Nagy horderejű események történtek 2014-ben a távközlés területén. Tüntettünk az internetadó ellen, és az állam eladott a mobilszolgáltatóknak egy rakás frekvenciát, hogy ezzel is segítse a szélessávú 4G hálózat kiépítését. Egyszer csak azt vettük észre, hogy a szakmában már mindenki csak az 5G-ről akar beszélni.
Kaptak az internetezők hideget és meleget is 2014-ben, de végül is azt mondhatjuk, jól ért véget az év. Szerencsére sikerült lebeszélni a kormányt arról az őrült ötletről, hogy megadóztassa az internetes adatforgalmat. Nem volt egyszerű, rég nem látott méretű tömegnek kellett az utcára vonulnia, hogy a politikusoknak rükvercbe kapcsoljanak.
A távközlési cégekre is oda kell figyelnünk, mert ők is abban érdekeltek, hogy nagyobb kontroll alá kerüljön az internet. A felhasználók érdekeit védő szervezetek a net semlegességét támogatják, amit azt jelenti, hogy minden online tartalmat azonos üzleti feltételekkel kéne eljuttatni az internetezőkhöz. A távközlési cégek azonban ennek az ellenkezőjét szeretnék. Előnyben részesítenék a saját tartalmaikat, vagy azokét, akik hajlandók fizetni a gyorsabb és/vagy olcsóbb hozzáférésért. Most is kínálnak olyan díjcsomagokat, amikkel korlátlanul fogyaszthatunk bizonyos tartalmakat. A zenei csomagban a Spotify és más zenei szolgáltatások, a tévés csomagban – például a Telekomnál – a TV Go adatforgalmát nem számolják bele a havi keretbe, ha előfizetünk a megfelelő csomagra vagy opcióra.
Mi abban a rossz, ha ingyen van az adatforgalom? Akivel előfordult már, hogy a kedvenc tévécsatornáját kivették az előfizetett csomagjából, az tudja a választ. Ezt is a távközlési cégeknek követték el, akik az internetes tartalmakat ugyanígy különböző díjazású csatornákba, csomagokba akarják terelni, és majd kényükre-kedvükre válogatnak, hogy mi legyen ingyen. Nem valószínű, hogy bárki tüntetne egy cég ellen, de a pénztárcánkkal szavazhatunk: általános internetelérésre kell előfizetni, korlátozások és trükkös engedmények nélkül.
Sok próbálkozás után a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) végre eladta a kihasználatlan frekvenciákat, ami 130 milliárd forinttal gyarapította az állami büdzsét. Mind közül a 800 MHz-es tartomány a legizgalmasabb, mert azzal a három szolgáltató mindent le tud majd fedni 4G-vel. Ez persze időbe telik, de a Telekom már bekapcsolta a 4G-t egy rakás állomáson, és a többiek sem késlekedhetnek sokat.
Az augusztusi mobilinternet-túránkon is kiderült, hogy miért volt szükség új frekvenciákra. A Telenor, a Telekom és a Vodafone hálózatán pontosan olyan le- és feltöltési átlagokat mértünk, amilyet a társaságok akkori frekvenciakészlete lehetővé tett. 2015-ben is végigjárjuk az országot, hogy lássuk, mi változott.
Lesz negyedik mobilszolgáltatónk is, a Digi, a cég ugyanis meg tudott venni egy kis 1800 MHz-es blokkot. Még nem tudjuk, hogy mikor indul el a szolgáltatásuk, és mennyire lesz versenyképes a három naggyal szemben.
A kormány elhatározta, hogy 2018-ra minden háztartásban elérhetővé teszi a 30 megabites internetelérést. Ez természetesen nem jelent ingyen hozzáférést, ahogy az internetet alkotmányos joggá emelő finneknél is csupán a bekötés lehetősége garantált, a díjat ettől még fizetni kell. Hazánkban is pont erről van szó, és ez uniós elvárás: ha valaki 30 megabites netet akar a lakásában, akkor azt 2018-tól be kell tudni kötni, záros határidőn belül.
A kormány elkezdte felmérni az távközlési infrastruktúra állapotát, mert először tudni kell, hogy hol van már most is 30 megabites kapcsolat. Csak ez alapján tudjuk hatékonyan elkölteni a fejlesztésre szánt keretet. De még így sem biztos, hogy időben elérjük a célt, mert a kivitelezéseknél nagy fejetlenségről hallottunk. Néhol azért állnak már támogatást elnyert projektek, mert a MÁV-nál vagy más szervezetnél egyszerűen nem találják az illetékes aláírót, aki engedélyezhetné a sínek vagy utak alatti átfúrást.
