Index Vakbarát Hírportál

Előd Fruzsina

Vége az őrületnek a magyar lakáspiacon? Vége az őrületnek a magyar lakáspiacon?

Szédületes drágulást és pörgést hozott az elmúlt pár év az ingatlanpiacon, de úgy tűnik, végéhez ér a trend. Árcsökkenésre azért ne számítson senki, főleg ne a felkapott ország- és városrészekben.

november 18. 07:24

Lehetővé tenné a kormány, hogy a MÁV eladja az üresen pangó telkeit Lehetővé tenné a kormány, hogy a MÁV eladja az üresen pangó telkeit

Jogilag is leválasztanák a vasúti törzshálózatról a nem használt részeket, így az állami cég pénzzé tehetné őket.

november 13. 15:46

Karácsony kivinné a fővárost a kukaholdingból, a kormány beszánthatja az egész céget Karácsony kivinné a fővárost a kukaholdingból, a kormány beszánthatja az egész céget

Az NHKV amúgy is egy csődtömeg, de az FKF bevételei nélkül végképp értelmetlen és működésképtelen lenne.

november 12. 17:01

Utoljára tavaly jártam kormányablakban, de a jelek szerint azóta komoly fejlődésen esett át az ügyintézés közben szerezhető felhasználói élmény: az ország fantasztikus állapotáról olvashatunk üzeneteket a sorszámmutató kijelzőkön.

Legalábbis így van ez egy Pest megyei kormányablakban, ahova az éppen szabadságon lévő Záborszky Ede kollégánk ment el papírokat intézni, de furcsállnánk, ha ez csak az adott hivatal buzgalmának megnyilvánulása, és nem központi utasítás lenne.  Az egyik irány a kormány szebb jövő melletti elköteleződésének bemutatása, például hogy: 

A másik pedig a már most rózsás jelen felvillantása a kormány egyik legszívesebben emlegetett mutatószámát, a GDP-t segítségül hívva:

A növekedésre vonatkozó adat persze tény, de azért egy kicsit megmosolyogtató, hogy ezzel tömik a várakozók fejét, és hogy bázisévnek a legutóbbi nagy válság legmélyebb pontját, 2009-et választották; mintha félnének, hogy nem fog elég nagynak tűnni az aktuális szám. Pedig egy átlagos év mellett is szépen mutatna az 5,2 százalékos adat, hiszen ez még a Gyurcsány-kormány alatti legnagyobb éves növekedést (2004: 5%) is lepipálja. Bár az igaz, hogy 1948-hoz képest (31,2%) sehol sincs, de ne legyünk telhetetlenek, nem lehet minden évben háború után újjáépíteni az országot. (100 évnyi GDP-adatért kattintson ide.)

A fantasztikus, lendületes, dübörgő teljesítményt némileg azért árnyalja, hogy kollégánk a kétféle ügyből, amiért odament, csak az egyiket tudta elintézni, mert az a hivatali munkatárs, aki a másikhoz ért, sajnos beteg. És úgy tűnik, ilyenkor más nem tudja átvenni a feladatkörét, amin annyira nem lepődünk meg a legutóbbi felmondási hullám fényében. De hogy valami jót is mondjunk, az ügyintézők Ede szerint szuperkedvesek és segítőkészek voltak, mindannyiunk érdekében reméljük, hogy a mostani közigazgatási létszámstop körülményei között is kitartanak!

A Népstadion építéséről 1945-ben döntött az Országgyűlés, az építkezés évekkel később, 1948 nyarán kezdődött el. A munkálatok majdnem pontosan 5 évig tartottak, a megnyitót 1953. augusztusában tartották. 

A helyén épült új Puskás kapcsán általános a hüledezés, hogy mennyire elszálltak a költségei, a több mint 67 ezer férőhelyes aréna bruttó 190, nettó kb. 160 milliárd forintba került. De mennyiért építették fel a régi, a mostaninál még több férőhelyes épület, és mit jelentene ez a mai árfolyamon?

