Nagyobb fokozatba kapcsolna az Informatikai Vállalkozások Szövetsége, hogy hazánkban több digitális szakértő és felhasználó legyen. Ehhez azonban úgy véli, több mindenbe bele kellene szólnia.
Nagy erőkkel tanítják az egyetemeken a rendszerfejlesztést, amiről nagyjából senki sem tudja megmondani, hogy micsoda és mire jó, és a magyar informatikai cégek is nyögnek az ilyen dzsolidzsóker képesítések miatt. Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége szerint sokkal nagyobb szükség lenne speciálisan képzett szakértőkre, de az akkreditációs előírások nem kedveznek ezeknek a tanfolyamoknak. A probléma súlyát jelzi, hogy a 4000 milliárd forint összbevételű informatikai, elektronikai és távközlési cégeket tömörítő IVSZ tartott sajtótájékoztatót e témáról, és a civil szervezet sürgős tennivalókat lát.
Nehézkes az új képzések akkreditációja, az átfutási idő akár fél év is lehet, és a tananyag drága, mert mindent le kell fordítani magyarra - mondta Ambrus Zsolt, az IVSZ főtitkára. A viszonylag kevés embert érintő, speciális szakterületekhez szükséges tananyagoknál nem kifizetődő a fordítás, viszont ha angol nyelvű marad a tananyag, akkor nincs akkreditáció, és nem lehet felnőttképzési támogatást kérni. Nem biztos, hogy egy informatikai kisvállalat elbírja a továbbképzés terheit.
Az akkreditáció fontosságát nem kérdőjelezi meg az IVSZ, hiszen ezzel lehet kiszűrni a kamu tanfolyamokat. A szervezet azonban úgy gondolja, hogy az informatika területén bizonyos képzéseket maga is tudna minősíteni. Az IVSZ tagságának egyáltalán nem érdeke, hogy haszontalan tanfolyamok legyenek, mert a vállalatoknak jó képesítésű szakértőkre van szükségük. Példaként elhangzott, hogy nem feltétlenül kell egyetemi mérnöknek lenni ahhoz, hogy valakiből "Java-fejlesztő szakmunkás" legyen. A programozás nyelve amúgy is az angol, az IVSZ pedig szabványosított keretek között tudna megfelelő képzést biztosítani, ha lennének valamilyen akkreditációs jogosítványai.
A magyar informatikai iparág gyorsabb növekedésének alapfeltétele a sok digitális szakmunkás. Ha megvannak az alapvető képességek, akkor az emberek könnyebben hoznak létre informatikai vállalkozást, állítja az IVSZ. A vállalatoknak azonban befektetőkre is szükségük lehet, és ezen a szakterületen a banki hitelezés és a Széchenyi-kártya nem igazán működik, állítja Laufer Tamás IVSZ-elnök, mert nehezen kiszámítható a fejlődési pálya. Az IVSZ ezért szakmai tanácsokkal szeretné segíteni a központi források elosztását is, mert úgy véli, véleményt tud alkotni a projektekről, és van némi rálátása arra, hogy egy technológiában milyen lehetőségek vannak.
Noha már most is nagyon sok kezdeményezés segíti az induló informatikai cégeket, hogy befektetőre találjanak, ezt a folyamatot az IVSZ szerint jobban meg kell szervezni. Létrehoztak egy munkacsoportot, amely egy ernyő alá gyűjteni azokat a szervezeteket, amelyek most informatikai cégeknek szerveznek versenyeket és konferenciákat. Azt szeretnék elérni, hogy a cégfejlődés mindegyik fázisában segítséget tudjanak nyújtani; a koleszban gründolt garázscégek, a termékkel elinduló vállalatok, illetve a Magyarországon már sikeres, kockázati tőkével regionális szereplővé növelhető cégek is támogatásra találjanak az IVSZ-nél.
Erős elszántság volt hallható Laufer Tamás hangjában, amikor a kormány digitális stratégiájáról kezdett beszélni. "Konkrét akcióterveket akarunk látni, hogy a kormány miként növelné az internetezők számát" - mondta. "Negyvenéves korig nagyjából rendben vagyunk, az emberek használják az internetet, de 40 év fölött nagy a hiány." Húsz év múlva már nem lesz akkut probléma a digitális írástudatlanság, tette hozzá a szakértő, mert a most negyvenes netezők valószínűleg 20-25 év múlva is netezni fognak. Laufer Tamás azonban úgy látja, hogy nem lehet két évtizedet várni a felzárkóztatással, ezért kell újragondolni a felnőttképzés szabályait.
Az is hatásos lenne, ha 2013-2015-től néhány kormányzati szolgáltatás csak az interneten lenne igénybe vehető. Van már példa ilyenre, a gazdák bizonyos támogatásokat csak online igényelhetnek, és a vállalatoknak is kötelező interneten adózniuk. A hatás persze akkor lenne igazán átütő, ha népszerű állampolgári szolgáltatásokat is az internethez kötnének, például csak a neten lehetne jogosítványt szerezni.
Akinek ez problémát jelent, mert nincs otthon internet, az a jelenleg is működő mentorhálózat segítségével tudna ügyet intézni, például eMagyarország pontokon, kis postákon.