Roger Federer néhány héttel 36 születésnapja előtt új magasságokba emelkedve a rekordot jelentő nyolcadszor nyerte meg Wimbledont, összességében pedig már 19 Grand Slamnél jár. A svájci 6:3, 6:1, 6:4-re győzte le 1 óra 41 perc alatt a döntőben Marin Cilic-et.

A meccs végül nem lett olyan izgalmas, mint amilyen lehetett volna, miután a horvátot a második szett elejétől sérülés is hátráltatta, de Federer ettől még végig rettentő magabiztosan teniszezett, ahogy az egész tornán szettveszteség nélkül menetelt végig. A tavalyi Wimbledont követő féléves kihagyás után visszatérve idén egyik legjobb formájában játszik. A döntőt itt olvashatja vissza percről percre>>>

A döntő előtt hétszer találkoztak, ebből hatszor Federer győzött, de Cilic sima három szettben verte meg a svájcit a 2014-es US Openen, amit végül meg is nyert, és a tavalyi wimbledoni negyeddöntőjük sem volt éppen sima. A horvát ezekre építve megpróbált agresszíven kezdeni, az elején több pontnál Federernek kellett kapaszkodnia. Bréklabdához is Cilic jutott először 2:1-nél, Federer azonban megfordította a gémet, és innentől kezdődtek a horvát igazi gondjai.

A következő játékban rögtön három bréklabdához jutott Federer, elvette Cilic szerváját. A horvát egyre többet hibázott, míg Federer egyre nyugodtabb és magabiztosabb lett. Az első szettben is fontos különbség volt, hogy míg Federer precízen és hatékonyan szervált, addig Cilic nem ütött be elég első adogatást, és még azok mögött is rossz százalékban nyerte a pontokat. A horvát végül kettős hibával bukta el a játszmát.

A második szett elején is azonnal elveszítette a szerváját, és egyszerűen nem tudta megtalálni a játékát. Hamarosan pedig ki is derült, hogy konkrét gondjai is vannak: 3:1-nél lejött hozzá a tréner, és könnyek között temette a törölközőjébe az arcát, habár ápolást ekkor még nem kapott. Ebben a szettben viszont már esélye sem volt, próbálta siettetni a pontokat, miközben Federer biztos kézzel hozta a labdameneteket.

A harmadik játszma előtt már ápolták Cilic talpát, és kicsit fel is szívta magát a horvát, több szép labdamenetet is játszott, de Federer tudta kezelni a helyzetet. 3:3-nál lebrékelte Cilic-et, és aztán esélyt sem hagyva, a végén egy ászt bevágva szerválta ki a tornát. Cilic sérülése nyilván meghatározta a döntőt, de a svájci játékáról sokat elmond, hogy összesen 23 nyerőt ütött, és csak 8-at hibázott.

Ez a 8. győzelem abszolút rekordot jelent Wimbledonban. Federer korábban holtversenyben állt Pete Samprasszel, aki az 1968-tól számolt Open-érában tudott hétszer győzni, illetve még jóval korábbról, a XIX. század végéről William Renshaw-nak is hét győzelme volt.

Az augusztus 8-án már 36 éves Federer lett a legidősebb wimbledoni bajnok is az Open-érában. Távolabb nézve pedig 1930-ban tudott utoljára ennél idősebb teniszező nyerni a londoni Grand Slamen.

Még a wimbledoni teljesítménynél maradva, Björn Borg 1976-os győzelme óta nem fordult elő, hogy szettveszteség nélkül nyerje valaki a tornát (mellesleg a Stuttgartban még az idén visszavonuló Tommy Haastól kikapó Federer a hallei felvezető versenyen sem bukott játszmát, így valójában egy háromhetes sorozatot hozott össze füvön.)

A top10-es játékosok ellen idén 9-0-s mérleggel bíró Federer az év elején a 2012-es wimbledoni torna, öt év után tudott újra Grand Slamet nyerni az Australian Openen, mostani győzelmével pedig 2009 óta először fordul elő, hogy legalább két GS-en ő uralkodjon egy adott szezonban.

Egyelőre kérdés, hogy mennyi tornán fog elindulni a szezon második felében, viszont ha egészséges marad, és ilyen formában tud tovább játszani, akkor biztosan benne lesz a levegőben, hogy akár már a US Openen esélye lehet egy, a férfiaknál sokáig elképzelhetetlennek tűnő 20. GS-győzelemre is.

Az már eddig is egyértelmű volt, hogy ez az év Federer és Nadal reneszánszáról szól, ők nyerték meg az eddigi három Grand Slamet, és az idei pontverseny alapján is messze ők vezetnek. A tavaly egy térdműtéten is átesett Federer a 2016-os Wimbledon után fél évet hagyott ki, de januárban újult erővel tért vissza. Megnyerte 18. Grand Slamjét Ausztráliában a szintén újra GS-döntőt játszó Nadal ellen – akit idén összesen háromszor győzött már le –, majd az Indian Wells-i és miami 1000 pontos tornát is besöpörte.

Utána jó döntésnek bizonyult, hogy az egész salakos szezont kihagyta – ez a borítás nem kedvez a tavaly műtött térdének –, és már akkor a füves pályákra készült, amikor a többiek még a Roland Garrosra hajtottak. A salakszezon abszolút Nadalról szólt, aki ezt megkoronázva május végén tizedszer is megnyerte a Garrost. Utána Wimbledonban viszont a nyolcaddöntőben búcsúzott.

A tavalyi évet domináló Murray és Djokovics is sérülésekkel bajlódott idén, egyikük sem tudott igazán jó formában teniszezni eddig. A csípősérüléssel küzdő Murray, és a könyöksérülés miatt vissza is lépő Djokovics a negyeddöntőig jutott Wimbledonban. Nagy kérdés, hogy vissza tudnak-e térni a jó játékukhoz az észak-amerikai kemény pályás szezonban, Djokovics azt mondta, a pihenésen is elgondolkozik.

Wimbledon után Nadal hátránya már csak néhány száz pont lesz a hagyományos ranglistán a világelső Andy Murray-vel szemben, de a tavalyi hathónapos kihagyás miatt az újra ranglista 3. Federernek is jó esélyei lesznek arra, hogy akár a világelsőséget is visszaszerezze (mert innentől nem kell semmilyen pontot megvédenie a mindig az elmúlt egy évvel csúsztatva számoló ranglistán). Ez megint elképzelhetetlennek tűnt még fél éve, most viszont már egyre valószínűbb, hogy Federer és Nadal között dől majd el az év végi világelsőség sorsa.

Arról pedig, hogy milyen célok vannak még a lassan 36 éves, újra verhetetlen formában teniszező Federer szeme előtt, sokat elmond, hogy Wimbledonban is úgy búcsúzott: habár ilyen idősen ezt már nem lehet soha garantálni, de a cél az, hogy jövőre is visszatérjen megvédeni a trófeát.