Egyre kevesebb kábelt fogunk használni a jövőben, a készülékek wifin, bluetoothon és egyéb, ma még talán nem is ismert módon fognak kapcsolódni egymáshoz. Az első lépést megtették a gyártók, egyre több tévére lehet wifin átdobni tartalmat. A Sony most az NFC-vel próbálkozik.
A gyártók szeretnek új szavakkal dobálózni, amikor új terméksorozatot jelentenek be, ezzel próbálják meg kiemelni a tömegből készülékeiket. A felhasználó úgysem tudja a különbséget, a jól hangzó szavakat azonban el lehet sütni a hirdetésekben és prezentációkon. A Sony a triluminos szót vezette be az idén, ezzel jelzik, hogy szerintük minden addiginál valósághűbbek és természetesebbek lettek a színek.
Az elmúlt években nagyot változott a tévépiac, elárasztották az üzleteket az okostévék, hagyományos televíziót szinte már nem is találni. Az új generációs tévék már kapcsolódnak az internethez, és beépített alkalmazásaikkal arra késztetik a felhasználókat, hogy a tévé legyen a központi eszköz filmnézéshez, zenehallgatáshoz, játékhoz és egyéb tartalmakhoz. Ember legyen a talpán, aki eligazodik az új technikákban.
Az okostévéknél nem úgy van, mint akár csak néhány évvel ezelőtt, hogy megvesszük és bekapcsolás után már nézhetjük is. Számtalan menüponton, beállításon kell keresztülvergődni ahhoz, hogy eljutunk a tévé tényleges bekapcsolásáig. Megkeresi a csatornákat, kapcsolódik az internethez, letölti a frissítéseket, beállítja a profilokat – mostani tesztünk elején sokszor elkapott az érzés, hogy ennél még egy sok funkciós robotgépet is egyszerűbb működésre bírni.
Amikor végzünk a tévé alapvető beállításaival és megjelenik a tévéadás, elszörnyedünk mennyire szemcsés és szétesett a kép. Tudjuk, hogy ezeket a 119 centiméter képátlójú tévéket nem hagyományos tévéadás nézésére tervezték, de ijesztő, mennyire csúnya egy ilyen műsor. Szerencsére lehet ezen javítani, a következő óra azzal telt, hogy végignyomogattam az összes menügombot, hogy jobb legyen a kép, a hang. Csatlakoztattam hozzá a mobilt, a blu-ray lejátszót és a hangrendszert. A többi innentől gyerekjáték.
A Sony mostani termékeivel a vezeték nélküli kapcsolatra, azon belül is az NFC-re, ahogy ők fordították egyérintéses tükrözésre helyezi a hangsúlyt. A fényképezőgépeken kívül valamennyi termékcsoport kapott NFC-csipeket, így egy mozdulattal átdobhatjuk az éppen hallgatott zeneszámot a mobilról a hangfalra, a videót a tévére vagy a bluray-lejátszóra, vagy ha visszavonulnánk egy sötét szobába, akkor a fejhallgatóra.
Mi egy full hd felbontású, ledes 3D tévét (W8) teszteltünk, amely vezetékes és vezeték nélküli internetkapcsolatra is képes, kapott egy NFC-csipet és tele van alkalmazásokkal. Tényleg gyönyörű a képe, az úgynevezett X-Reality PRO technológiával éri el, hogy éles, tiszta és tényleg gyönyörű legyen a kép, de ezt elvárjuk egy majdnem félmillió forintos tévénél.
Sokkal izgalmasabb, hogy mit tudnak az előre telepített alkalmazások, amelyekből több tucatnyit találunk a tévén a tematikus csatornáktól a játékokon keresztül a közösségi oldalakig. A tapasztalatok szerint a felhasználók leggyakrabban YouTube-videókat néznek a tévén, gyakran böngésznek a reklámszünetekben és előfordul, hogy Skype-on hívják fel családtagjaikat. Ritkábban játszanak, bár az elektronikai szaküzletekben néhány tévét az Angry Birds játékkal hirdetnek, és le is írják, hogyan kell hadonászni a tévé előtt a játékkal.
