Bár a Google hajlandó megsemmisíteni azokat a wifi-hálózatokról összegyűjtött adatokat, amelyeket szerinte véletlenül szedtek össze a Street View-képeket készítő autók, eddig egyetlen ország adatvédő hivatalának sem árulta el, pontosan milyen információk kerültek a birtokába. Az osztrákok felháborodásukban leparancsolták a Google autóit az utcákról.
A Google továbbra sem hajlandó kiadni azokat az adatokat, amelyeket állítása szerint véletlenül gyűjtött össze a világ 33 országában, miközben hivatalosan online térképének panorámaváltozatához, a Street View-hoz készített felvételeket az utcákat járó autóival.
Három év alatt, 2007-től 2010-ig összesen 600 gigabájtnyi emailt, jelszót, szörfözési szokásokra és wifi-hotspotokra utaló információt gyűjtöttek össze a Google autói. Amikor idén május közepén fény derült a titkos adatgyűjtésre, a cég bocsánatot kért, de ez nem nyugtatta meg az érintett országokban működő adatvédelmi hivatalokat. Vizsgálatot indított az ügyben a német, a brit és a spanyol adatvédelmi hivatal is, és arra kérték a Google-t, hogy adja át az összegyűjtött információkat, aminek alapján el lehetne dönteni, történt-e törvénysértés.
A hamburgi adatvédelmi biztos, Johannes Caspar május 26-ig adott határidőt az adatok átadására, de a Google nem tett eleget a kérésnek, arra hivatkozva, hogy az információk kiszolgáltatása „jogi problémát jelentene Németországban”. A Hong Kong-i adatvédelmi biztos, Roderick Woo május 24-ére tűzte ki a határidőt, de a Google az ő hivatalának kérését sem teljesítette.
Ami az esetleges szankciókat illeti, az adatvédelmi hivataloknak nincs túl sok eszköz a kezében. Legfeljebb pénzbírságot szabhatnak ki, amelynek összege Németországban például 50 000 euró lehet, de a biztosok egyelőre nem döntöttek a bírságolás mellett – inkább azt szeretnék tudni, mi van a Google által dugdosott merevlemezeken. Az USA-ban többen is perlik a céget, Oregon államban a közelmúltban két olyan bírósági keresetet is benyújtottak, amelyekben az alperesek azt állítják, hogy a Google jogosulatlanul szerezte meg adataikat.
A Google viszont hajthatatlan, továbbra is ragaszkodik ahhoz az állításhoz, hogy a merevlemeznyi adatot csak véletlenül szedték össze az utcákat fotózó autók, és nem hajlandó megmutatni, amit összegyűjtött. Sergey Brin, a cég egyik alapítója azzal magyarázta a történteket, hogy 2006-ban a Google egyik munkatársa egy kísérleti projekt keretében írt egy olyan programot, amely összegyűjti a wifi-hotspotok által sugárzott nyilvános – tehát nem titkosított – adatokat, és amikor a mobil egység munkába állt, hogy a Street View-projekt keretében feltérképezze a hálózaton elérhető MAC-címeket és az SSID-kat, véletlenül ezt a programot is felhasználta. A Daily Telegraph szerint az összes brit háztartás minden egyes wifi-routerének adatai bekerültek a Google adatbázisába, amit a cég – nem meglepő módon – kereskedelmi célokra szeretne felhasználni.
Bár a cég elzárkózik az összegyűjtött adatok átadásától, arra hajlandó, hogy törölje őket. Az ír adatvédelmi hatóság kérésére május közepén egy független szakértő jelenlétében fizikailag megsemmisítette (pdf) azokat a merevlemezeket, amelyeken az Írországban gyűjtött adatokat tárolta.
A személyes adatok biztonsága felett őrködő hivatalok tiltakozása miatt a Google több országban kénytelen volt leállítani a Street View panorámaképeit készítő autókat. Ez történt Magyarországon is, ahol Jóri András adatvédelmi biztos aggályai miatt maradt abba a fotózás tavaly júniusban. A most nyilvánosságra került adatgyűjtés miatt újabb ország csatlakozott a Street View-t ellenzőkhöz: Ausztria a napokban bejelentette, hogy a Google autói addig nem folytathatják a fotózást, amíg a cég pontosan le nem írja, milyen adatokat gyűjt össze az elmúlt három évben. A Google-nek június 7-ig kellene válaszolnia az osztrák adatvédelmi hivatal mindenre kiterjedő kérdéseire.