Nagy csúszások lesznek, ha a kormány nem tudja koordinálni az építkezéseket. Ahogy a bővülő 4G lefedettségből sem lesz semmi, ha a polgármesterek szándékosan gáncsolják az antennák telepítését (az fel sem merül bennünk, hogy egy kis kenőpénzzel biztosan megtalálnák az aláírókat, á, nem).
Ha már így belejött az NMHH a frekvenciák eladásába, megkérdeztük tőlük, hogy mi lesz az Egyesült Államokban már használt 700 MHz-es tartománnyal. Az még jobb vidéki lefedettséget tud nyújtani, hiszen az alacsonyabb frekvenciák jobban terjednek. Azt a választ kaptuk, hogy ez a kérdés a 2015 november 27-én megrendezésre kerülő Rádiótávközlési Világértekezleten kerül majd terítékre. Ezután nyílik lehetőség arra, hogy európai szinten döntés szülessen a 700 MHz-es sáv használatáról.
Azt is vizsgálják az európai szakhatóságok, hogy miként tudnák bővíteni a szabad frekvenciákat. Magyarán a népszerű wifit is itt-ott megtoldanák plusz blokkokkal, hogy ne legyen olyan zsúfolt az irodákban, lakásokban és rendezvényeken használt rádiós frekvencia.
Tudósok is támogatnák az ötletet, mert így nem a mobilcégek zsebébe kerülne még több pénz.
Az élő mobilhálózatokon még csak a negyedik generáció, a 4G bevezetése indult el, aminek az előnyeit már rég ismerjük: jobb a válaszideje és 150 megabitet is tud. A Telekom már elkezdett izmozni az upgrade-elt változatával is, amin 300 megabit a letöltési sebesség. A Nokiánál azt is elmondták, hogy amikor 4G kapcsolaton mennek majd a telefonhívások is (ez lesz a VoLTE nevű megoldás), akkor a hívások kapcsolási ideje a mostani 5 másodpercről 1-re csökken. Tehát óriási tévhit, hogy a 4G csak az internetezőknek jó.
Persze, aki igazán menő arc akar lenni, az már csak 5G-ről beszél. Hazánkban szerencsére elég sokan tartoznak ide: az a több ezer mérnök, akik a BME kampuszán, esetleg az Ericssonnál vagy a Nokiánál fejlesztgetik a távközlés jövőjét.
A jövőre megjelenő iPhone-ban még biztosan nem lesz 5G, mert most még nem ennek jött el az ideje. A következő néhány évben azt kell biztosítani, hogy minél több magyar kutató tudjon részt venni a munkában, már csak azért is, mert az 5G hosszú távon az egész világ működését megváltoztatja majd. Képzeljenek el egy olyan világot, amelyben a szupergyors forgalomirányító rendszerek az alábbi videón látható forgalmi helyzetet is biztonságosan kezelni tudják:
Ez jó sokára fog megvalósulni, mert a mobilhálózatok ötödik generációja csak 2020-2022 környékén jelenik meg, és a lomha járműipar talán 2026 környékén dobja piacra a sorozatgyártott, automata vezérlésű autókat.
Az már most borítékolható, hogy az 5G hálózatokon brutális adatforgalom lesz. A Nokia azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2020-ban a mobilhálózatok nyereségesen tudjanak leszállítani naponta 1 gigabájt adatot. Most a magyar mobilnetezők átlagfogyasztása havonta 1 giga alatt van!
Hasonló arányban kell javítani a hálózatok reakcióidejét: most a legjobb 4G/LTE hálózaton jó értéknek számít a 30-35 ezredmásodperces ping, ezt az 5G-hez le kell vinni 1 ezredmásodpercre. Ha ilyen rövid reakcióidővel rendelkezne egy robot, akkor el tudna kapni egy előtte leeső tárgyat – mondta Frank Fitzek, a Drezdai Műszaki Egyetem és a 10 millió eurós német állami támogatással kitömött 5G Lab Germany munkatársa a BME-n megtartott előadásában. Az 5G hálózatnak azonban több száz kilométeres távolságot is át kell hidalnia ilyen reakcióidővel, mert enélkül nem fognak működni a robotautók.
Az Ericsson idén mutatta be azokat az ipari alkalmazásokat, amelyeknél szintén fontos a gyors válaszidő. Az Internet Hungary konferencián is ki lehetett próbálni egy játék markológépet, amit egy Oculus Rift sisakba bújva lehet távirányítani. Ha lassan reagál a hálózat, akkor a drága markológép már rég a szakadékban lesz, mire megkapja az utasítást, hogy húzódjon hátrébb. Az Ericsson egy általánosabb előnyt is elárult, ami részben már a 4G-re is igaz: az újabb hálózatokon mobilok sokkal kevesebb áramot fogyasztanak, mint a 3G-n, mert rövidebb ideig vannak ébrenléti módban.