Tíz éven belül elektronikus vér táplálja majd a szuperszámítógépeket, legalábbis akkor, ha az IBM célt ér a mostanában már élő kísérletekkel. Ahogy Matthias Keiserwerth, a cég képviselője egy interjúban elmondta: hiába próbálják a szuperszámítógépekkel az emberi agy teljesítményét és működését modellezni addig, amíg az agy 20 watton elzakatol, a szuperszámítógépek energiaigényének kiszolgálásához viszont komoly erőművi kapacitásra van szükség.

Az IBM mérnökei szerint a megoldás az lehet, ha a mostani megoldás helyett máshogy juttatják el az energiát és a hűtést az alkatrészekhez, valahogy úgy, ahogy az agynál a vér teszi ezt. Az emberi szervezetben keringő vér nemcsak tápanyaggal látja el az agy sejtjeit, de hűti is azokat. Az IBM egy kísérleti projekt keretein belül most az agy érhálózatát másoló megoldással, illetve az abban keringetett speciális folyadékkal helyettesíti az áramot hagyományosan szállító drótokat, illetve a hűtésként használt levegőkeringetést. 

A prototípus elektrolitot, az elektromos áramot jól vezető folyadékot keringtet a rendszerben. A tapasztalatok szerint egy ilyen, jól működő rendszer akár tízezerszeres méretcsökkenésre is lehetőséget ad, vagyis a most még épületeket megtöltő rendszereknek megfelelő teljesítményű gépek egy asztali PC méretein is elférnének. Ezt a szakértők szerint úgy lehetne elérni, hogy a speciális áramellátás és a hatékonyabb hűtés miatt egyszerűen egymásra zsúfolhatnák azokat az alkatrészeket, amiket most még egymástól jól elkülönítve kell beépíteniük a mérnököknek.

„A számítógép működését szolgáltató tranzisztorok mindössze egymilliomod részét teszik ki egy szuperszámítógép fizikai méreteinek, míg az agy negyven százalékát a neuronok teszik ki. A csipek szorosabb integrálásával, illetve az ehhez szükséges folyékony áramellátással és hűtéssel léphetünk közelebb a jövő bionikus számítógépeihez” – mondta el Bruni Michel, a projekt vezetője.