A Nemzeti Sportközpontok régi oldalán található információk szerint az első ötéves terv büszkeségeként létrejött Népstadion összköltsége 160 millió forintot tett ki. Ez önmagában nem sokat mond, hiszen azóta jelentősen csökkent a forint értéke. Az Ártörténet szakportál számai alapján 1948 és 1953 között 1 forint nagyjából 174 forintot ért mai árakon számolva. Ha ebből indulunk ki, 

a Népstadiont manapság 27,9 milliárd forintból húzhatnák fel,

ami az új Puskás költségének még nettóban is kevesebb mint az ötöde. Persze a két a számot csak erős korlátozásokkal érdemes összevetni: a Rákosi-rendszerben jóval olcsóbb volt a munkaerő, nem voltak olyan költséges, fejlett építőipari technikák (az építkezés jóval tovább is tartott, az új Puskást 2 év alatt elkészült), valószínűleg az építőanyagok is sokkal olcsóbbak voltak, a stadion pedig nem szolgált ki semmilyen luxusigényt (pl. nem voltak több ezres befogadóképességű vip-szekciók), a férőhelyek nagy része álló volt. A stadionon a korabeli politikai elvárás szerint sokan "önkéntes" munkában is dolgoztak: a híradó szerint maguk a focisták és más sportolók is.

De az 1949-es, Budapesten tartott Világifjúsági Találkozó résztvevői közül is besegítettek 4 ezren. A korrupció mértékéről nem találtunk becsléseket, de annyira nem lennénk meglepve, ha kiderülne, hogy a Rákosi-rendszer csengőfrászos politikai klímájában kevésbé mertek látványos túlárazásokba bonyolódni az érintettek. 

Vagyis nincs mit csodálkozni a két stadion ára közötti szakadékon, viszont ha környékbeli hasonló projektekkel és projekttervekkel vetjük össze az új Puskást, akkor is óriási a különbség. A 444 gyűjtése szerint például a szerbek kb. a régi Népstadion költségeiből (100 millió euróból) terveznek egy 60 ezres stadiont építeni, az 55 ezres román stadion pedig 70 milliárd forintnak megfelelő összegből jött ki. 

Az év kommentháborúja zajlik a hazai gasztroszíntéren belül az ózdi Sun City Grill Bár Facebookján. Az étterem hétfőn kitett egy posztot aznapi specialitásáról, ami történetesen egy

rántott húsos pizza

volt (plusz ananásszal!), és nem sokkal ezután elszabadult a pokol.

A gasztrobűnözést megneszelő ízlésdiktátorok az ország minden részéből özönleni kezdtek, hogy kifejezzék felháborodásukat a bizarr fogás miatt, egyebek mellett mosléknak, hányásnak és viccnek titulálva a pizzát. Idáig semmi különös, de egy ponton a vendéglős megelégelte a dolgot, és írt egy hosszú hozzászólást, ami gyakorlatilag a vidéki klasszikus vendéglátósok manifesztója is lehetne, ilyen mondatok szerepelnek benne:

És egyáltalán nem szeretnék versenyezni elit Budapesti vendéglátó egységekkel, a mi vendégeink jóllakni jönnek hozzánk finom ízeket normális adagokat várnak,a konyhánkon szakácsok dolgoznak nem művészek akik gyönyörű tányérokat alkotnak falatnyi étellel. Nálunk Ózdon - merthogy itt is élnek emberek, itt is működik élet - az ilyen tányérokat elmosogatjuk.

A Sun City Grill Bar üzemeltetője egyébként azt is közölte, hogy a rántott húsos változat nem szerepel az étlapon, hanem egy törzsvendég külön kérésére csinálták, merthogy az étteremben  "meglévő alapanyagból kérésre bármit elkészítünk" policy van életben (az észszerű határokon belül). A tulajdonos a hozzászólás végén azzal viszi be a kegyelemdöfést a finnyogóknak:

Mert nálunk Ózdon itt a mocsárban a vendégek nem kritizálják ha a vendéglátójuk készséges, sokkal inkább megköszönik azt. 

Egy későbbi kommentjében pedig Cyrano de Bergerac-ot idéz:

A Rorsach-teszt fölösleges, egy végtelenségig empatikus, humánus, lojális ember vagyok és e percben nagyon sajnálom hogy nem tudtam elmenni a kommentek mellett. Leginkább talán a dolgozóimat próbáltam védeni. Cyrano de Bergerac szavai jutnak eszembe, miszerint: " Mondhatta volna szebben kis lovag...mert magamat kigúnyolom ha kell, de hogy más mondja azt nem tűröm el!"

Majd a kifogástalan modor és nagyvonalúság jegyében még meg is hívja az egyik gyalázkodó hozzászólót egy ingyen ebédre. Szóval vendéglőbe jóllakni járó magyar emberek vs. beszólogató pesti gasztrobubusok: 1-0!

Esküszöm, ezek után kedvem támadt megkóstolni a rántott húsos vagy a mindenes pizzát, esetleg kitalálni valami még furábbat; ha Ózdon járok, biztosan benézek. A teljes kommentfolyam itt olvasható:

 

Rovatok