Kezd összeállni a kép, hogy a kormány mekkora adót fog kivetni az internetezőkre, de még mindig nagyon sok részletet kell tisztázni. Hogyan választják el a lakossági netezőket a cégesektől? Milyen adatforgalmak mentesülnek az adó alól? Lesz olyan ember, aki nem éri el az adó maximális mértékét?
Jogos lenne szétválasztani az ingyen szórakozó torrentezőket, és azokat a cégeket, amelyek az internet használatával jelentősen hozzájárulnak a magyar GDP-hez. Erre kísérletet tesz a a törvény azza, hogy a lakossági felhasználók esetében havi 700 forintot, a cégeknél azonban 5000 forintot állapít meg az adó maximális összegeként.
Csakhogy az a baj, hogy a lakossági és a magáncélú használat között nehéz kimutatnia a különbséget. A munkahelyünkön is kikapcsolódunk, megnézünk egy-két videót, és vannak olyan vállalatok, ahol egyáltalán nem korlátozzák a nethasználatot. Fordítva is igaz, hogy sokan otthonról dolgoznak, mert olyan jellegű a munkájuk.
Emellett vannak olyan cégek is, amelyek kimondottan otthon elvégezhető munkákat szerveznek ki, és többek között kismamáknak, mozgásukban korlátozottak embereknek. Ők nem biztos, hogy üzleti előfizetés fognak kötni, bár az is igaz, hogy a lakossági 700 forintos limittel jobban járnak, mint ha cégként adóznának a net után. De mi lesz az adóbevételi tervekkel, ha a spórolós cégek is lakossági nettel próbálják majd kijátszani a rendszert?
Régi nóta, hogy az internetezők tizede használja el a hálózati kapacitások zömét. Azt azonban senki sem tudja megmondani, hogy ezek a nagyfogyasztók kicsodák. Az mindenesetre biztos, hogy nem csak torrentezők vannak közöttük.
A legegyszerűbb irodai munka is generálhat napi 2-3 gigabájt adatforgalmat, de vannak olyan hightech iparágak, ahol ennek a sokszorosa is összejöhet. Egy DNS-szekvenálással foglalkozó biotech cég munkatása írta nekünk, hogy egy-egy kísérletük több 100 gigabájtos forgalmat generál. A vállalat valószínűleg kifizeti annak a hozzáférésnek az árát, amivel ezt megteheti.
Azt is figyelembe kell venni ugyanakkor, hogy a havi 700, illetve 5000 forintos limit bevezetése azt is eredményezheti – mivel innentől kezdve nem forgalomarányos adóról van szó –, hogy az adó bevezetésével a kisfelhasználók szívnak. Hiszen ha egy lakossági felhasználó csak havi 4 gigabájtot használ, az 600 forintot fizet (bár valószínűleg kevesen vannak, és a szélessávú net terjedésével még kevesebben lesznek ilyenek), míg ha valaki 40 gigát, az nem 6000-et, az csak 700-et (vagy ha cég, akkor is csak legfeljebb 5000-et).
A tervezet szerint fogyasztónként szedik be az adót, az ügyfél adatforgalma alapján. Van egy olyan olvasata is a törvénynek, hogy ez az egész csak a szabad internetet érinti, és előnybe kerülnek azok az online szolgáltatások, amelyek zárt IP-alapú rendszereken át, például a tévészolgáltatók set-top boxán át érkeznek hozzánk. Az IPTV adatforgalmát már most sem számolják fel a szolgáltatók.
Ez egy újabb kényes területet, a netsemlegesség témáját érinti: a távközlési cégek a piaci erejüket kihasználva átvehetik az irányítást egy másik szektorban, a tartalomszolgáltatásban. Ehhez csak szűkiteni kell a szabad internet mozgásterét, például forgalomarányos díjcsomagokkal, melyeknek a léte ezzel az adóval könnyen alátámasztható. Máris előnyben vannak a nem-internetes tartalmi csatornák, amelyeken általában korlátlan a fogyasztás – hiszen látott már valaki időben vagy adatforgalomban korlátozott IPTV-t?.
Ez nem sokban különbözik attól, amikor a Microsoft a Windows dominanciáját kihasználva tette vezető böngészővé az Internet Explorert – ez a régi ügy abban is hasonlít a mostanihoz, hogy a böngésző az online tartalomfogyasztás kapuja. Ha figyelnek a versenyügyi hatóságok, néhány pofon itt még el fog csattanni.
Valószínűleg mindenki. Teljesen mindegy, hogy limitálták az adó összegét, mert azt a kormánynak is nagyon jól kell tudnia, hogy ezt a limitet előbb vagy utóbb mindenki el fogja érni. Az összes létező iparági elemzés azt mutatja, hogy a HD felbontású videók és a nagyobb méretű fotók terjedése miatt folyamatosan nő az egy főre jutó adatforgalom. A 150 forint per gigabájtos adóval számolva a 700 forintos limit pillanatok alatt elérhető. Szóval nyugodtan vegyük jegyzőkönyvbe: aki internetezik, annak 700 forinttal nőhet a rezsije. A cégeknek pedig 5000 forinttal.
Például azok az internetes cégek, amelyeknek az adatainkkal fizetünk. A Facebook és a Google is az internetet használja, és a szolgáltatásaikért általában nem adunk egy vasat sem. Az adatainkkal segítjük őket, hogy a nemzetközi irodájuk jó pénzért tudja eladni a weboldalaikon lévő reklámhelyeket. Ezek azok a cégek, amelyek a hálózati infrastruktúra fejlesztésében sem vesznek részt. Továbbá az is jellemző ezekre a nagy netes cégekre, hogy mivel más uniós országban van a központjuk, adót is ott fizetnek.
A hírközlési statisztika azt mutatja, hogy több millió állampolgár legalább kétszer, hiszen rengetegen fizetnek elő vezetékes internetre és mobilra is.