A Facebook már rég nem az egyetemista korosztály játszótere, erősítette meg a Wolfram Aplha kutatása, az viszont továbbra is igaz, hogy a fiatalok a legaktívabbak a közösségi oldalon. Az ismerősök átlagos száma 15-20 év között tetőzik 400 körül, aztán 30 éves kornál már ennek alig a fele az átlagos facebookos kapcsolatok száma, 50 év felett pedig már csak száz facebookos barátja van az átlagos felhasználónak. Érdekes megfigyelni, hogy nagyjából 40 éves korig mindenki jellemzően a saját korcsoportjával barátkozik (20-25 év körül a legjellemzőbb ez a trend), aztán az ötvenes korosztálynál hirtelen megváltozik ez a trend, és egyenletes lesz a életkor eloszlása az ismerősök között. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy az ilyen korúakat a saját gyerekeik vezetik be a Facebookra, és belőlük indul ki az ismerősök bejelölgetése is. Ezt mutatja az is, hogy kb 45 éves korban a legmagasabb az ember facebookos baráti körének átlagéletkora, onnan aztán egyre csökken, még a legfelső, 70 év feletti csoport is fiatalabbakkal tartja a kapcsolatot, mint a negyvenesek.

A barátok életkora után az önként megadott családi állapotokat elemezték ki a statisztikusok. Itt láthatóan torzítja az eredményeket az a trend, hogy a tizenévesek között roppant népszerű dolog a házas státuszt beállítani, főleg a lányoknál, ahol az így a kirakatba tett örök barátságok 25 százalékot tesznek ki az összes, 15 év körüli felhasználónál (még tovább bonyolítja a dolgot, hogy a gyerekek hajlamosak idősebb kort beállítani az oldalon a valósnál). Az adatok vélhetően 18-20 éves kor körül kezdik a valóságot tükrözni, itt az egyedülállók aránya 70-75 százalék, ami 30 éves korra leesik 25 körülire, és a nyugdíjasokig ott is marad. A házas állapot ezt kiegészítve a húszévesek 10 százalékáról meredeken kúszik felfelé, a 30 éveseknek már több mint a fele házas, 35 körül pedig eléri az arány a 75 százalékos szintet. A két görbét a "nem hivatalos kapcsolatban" típus egészíti ki, jellemzően a huszonéveseknél, ebben a korosztályban az 50 százalékot is megközelíti az arány, ami 30 fölött kezd el erősen csökkenni. Érdekes még az "eljegyezve" állapot eloszlása, ami 27 éves korban csúcsosodik ki, három évvel a "kapcsolatban" státusz csúcsa után.

A facebookos baráti hálózatok felépítése meglepően hasonló sablonok mentén zajlik, már 15 éves korban megfigyelhető, hogy két nagy klikk (jellemzően a család és az iskola) köré építi az ember az ismerőseit, ahol jellemzően mindenki mindenkit ismer, de a két csoport között elenyésző a kapcsolatok száma. Az ilyen nagy blokkok száma aztán az életkor emelkedésével növekszik, ahogy bejönnek például a munkatársak, illetve a közös hobbi által összetartott csoportok. Érdekes, hogy 4-5 ilyen nagy barát-csomagnál többet nem mutatnak fel az emberek, és 25 év felett már nem növekszik az ismerős-csomagok átlagos száma.

Nagyon érdekes a barátok számának megfigyelése annak függvényében, hogy melyik országba való az adott felhasználó. Meglepő módon a leginkább barátkozónak az izlandiak bizonyulnak, ott eléri a 400-at is az átlag, aztán a Fülöp-szigetek, Brazília és Norvégia jön, közvetlenül az élmezőny után pedig a magyar felhasználók. A színkódokkal jelölt világtérképen szinte világítunk a kék árnyalataiban úszó Európa közepén a magunk sárga, 300 feletti átlagot mutató színével. Hogy ezeknek a kiugró értékeknek mi lehet az oka, azt megtippelni sem próbálták a Wolfram Alpha statisztikusai, csak annyi látszik biztosnak, hogy a feltűnően alacsony kínai és orosz adatok hátterében az áll, hogy ezekben az országokban a Facebook nem piacvezető, és inkább a helyi klónokat használja a netezők többsége.

A Facebook adatlapján külön adható meg az ember szülővárosa, és a jelenlegi lakhelye, a kettő azonossága, illetve különbözősége pedig megmutatja, hogy az ember elköltözött-e onnan, ahol született. Az adatok meglepően alacsonyak, 18-20 éves kor alatt 20 százalék körül állnak, ott aztán megugrik a grafikon (jelezve, hogy ilyenkor szokás elköltözni otthonról), de csak 30 százalékig, és ezt tartja is. vagyis a facebookos adatok elég alacsony mobilitást mutatnak, azt, hogy az emberek háromnegyede abban a városban éli le az életét, ahová született. A születési hely és a lakóhely különbsége ezen felül is megmutat érdekes trendeket, különösen azt, hogy az a bizonyos költöző 30 százalék honnan hová költözik. Az országok közötti mozgás legfeltűnőbb vonulatai a kínaiak és indiaiak vándorlása az USA felé, és brit-amerikai, illetve amerikai-kanadai kétirányú forgalom. A magyar felhasználóknál a romániai szülővárosból magyar lakóhelyre költözést, illetve a Németország és Nagy-Britannia felé zajló kivándorlási hullámot rögzítette a statisztika.

A Wolfram Alpha egy szövegfelismerő algoritmussal azt is megvizsgálta, milyen témákban posztolnak az emberek az üzenőfalaikra. A három legnépszerűbb téma a különleges eseményeké (ez születésnapi, karácsonyi, újévi köszöntőket jelent), az idézeteké és magvas bölcsességeké, illetve a személyes hangulatunk kifejezéséé, majd az utazási beszámolók, az iskola és az időjárás következik a kedvenc témák között. A férfiaknál kiemelkedik még a sport, a zene és a politika, a nőknél a házikedvencek, a divat és az egészséggel kapcsolatos témák - vagyis a sztereotípiák a nagy átlagot tekintve megdöbbentően pontosak.