A Wikileaks akkor robbant be igazán a köztudatba, amikor néhány hónappal ezelőtt nyilvánosságra hozott 91 ezer oldalnyi titkos dokumentumot az afganisztáni háborúról. Az akkori lépést nagyon sokan kritizálták, mert katonák, afgán civil segítők nevei, címei kerültek nyilvánosságra, veszélyeztetve ezzel őket. Az Amerikai hatóságok sem örültek a szivárogtatásnak, azóta többször is próbálták befeketíteni az alapító nevét.

Most arról vitáznak a szervezeten belül, hogy nyilvánosságra hozzanak-e az afganisztáni dokumentumokhoz hasonló, az iraki háborúról szóló 400 ezer oldalnyi dokumentumot. Az alapító, Julian Assange ezt megtenné. Nagyon sokan azonban nem, a vita miatt pedig többen távoztak már a szervezetből. Néhány nappal korábban például a Wikileaks németországi szóvivője, Daniel Domscheit-Berg lépett ki, és többen követték példáját.

A volt munkatársak szerint beláthatatlanok lehetnek az iraki dokumentumok nyilvánosságra hozatalának következményei. Hasonlóan szenzitív információk kerülhetnek nyilvánosságra, mint az afgán esetben, de sokkal nagyobb mértékben. A kritizálók szerint a szervezetnek inkább a kisebb horderejű ügyekre kellene koncentrálnia.

A Wired Threat Level blogja szerint Julian Assange októberben hozza nyilvánosságra az iraki háborúról szóló titkos dokumentumokat.