Index Vakbarát Hírportál

Záborszky Ede

zed
Titokzatos drónról savazták szét a fákat Titokzatos drónról savazták szét a fákat

Egy budai ház lakói nem fogadták el a szomszédban épülő ház ajánlatát a fáik megnyirbálására. Aztán egy hajnalban egy drón tűnt fel a budai kert fölött, másnap glifozát borított mindent.

október 18. 10:57

A Momentum és a DK lettek az ellenzék erős pártjai A Momentum és a DK lettek az ellenzék erős pártjai

A megyei listákon mindenhol 50 százalék fölött nyert a Fidesz, de tanulságos a többi pártra leadott szavazatokat is megnézni. Az MSZP eltűnőben, a Jobbik túlél.

október 16. 10:46

Évi több mint 700 milliárd forint sorsa fölött innentől az ellenzék dönthet Évi több mint 700 milliárd forint sorsa fölött innentől az ellenzék dönthet

Nagyságrendileg ennyi pénz fölött rendelkeznek a Fidesztől az ellenzékhez került önkormányzatok. Ez a bruttó nemzeti össztermék nagyjából 1,68 százaléka.

október 16. 07:32

Jómagam annyit konyítok a matematikához, mint tyúk az ábécéhez, így ámulva olvasom a Fermat's Library matekos érdekességeit. Legutóbb a 73939133-as szám meglepő tulajdonsága az olvasókat is megmozgatta, szóval itt van egy újabb különös matekos tény, pontosabban megfigyelés, amit a könyvelők és pénzügyesek is kihasználnak, amikor csalókra vadásznak.  

1938-ban Frank Benford fizikus különös dologra figyelt fel: a mindennapi életben előforduló tízes számrendszerű számokban a különböző számjegyek nem egyforma valószínűséggel jelennek meg, például egy szám első számjegye nagyjából harminc százalékos valószínűséggel az 1 lesz, ellenben arra, hogy kilenc legyen kevesebb, mint 5 százalék az esély.

Íme az összes lehetséges számjegy összehasonlítva (nyilván egy szám balról első számjegye nem lehet nulla):


Nem Benford volt az első, aki felfigyelt erre a furcsaságra. Már 1881-ban megfigyelte egy Simon Newcomb nevű csillagász, hogy az egyetemi logaritmus táblázatok első szakasza, ahol az egyessel kezdődő számok vannak, jobban jobban kopnak, mint a többi.

Benford, akinek szintén feltűnt a dolog, 1938-ban megnézte, hogy más adatokra is igaz-e ez a szabályszerűség. A fizikus megvizsgálta 335 folyó felszíni területét, 3259 demográfiai adatot, 104 fizikai állandót, 1800 molekuláris tömeget, 5000 bejegyzést matematikai szakkönyvekből, és még sok egyéb a való életben előforduló számot, és meglepődve tapasztalta, hogy, az azóta Benford-törvénynek elnevezett eloszlás azokra is igaz.   

A Benford-törvény angol Wikipédia-oldala több magyarázatot is felsorol a jelenségre, én nem mernék kísérletet tenni rá, hogy megpróbáljam értelmezni őket. Van azonban a Benford-törvénynek egy furcsa haszna is:

a segítségével ki lehet szúrni, ha egy adatbázist kitalált számokkal töltött ki valaki,

ugyanis az emberek igyekeznek az összes számjegyet felhasználni, amikor a véletlenszerűség látszatát akarják kelteni. Ezért könyvelések vagy céges elszámolások esetén, ha a számsorok elemzése azt mutatja, hogy nem az egyes a leggyakoribb első számjegy, akkor lehet élni a gyanúval, hogy valaki nem valós adatokat adott meg.  

Mi kisemberek csak a partvonalról figyelhetjük a nagyok dorbézolását, irigykedhetünk, miközben nagyban gurítanak az igazi játékosok. De egy pillanatra mégis engedjük teret a fantáziának.

Tegyük fel, hogy befolyásos pénzes politikus barátjával orgiát tartanak egy jachton.

A lányok már vetkőznek, locsolják magukra coopos pezsgőt, barátja éppen a kokaincsíkokat igazítja egy üveglapon, eközben az ön feladata, hogy beindítsa a bulit, és berakjon egy számot a Youtube-ról.

A dobhártyája feszít, a homloka izzad, a csajok türelmetlenül várják a zenét. 

Döntenie kell.

Egyszerűen nem jut semmi az eszébe, már önön van a sor, hogy rántson egy csík kisalföldi fehéret, ezért úgy dönt, hogy marad a bejáratott vonalon és a Borkai-szexvideókból fog berakni egy örökzöld slágert. 

De melyik lesz az? A No roxa áj vagy az Add ide a didit?

Mit választ az orgia aláfestő zenéjének?

  • 7151
    Az Add ide a didit, de a Fekete Pákó verzió
  • 3994
    Csak a No roxa áj
  • 976
    Az Add ide a didit a befutó

A számok világában vannak egyenlők és kevésbé egyenlők (pun intended), vannak olyan szupersztárok mint például a pi, meg örökzöldek (egy, kettő, három), aztán van végtelen sok szám, amivel senki sem törődik, csak úgy vannak a nagyvilágba.

A 73939133 azonban azonban a számvilág celebjei közé tartozik, ugyanis egyáltalán nem hétköznapi. 

No, de mi olyan furcsa benne. Egy kis segítség: a 73939133 prímszám, igaz ez önmagában még nem lenne fura, de a 7393913 is prímszám, sőt a 739391 is, de a 73939 is, és így tovább.

73939133
7393913
739391
73939
7393
739
73
7


73939133 legnagyobb olyan prímszám a tízes számrendszerben, aminek ha a végéről elveszünk egy számjegyet, ismét prímszámot kapunk, avagy míves magyar nevén a legnagyobb jobbról csonkolható prím. 

( Fermat's Library )

 

Rovatok