Ezennel véget értek az ünnepi programok, zárjuk sorainkat. Köszönjük olvasóink kitartó és megtisztelő figyelmét, tartsanak velünk a hétvégén is!

A szervezők Karácsony Gergely beszéde után békés távozásra szólítottak fel mindenkit, a rendezvény ezzel véget ért.

Kelemen Hunor szerint a szabadságharc hősei előtt fejet hajtva folytatni kell a küzdelmet: a romániai magyarok mai nemzedékének kell a közösség szabadságát kiteljesítenie, Székelyföldet élhetőbbé, otthonosabbá tennie – írja az MTI.

Az RMDSZ elnöke Sepsiszentgyörgyön, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 176. évfordulója alkalmából szervezett szabadtéri ünnepségen, a főtéren összegyűlt többezres tömeg előtt beszélt erről. Rámutatott: az erdélyi magyarokat az utolsó száz évben is a hit segítette a megmaradásban.

A hit segített bennünket a legnehezebb időket is túlélni. Volt, amikor csendben, összeszorított foggal, máskor törvényt alkotva, iskolákat építve, kulturális intézményeket alapítva, jelképeinkért, zászlóinkért küzdve, felemelt fejjel, egyenes tartással védtük a magyar közösség érdekeit.

A szabadság napján mérleget vonva megállapította: a közösség tagjai egyenként szabadok, a kommunista diktatúra megbukása után ez a szabadság kiteljesedett, ám a közösség szabadságáért még harcolniuk kell.

„Szabadságunk másik dimenziója, ami a közösséget közösségként érinti, és a kollektív jogainkról szól, az autonómiáról, a szubszidiaritásról, az még ma sem teljes, ezért ma is harcolnunk kell. Építjük Székelyföldet. Minden építés küzdelem, minden építés türelem, minden építés sok újrakezdést jelent. Ezt a harcot, ezt a munkát nekünk kell elvégeznünk, a mi nemzedékünknek. A mi nemzedékünknek Székelyföldet élhetőbbé, otthonosabbá kell tenni” – jelentette ki Kelemen Hunor.

Felidézte: a magyarságot sokan és sokszor „eltemették”, de mindannyiszor talpra tudott állni.

Eltemettek bennünket '48-ban, '49-ben és utána is. Eltemettek Trianon után, az impériumváltást követő években, eltemettek a kommunista időszakban, eltemettek sokszor az elmúlt 110 évben. A magyar nyelvet sokszor szűk családi kötelékbe űzték, intézményeinket bezárták, de a reményt és a hitet sohasem tudták elvenni! Talpra álltunk a kommunizmus után, közösséget építettünk, intézményeket alapítottunk, az elrabolt vagyon nagy részét visszaszereztük, és új utakat törtünk ott, ahol nem volt járható út

– fogalmazott az RMDSZ elnöke.

Szerinte a magyar közösség ma is csak azt akarja, hogy a körülötte lezajló változásoknak a győztese, és ne vesztese legyen.

„Ma fejet hajtunk a szabadságharc hősei előtt, és folytatjuk a küzdelmünket. 2024-ben is győzzön a szabadság, győzzön a testvériség, győzzön az egyenlőség, és legfőképpen: győzzenek a magyarok!” – zárta beszédét az RMDSZ elnöke.