A napokban nem kis felháborodást okozott, hogy a Google ígérete ellenére sem értesítette ügyfeleit, hogy adataikat kiadták az amerikai hatóságoknak – írja az ITCafé. A Google közel három év elteltével, tavaly december végén fedte fel, hogy annak idején egy titkos szövetségi bírósági megkeresésnek eleget téve átadták az amerikai hatóságoknak három, a WikiLeaksnek dolgozó személy elektronikus leveleit, illetve a cég szerverein tárolt egyéb adatait – írta meg riportjában a megfigyelési ügyekben igen aktív brit Guardian. Az információ úgy derül ki, hogy a Google most értesítette az érintetteket az adatkiadásról.
A WikiLeaks természetesen nem hagyta annyiban az ügyet, és alkotmányos jogokkal foglalkozó ügyvédjük, a New York-i Michael Ratner levelet intézett a cég akkori vezetőjéhez, Eric Schmidthez, melyben felháborodva közölte, hogy az érintetteknek joguk lett volna azonnal megtudniuk, hogy adataikat és dokumentumaikat kiadták, a vállalatnak pedig kötelessége lett volna őket haladéktalanul értesíteni. Az ügyvéd ebből kiindulva felszólítja a Google-t, hogy mihamarabb közölje, kikről, mikor és mit adtak át a Szövetségi Nyomozóirodának (FBI).
A történet mindenképp fura. A Google egy médiaszempontból teljesen holt időszakban, karácsony este előtt egy nappal értesítette a brit állampolgár Sarah Harrisont, illetve Joseph Farrellt, a WikiLeaks szerkesztőit, valamint Kristinn Hrafnssont, a szervezet szóvivőjét, hogy adatkérés érkezett hozzájuk annak idején, ők pedig a hatályos törvényeknek engedelmeskedve ennek eleget tettek, és a konkrét szövegek mellett az összes metaadatot, valamint a Google-nál rögzített összes online tevékenység információit is átadták a nyomozóknak.
A történtek nyilvánosságra kerülésével meglehetősen kínos helyzetbe került Google a Guardian megkeresésére – szokás szerint – kitérő módon válaszolt, amikor szóvivőjük elmondta, hogy egyedi esetekkel nem kívánnak foglalkozni, annak érdekében, hogy „védjék az összes felhasználójukat”, valamint hangsúlyozta, hogy „Betartjuk a törvényeket, ahogy minden más vállalat is” – vagyis ha saját jogászaik megfelelőnek és törvényesnek tartják a kérést, akkor kénytelenek engedelmeskedni.
Ám a cég ezzel érdemben nem válaszolt a panaszra. Az ugyanis nem arra vonatkozott, hogy vajon miért adták ki az adatokat – a törvények azok törvények, még ha nem is tetszenek, ezt tudják a Wikileaksnél is –, hanem arra, hogy a Google miért nem tartott be egy másik (vállalt) kötelezettséget, mégpedig azt, hogy haladéktalanul értesíti az érintetteket az adatkérésről. Az ügyvéd valójában a Google tavalyelőtt meghirdetett, jogászok által készített és ismertetett adatvédelmi elveit kérte számon a cégen, ugyanis ők 2013 januárjában a hivatalos blogon fejtették ki az adatkéréssel kapcsolatos álláspontjukat. Ezek szerint ez a következőképp működik az adatkiadás (minden esetben, nemcsak az amerikai adatkéréseknél):