A billundi Lego-múzeum alatt van egy titkos, szigorúan őrzött terem, aminek a tartalma láttán felnőtt emberek is elérzékenyülnek. Itt őrzik tökéletes állapotban a világ összes eddig kiadott legókészletét. Csak keveseknek adatik meg a kiváltság, hogy lemehetnek ide megnézni gyerekkoruk legókészleteit.
Nekem sem sikerült bejutni oda: annyira titkos a hely, hogy a Legónál már nagyon sok éve dolgozó régiós pr-vezető sem tudja, pontosan hol is van. Azért sikerült elérniük, hogy megborzongjak az örömtől, amikor a múzeumban felismertem az első saját legókészleteimből az űrhajósat. Nem hiányzó darabokkal, néhol más színű kockával pótolva, ahogyan otthon összerakom néha (igen, mindet megőriztem a több mint harminc év alatt), hanem hiánytalanul, dobozban, a sárga űrhajós figurával együtt.
A Lego sokunkra van ilyen hatással, népszerűbb bármilyen játéknál a világon. Minden másodpercben hét legókészletet adnak el, a minifigurákból idén karácsonyra több lesz, mint ahány ember él a Földön. Azt gondolnánk, hogy egy ilyen erős márkanévvel, ilyen népszerű termékkel nem lehet hibázni, de ez nem mindig volt így. A Lego mai sikerét látva nem gondolnánk, hogy alig valamivel több mint egy évtizeddel ezelőtt a csőd szélén táncolt a cégcsoport. Amikor Jorgen Vig Knudstorp, a Lego vezérigazgatója 2004-ben átvette a vállalat irányítását, a cég óriási bajban volt.
Kívülről nézve nem tűnt így, hiszen akkoriban a cég a világ negyedik legnagyobb játékgyártója volt, 2004-ben is több mint egymilliárd dollár értékben adott el játékokat. Még a digitális korban is frissnek tűntek a játékai, ez részben az olyan újításoknak is köszönhető, mint a Lego videojátékok.
Pénzügyi szempontból azonban teljesen más volt a helyzet. Az eladások 2003-ban harminc százalékkal, 2004-ben további tíz százalékkal csökkentek. Az akkori vezetők becslése szerint a vállalat napi 250 ezer eurót veszített értékéből.
Nagyon úgy tűnt, hogy vége lehet a nagy múltú játékgyárnak, de megjelent a színen Knudstorp, aki négy év alatt ráncba szedte a céget, és megint nyereséges és sikeres vállalattá alakította. Az óriási veszteséget 2008-ra már több 200 millió dolláros nyereségbe fordította át.
A Lego sikersztorija Billundban kezdődött, Ole Kirk Christiansen ácsműhelyében. A gazdasági világválság idején csökkent a kereslet a bútorok iránt, ezért Christiansen apró fajátékokat kezdett építeni, amelyeket legónak nevezett a leg godt, vagyis játssz jól szavak összevonásából. Csak a halála után jöttek rá a cégnél, hogy amúgy a latin lego szó azt jelenti, hogy összerakom. A cég 1947-ben tért át a műanyagra, a ma is jól ismert kockát, legalábbis annak egy korai változatát 1949-ben kezdték el gyártani.
Két évvel később már a gyártósorok fele műanyag játékokat ontott magából, bár ekkoriban még az volt az általános nézet, hogy a műanyag játékok soha nem fogják kiszorítani a fajátékokat a piacról. Tévedtek.
Kirk Christiansen fiának, Godtfrednek köszönhető a ma is ismert legókocka világhódítása. Ő látta meg a fantáziát az egyszerű kockában, hogy az a kreatív játék alapja lehet. A ma is ismert kockát 1958-ban alkották meg, a szabadalmat 1958. január 28-án nyújtották be. A kockák azóta is stabilan egymáshoz tapadnak – ekkor tették bele ugyanis a kis középső hengereket.
Kun det bedste er godt nok, vagyis „Még a legjobb sem elég jó” – szól a Lego mottója és a cég ehhez tartja magát. A billundi gyárban lépten-nyomon ebbe a feliratba ütköztünk, Bali Padda jelenlegi vezérigazgató is ezt hangsúlyozta az éves eredményeket bemutató sajtótájékoztatóján. Egy régi családi történettel is azt próbálják bizonyítani, hogy a minőségből nem adnak alább. Godtfred egy nap büszkén újságolta apjának, hogy pénzt takarított meg, a fajátékokat csak kétszer kenték át festékkel. A cégalapító Ole Kirk Christiansen azonban visszahozatta a félkész játékokat, és Gotfrednek személyesen kellett rávinni a harmadik réteg festéket a kacsákra. Fontos lecke volt ez – a cégben azóta is nagyon sokat adnak a minőségre, ami sok pénzébe kerül a Legónak.
De nem a költséges gyártósorok üzemeltetése volt a hanyatlás egyetlen oka. Azóta több magyarázatot találtak; ezek egyike közül az volt, hogy a cégcsoport egyszerűen túl sok felé figyelt, túlságosan szerteágazó volt a kínálata. Jorgen Vig Knudstorp is ezt emlegette későbbi interjúiban.