A Sony nagy választékot ad ezek közül, igazán sajnálatos, hogy akad néhány alkalmazás, amely nem elérhető itthonról és az elérhetők közül is néhánynak korlátozottak a szolgáltatásai. Ha nem elég a tévéműsor, rengeteg tematikus csatorna közül választhatunk, vannak főzőműsorok, divatévé, a Wired legújabb technológiát bemutató videói és az AXN csatorna sorozatai.
A tévé legfontosabb tulajdonsága az egyérintéses adatátvitel. Rendkívül egyszerű a módszer: a tévéhez két távirányítót adnak, egy teljesen szokványosat és egy aprót, amelyen csak néhány gomb van, az utóbbinak a hátlapjához kell hozzáérinteni a mobilt. Pár másodpercen belül létrejön a kapcsolat, és a mobil kijelzője megjelenik a televízión. Innentől kezdve a tévé második képernyőként működik, bármi, amit a mobilon csinálunk, látható a tévén is: elindíthatunk egy filmet, megnézhetjük a nyaraláson készült képeket, és akár rajzolhatunk is.
Az egyetlen gond, hogy az adatátvitel miatt akadozik a lejátszás például a full hd filmek lejátszásakor. Az NFC ugyanis csupán kapcsolódási mód, az adatátvitel Wifi Directen megy, aminek korlátozottak a lehetőségei. Nemcsak a másodpercenként átvitt adatmennyiséget befolyásolja, de a hatótávolságot is, nem érdemes nagyon messzire menni a tévétől a mobillal, de egy átlagos nappaliban nem lehetnek ilyen gondok.
Adatot wifin is át lehet dobni a tévére, ha engedélyezzük, hogy az otthoni hálózatra csatlakozzon a készülék. Így laptopról, tabletről, mobilról is lejátszhatunk filmeket, nincs szükség médialejátszóra, de mi azért kipróbáltunk egyet. A cégtől kapott médialejátszónak egészen földöntúli a kinézete, a Sony szakított a hagyományos téglatest alakú lejátszókkal, és egy félig színes üvegből, félig fehér műanyagból készített egy oldalra borult piramisra emlékeztető lejátszót. A dizájnerek azonban nem gondoltak arra, hogy a lejátszó lényege, hogy szemből legyenek láthatóak az adatok, ritkán állunk pont felette, hogy leolvassuk, mit ír ki a kijelzője.
Ez is rendelkezik NFC-csippel, hasonló módszerrel lehet zenét és filmet átdobni rá, mint a tévére. A tévé mellett nem sok hasznát láttuk a wifinek és az NFC-nek, ez inkább akkor lehet hasznos, ha olyan tévéhez csatlakoztatjuk, amelyen nincs internet és csak a lejátszón keresztül tudjuk a többi készülékhez kapcsolni.
Kutatások bizonyítják, hogy az emberek második képernyőt is használnak tévénézés közben, vagyis mobiloznak, tableteznek, Twitteren tárgyalják ki az adott műsorral kapcsolatos gondolataikat. A Sony igyekszik kiszolgálni ezt az igényt, a SideView nevű Androidon és iOS-en elérhető alkalmazással távirányítóként használhatjuk a mobilt, és a digitális csatornáknál akár háttérinformációt is kaphatunk az éppen futó filmről. Ha pedig mindezt nem tudjuk magunkba tartani, akkor azonnal ki is posztolhatjuk a Twitterre, mit gondolunk.
Az okostelevíziók egyre fejlettebbek, a gyártók egy-egy nagyobb dobással próbálnak kitűnni a tömegből, a Sony az NFC-kapcsolattal és a különböző eszközök vezeték nélküli összekötésével próbál vásárlókat szerezni. A hangfalait, fejhallgatóit is egy érintéssel működésbe hozó tesztünket a következő folytatásban olvashatják.