyet. A 12 arany-, 2 ezüst- és 4 bronzérem toronymagasan a legjobb szereplés volt a vb-n, a németeknek és az oroszoknak is csak 4-4 arany jutott.

A legutóbbi három aranyat kell most felülmúlni

Azóta sem hanyatlott a sportág, hiszen egyszer sem fordult elő, hogy 10 éremnél kevesebbet hozzanak haza a mieink. A legutóbbi vb-n 13 érem mellett mindössze 3 arany jött össze, ilyen kevés 1990 óta nem volt.  

A női kajak szakág volt tehát a legeredményesebb az eddigi világbajnokságokon, így az sem meglepő, hogy onnan került ki a két legtöbb érmet nyerő sportoló. Kovács Katalin egészen fantasztikus rekordot állított fel azzal, hogy összesen 40 világbajnoki érmet gyűjtött, ebből 31 volt arany. A dobogó második fokán Douchev-Janics Natasa, valamint Kolonics György áll, de ki kell emelni Kőbán Rita 25 vb-érmét is.

Az Eb-n taroltunk, de az egészen más

A júliusi, plovdivi Európa-bajnokságon kimagaslóan teljesített a magyar válogatott. Az éremtáblán magasan az első helyen végzett, 10 aranyat, 3 ezüstöt és 3 bronzot szerzett, a 27 számból 16-ban volt érme. Az olimpiai számok közül férfi K-4 500 méteren, női C-2 500 méteren, női K-1 200 és 500 méteren, valamint női K-4 500 méteren magyar aranyérem született.

Ahogy Hüttner Csaba szövetségi kapitány fogalmazott: a világbajnokság egészen más, és nem szabad messzemenő következtetéseket levonni az Eb-szereplésből, mert bár a magyar csapat is jól felkészült, a többi nemzet versenyzői is jobb formában fognak érkezni a vb-re, mint az Eb-re.

A szakember azt mondta, az Eb és a világbajnokság közötti öt hét jól és eredményesen telt el, mindenki felkészült a feladatra, a versenyzők és az edzők is alig várják már a rajtot. De terhet nem akar rakni a sportolókra, szeretné, ha mindenki ki tudná hozni magából a maximumot, és ha ez sikerül, egy harmadik vagy hatodik helynek is örülni fognak.

A 34 fős magyar csapat összetétele igencsak vegyes, többen életük első felnőtt vb-jén vesznek majd részt, míg a 39 éves, háromszoros olimpiai bajnok Kammerer Zoltán már pályafutása 12. világbajnokságán száll vízre, kereken húsz éve mutatkozott be. Ő a legidősebb a magyar csapatban.

A legtöbb számban Medveczky Erika indul a magyarok közül, a 29 éves versenyző K-1 és K-4 500 méteren, valamint K-2 1000 méteren áll rajthoz. Mint mondja, a tavalyi edzőváltás – azóta Csipes Ferenccel készül – meghozta az áttörést a pályafutásában, mert korábban ugyan nyert két világbajnoki címet 1000 méter egyesben, de most végre az olimpiai egyes számban is ott lehet a vb mezőnyében.

Borítókép:  Kammerer Zoltán (b) a brandenburgi kajak-kenu Európa-bajnokságra készülő magyar válogatott edzésén a szolnoki edzőtáborban 2014. július 8-án. - fotó: Kovács Tamás / MTI