Index Vakbarát Hírportál

Mészáros Tamás

Az ország, amely megmutatja, hogyan kell néhány évente csődbe menni Az ország, amely megmutatja, hogyan kell néhány évente csődbe menni

Argentína a világ második legnagyobb tőzsdepánikját élte át, miután a piacok bepánikoltak a baloldal visszatérésének lehetőségétől. Jó esély van rá, hogy az ezredforduló óta harmadszor is sikerül csődbe menniük.

tegnap, 10:49

Begyújtották a brexitrakétákat, megrettent a brit gazdaság Begyújtották a brexitrakétákat, megrettent a brit gazdaság

Boris Johnson belengette a megállapodás nélküli kilépést, recesszió küszöbére került a brit gazdaság. Elemzők szerint ha nem blöfföl, annak súlyos következményei lesznek, bár a konzervatívok még bíznak a Kánaánban

augusztus 17. 10:23

Nyakunkon a válság, ha hihetünk a mágikus hozamgörbének Nyakunkon a válság, ha hihetünk a mágikus hozamgörbének

Sokan sokszor megjósolták a következő gazdasági válságot, most azonban egy megbízható mutató is visszaesést jelez. Kérdés, hogy a mostani, nemnormális időkben lehet-e hinni a hozamgörbéknek.

augusztus 16. 10:50

A közelmúltban többször is írtunk Dél-Korea és Japán lassan, de biztosan durvuló viszályáról, amely néhány éve a (Dél-Korea szerint a japán hadsereg által a félsziget megszállása alatt prostitúcióra kényszerített, a japán álláspont szerint helyi üzletemberek által üzletszerűen a japán hadsereg rendelkezésére bocsátott) japán eufemizmussal "vigasznőknek" nevezett nők kárpótlásával kapcsolatos (a II. világháború vége óta több alkalommal fel-fellángoló) vita ismételt eszkalációjával indult, majd a világháború alatt japán cégek által kényszermunkára fogott koreaiak kárpótlásával kapcsolatos nézeteltérések miatt gazdasági vetületet szerzett, majd kereskedelmi büntetőintézkedésekben csúcsosodott ki.

A viszály politikai és gazdasági vetületei mellett mindkét oldalon kitűnő alkalmat ad az eszement nacionalizmus megnyilvánulásaira, Koreában egyesek például japán autók rituális megkorbácsolásával próbálnak elégtételt venni a történelmi sérelmekért (de van olyan is, aki kimcsivel dobálja a Lexust), Japánban pedig politikai botrány és terrorfenyegetés miatt be kellett zárni egy, a szólásszabadság korlátozásáról szóló kiállítást.

A nagojai triennáléra egy japán kurátor által összeválogatott, nagyjából kéttucatnyi, botrányosnak ítélt és korábban már cenzúrázott művet bemutató tárlat bűne az volt, hogy egy dél-koreai "vigasznő" szobrát is kiállították, mert a kurátor szerint a kérdésről az azt övező tabuk miatt nem lehet szabadon beszélni Japánban. (A szobor eleve visszatérő, jelképes eleme a viszálynak, pár éve Szöulban a japán nagykövetség épülete elé, majd nemrég a puszani japán konzulátus elé helyeztek el hasonló szobrokat, ami miatt 2017-ben Japán visszahívta dél-koreai nagykövetét). Ebből aztán hatalmas politikai botrány lett, nacionalista politikusok és szószólók a japán nép közpénzen való gyalázásának nevezték a dolgot, és egy terrorfenyegetés miatt a szervezők végül le is zárták a kiállítást.

Bár az ügy augusztus elején robbant ki, azóta is mindennapos szereplője a japán sajtó véleményszekcióinak, a napokban például valaki azt elemezte, hogy a kiállítás végső soron elérte-e célját azzal, hogy bezáratták, vagy a szervezők szimplán gyávák voltak, hogy engedtek a nyomásnak, esetleg pusztán a nagojai polgármester önös céljai (illetve a polgármester és a prefektúra kormányzója közötti rivalizálás) vezettek a végkifejlethez.

Japán nemrég a nyugati világgal dacolva újraindította a kereskedelmi bálnavadászatot, ami, ahogy korábban részletesen is bemutattuk, elsősorban absztrakt nemzetközi jogi elvekről és a halászati lobbi politikai erejéről szól, gazdaságilag viszont veszteséges. 

Ahogy a Japan Times minapi cikkéből kiderül, Japán gazdaságilag jobban járna, ha nem lőné, inkább védené az állatokat: miközben a bálnavadászati ipar egésze olyan 300 embernek ad munkát és az ország húsfogyasztásának 0,1 százalékát adja, addig manapság Japán legészakibb és legdélibb részén, Hokkaidón és Okinaván ennél sokkal nagyobb tömegeket és jelentősebb pénzt mozgat meg a bálnanézés. Tavaly csak Hokkaidó egy kikötőjében 33 ezren fizettek be a bálnaszpottingra alapozó hajótúrákra, Okinaván egyetlen cég az év első három hónapjában 18 ezer turistát vitt bálnanézőbe. 

Ahogy a cikk egyik interjúalanya mondja, a bálnavadászat elég sok európai turistát elriaszt, úgyhogy nem tűnik túl értelmesnek a japán kormány részéről, hogy kitart mellette, miközben egyszerre próbálja javítani az ország nemzetközi imázsát és felpörgetni a turizmust.

A választásra buzdítás egyedi formáját választotta egy japán parlamenti képviselő: Hodaka Marujama fizetési papírjait ábrázoló Twitter-üzenetekkel próbálja meggyőzni az embereket arról, hogy érdemes élni választójogukkal, hiszen a nép képviselőinek fáradozásait elég jelentős mennyiségű adójenekkel támogatja az állam. 

Az egyébként tény, hogy a japán képviselők fizetése kiemelkedő, Hodaka például nettó havi 2,2 millió jent, mai árfolyamon olyan 6 millió forintot keres, és év végén még nagyjából féléves fizetésének megfelelő bónuszt is kap. Tehát a mezei japán képviselő javadalmazása nagyságrendileg egy magyar állami cég NER-potentát vezetőjének felel meg. 

Ezen fizetés fejében egyébként Hodoka eddigi legnagyobb politikai teljesítménye az volt, hogy tavasszal kidobták jobbos-populista pártjából, miután tíz pohár konyak után felvetette, Japánnak nincs más választása, mint hogy megtámadja Oroszországot, hogy visszaszerezzen pár vitatott hovatartozású szigetet.

Rovatok