A világelső Rafael Nadal bebizonyította, hogy még mindig ő a salakkirály, időnként elképesztő szinten teniszezve nyerte meg 7:5, 7:6, 5:7, 6:1-re Roger Federer ellen hatodik Roland Garros döntőjét, ezzel beállította Björn Borg rekordját.
Nadal az idei Garroson egészen a döntőig nem volt annyira meggyőző, mint a korábbi években, John Isner ellen rögtön öt szettre kényszerült az első körben, azonban a fordulatos és küzdelmes döntőben többször is legjobb formáját idézve verte meg az elődöntőben Novak Djokovics nagy menetelését megállító és kíválóan teniszező svájcit. Ezúttal először találkoztak úgy a Roland Garros fináléjában, hogy a svájci már megnyerte a tornát, ráadásul a szerb elleni nagy győzelem miatt is felszabadultan érkezhetett, ezzel azonban nem sokáig tudott élni.
Federer az első szettet ott kezdte, ahol Djokovics ellen abbahagyta, nagyon pontos tenisszel dominált, miközben Nadal kicsit idegesen indult. Szórta a nyerőket, remek fonákokkal operált, és rögtön brékkel kezdett, majd egy könnyedén megnyert adogatójátékkal 3:0-ra is vezetett. Nadal ezen a ponton kapcsolt, válaszolt Federer pörgésére és fokozatosan emelt a játéka színvonalán. 5:2-nél Federer egy centikkel kicsúszott rövidítéssel kihasználatlanul hagyott játszmalabda után megremegett fejben, eszébe juthattak a korábban elvesztett döntők emlékei. Szétesett a szervája, és nagyon komoly gödörbe került. Nadal átvette az irányítást, öt játékot nyert zsinórban és 7:5-re behúzta a már szinte elvesztett játszmát.
A második szett eleje is a korábbi Roland Garros-döntőiket idézte, Federer a felszabadult játék helyett kicsit kedvetlen lett, újra meg kellett küzdenie saját magával is a nagyon magabiztosan játszó spanyol mellett. Nadal rögtön brékkel kezdett, Federer végül hét zsinórban elbukott játék után hozta a saját adogatását, de még mindig sokat rontott. Ahogy javulni kezdett, többször is megcsillant a remény, 40-0-ről feljött egyenlőre Nadal adogatásánál, de a spanyol tartotta magát.
4:3-nál végül egy küzdelmes játékban, harmadik bréklabdáját már kihasználta a svájci, ezzel úgy tűnt, hogy újabb fordulópont jöhet a mérkőzésen. Ehhez képest továbbra is első szervák hiányában rögtön elbukta az adogatását, Nadal pedig szerválhatott a szettért. 40-40-nél az esőszünet mentette meg Federert, a tízperces szünet Nadalnak jött rosszul. A svájci 5:5-re kiegyenlített, majd semmire hozta az adogatását. A spanyol ennek ellenére még időben kapcsolt, és tie breakre mentette a játszmát. A rövidítésben két könnyű tenyerest is elrontott, Nadal 7-2-re hozta a tie breaket.
Innen úgy tűnt, hogy a svájcinak nincs már visszaút: miután mindketten viszonylag könnyedén hozták első néhány adogatásukat, Nadal brékelt, és már 4:2-re vezetett, két játékra volt a meccs megnyerésétől. Federer azonban nem omlott össze fejben, hanem keményen harcolt, és rögtön semmire visszavette az elvesztett szerváját. A harmadik játszmában parádés rövidítéseket is bemutató svájci lassan visszaért az első játszma elején látott szintjére, miközben Nadal ugyan jól játszott, de ezúttal nem tudott fölé kerekedni. 5:5-nél Federer újra elvette a világelső szerváját, majd behúzta a sajátját.
A negyedik szettben rögtön három bréklabdáig jutott Nadal adogatásánál, azonban a spanyol ezen a ponton megrázta magát, és az első játszmához hasonlóan olyan tenisszel reagált Federer feljavulására, amire a svájcinak már nem volt megfelelő válasza. Hiába játszott kevés hibával Federer, Nadal agresszív és pontos lett, kétszer is elvette a svájci adogatását. Alig tudott hibázni, szinte minden védekező labdája pályára pattant, ötször annyi nyerőt ütött, mint ki nem kényszerített hibát. A végére már nem volt kérdés, 6:1-re kiszerválta a szettet és az egész bajnokságot.
Nadal negyedszer győzte le Federert a Roland Garros döntőjében, hatodik párizsi trófeája mellett tizedik Grand Slamjét nyerte. Elmúlt 46 mérkőzéséből mindössze egyszer kapott ki - 2009-ben Robin Söderlingtől - a Roland Garroson. Győzelmével egyben megvédte tavalyi pontjait, így ő maradt a világelső is, különben Djokovics a pontszámítás miatt annak ellenére megelőzhette volna, hogy kiesett az elődöntőben. Habár az év első felében főként a 43 mérkőzés óta veretlen Djokovics került inkább reflektorfénybe, Nadal pedig négyszer, köztük két salakos verseny döntőjében is kikapott a szerbtől, de a spanyol idén is nagyszerűen játszik, mégha 2010-es szárnyalásától el is marad némileg.
Federer ugyan a Nadal ellen régen görcsösen lejátszott közös meccseiket idézve megremegett a döntő közepén, de sikerült összeszednie magát, és sokszor káprázatos játékkal megnyernie egy szettet, ráadásul az első kettőben is voltak lehetőségei. A jó évkezdés után becsúszott egy-két meglepőbb vereség is a svájcinak, de összességében jó formában van, a Roland Garrost különösen magas színvonalon játszotta végig. Azt pedig már pénteken, Djokovics megállításával bizonyította, hogy messze nem szabad még leírni.
Ilyen formában mindenképpen ő lehet a két hét múlva kezdődő füves pályás Grand Slam, Wimbledon nagy esélyese. Ott azonban már Djokovics is újra megmutathatja, hogy újra tudja-e kezdeni idei elképesztő győzelmi sorozatát, Nadal pedig a Roland Garros után egy újabb Grand Slamen próbálkozhat meg a várhatóan sokkal nehezebbnek bizonyuló címvédéssel.