Két müncheni kutató 238 alany bevonásával készített felmérést a szelfik létjogosultságáról, és az eredményekből kiderült, hogy az emberek inkább csinálni szeretik az önfotókat, mint másokét nézegetni.

A kutatás összefoglalója szerint a legérdekesebb a jelenségben, hogy bár a fényképek készítését egyértelműen önmagunk előtérbe tolásának szándéka indukálja, legtöbbször sem a kép megtekintői, de még talán maga a készítő sincs tisztában teljesen azzal, miért is készített fotót saját magáról (az olyan alapvető igényeken túl, mint a népszerűség, a visszaigazolás és az önkifejezés).

A megkérdezettek 77 százalék mondta, hogy legalább havonta kétszer készít szelfit, és 49 százalék kap legalább hetente egyet valaki másról, és csak 2 százalékuk gondolta úgy, hogy túl sok szelfi jelenik meg a közösségi médiában.

Sokan egyetértettek ugyanakkor abban, hogy a szelfikészítésnek és -közlésnek veszélyei is vannak, a kapott negatív visszacsatolások komoly károkat tehetnek az önértékelésünkben, de a pozitív visszajelzés hajhászása miatt kialakított (vagy szép lassan kialakuló), a szelfiken megjelenő hamis kép magunkról sem túl pozitív dolog.

Érdekesség, hogy a válaszolók 90 százaléka gondolta mások képeit egyszerű magamutogatásnak, de a saját képeit már csak 46 százalék értékelte így. Hasonló többség vélte a saját képeit autentikusnak, illetve gondolta úgy, hogy bizonyos képein átmegy az irónia. Ennek komolyan ellentmond, hogy mások ironikusnak szánt képeit vizsgálva csak az esetek 13 százalékában ismerték fel ezt az alanyok.

A kutatók ugyanakkor elismerték, hogy az online végzett felmérésben komoly faktor lehet, hogy csak osztrák, német és svájci válaszolók adataiból dolgoztak, és más kultúrkörök talán más eredményeket hoznának.