Az első legóvonatot 1966-ban gyártották, 4,5 voltos motor volt benne. Az egészen kicsi gyerekeknek szánt Duplo legót 1969-ben találták ki, egy évvel korábban nyitották meg Billundban Legolandet. A hetvenes években egy új sorozatot vezettek be, ez volt a Technic, ami főleg gépek, összetettebb, motoros járművek építésére koncentrált. A cég egyébként idén ünnepli a Technic negyvenedik születésnapját, egészen különleges készletekkel készülnek erre az alkalomra.
Az első minifigurák 1978-ban jelentek meg, ezeknek mind sárga mosolygós fejük volt, egészen 1989-ig, amikor megváltoztatták az addig kőbe vésett szabályt. Eztán már grimaszoló, marcona arcok is megjelenhettek. A kilencvenes években léptek be a digitális korba, a programozható Mindstorm 1997-ben jelent meg, ekkor dobták piacra az első videojátékokat is. A videojátékok is népszerűek, a szülők azért szeretik ezeket, mert családbarátak, nincs bennük erőszak. Még az olyan horrorisztikus jeleneteket is elviccelik, mint amikor az Indiana Jonesban kinyitják a frigyládát, és mindenkinek leolvad az arca, vagy felrobban a feje. A legóváltozatban a szereplők táncolni kezdenek, így tették gyerekkompatibilissé a jelenetet.
Az első kifejezetten lányoknak szóló készletet 1994-ben dobták piacra. 1998-ban jelentették be első filmes licencüket, ekkor kezdték el gyártani a Star Wars-készleteket. Akkora volt a siker, hogy ezek után már nem volt megállás, jöttek az Indiana Jones-, Harry Potter-, A Karib-tenger kalózai készletek, vagy legutóbb az Angry Birds-szettek. Hasonló sikert hozott a Bionicle, a robotszerű lények csapata, ahol mindnek saját személyiséget és saját háttérsztorit készítettek. Ma a Ninjago és a Nexo Knights megy a fiúk, a Friends- és az Elves-sorozatok a lányok körében.
A probléma nem az alaptermékkel volt, hanem azzal, hogy a cég már nemcsak játékkal, hanem minden mással is foglalkozott. Egy életérzést akartak közvetíteni, kalandparkokat építettek, saját ruhamárkát alapítottak, még az órabizniszbe is belekóstoltak. Érthető volt a kapkodás, a videojátékok hőskorában járunk, amikor a hagyományos játékgyártók attól tartottak, hogy a digitális játékok elsöprik őket. Ezzel azonban pont azt az üzletágat hanyagolták el, aminek a népszerűségüket köszönhették.
Knudstorp azt ismerte fel, hogy minél hűségesebbek maradnak önmagukhoz, annál sikeresebbek lesznek. A frissen kinevezett vezérigazgató 2004-ben radikális változásokat vezetett be. Teljesen átalakította a vállalatot pénzügyileg is, filozófiailag is. Először is eladott mindent, ami nem kapcsolódott szorosan a fő üzletághoz: az amerikai, dél-koreai és ausztrál kalandparkoktól is megvált. Szintén eladta a videojátékokat gyártó részleget, és több mint ezer alkalmazottat is kirúgtak. (Azóta megint megnőtt a létszám, ma már 19 ezren dolgoznak a Lego-csoportban.)
Átalakította a készletek gyártását is, azelőtt több évig tartott, míg egy-egy ötletből kész termék lett, az új munkamódszer ezt 12–18 hónapra rövidítette. Fontos mérföldkő volt, amikor szakítottak a cég nagy öregjeinek elveivel, hogy a legót nem lehet összefüggésbe hozni semmilyen termékkel, amelyben a háború szó szerepel, majd megjelentek az első Star Wars-készletek. Óriásit robbantottak ezzel, a Star Wars azóta is a gyár legsikeresebb sorozata.
A Lego tehát átvészelte legnagyobb krízisét, és visszatért a gyökerekhez. Azóta töretlen a népszerűsége, idén például bevételi rekordot döntöttek, tavalyhoz képest hat százalékkal nőttek a bevételek, és elérték a 37,9 milliárd dán koronát (1600 milliárd forint). 2016-ban összesen 335 új terméket vezettek be, és idén év elején elindították a Lego Life-ot, ami egy kifejezetten gyerekeknek szóló közösségi oldal. Augusztusban pedig a Lego Boostot kezdik el árulni, amely a legkisebb gyerekeket tanítja majd programozni.
Új utakat is keresnek, megújulóenergia-kutatásba és -fejlesztésbe fektetnek. A cél, hogy a felhasznált energia 2020-ra teljes egészében ilyen forrásokból származzon, ezzel a projekttel jól haladnak, már 2016-ban 90 százalék volt az arány, vagyis akár idén elérhetik céljukat.
A fenntarthatóság lesz a következő évek mottója, a Lego több mint egymilliárd dán koronát szán arra, hogy átalakítsák a gyártást és csomagolást. A legókockákat és a csomagolást 2030-ra szeretnék úgy átalakítani, hogy újrahasznosítható anyagokból készüljenek. Lassan halad a munka, mert nem egyszerű olyan anyagot fejleszteni, amely legalább ugyanolyan minőségű, mint a ma is használt műanyag kockák, de újrahasznosítható anyagból van. És persze a szigorú biztonsági követelményekből sem engedhetnek.
Két és fél évvel évvel ezelőtt egy másik nagyszabású projektbe is belefogtak, ekkor tették le az óriási legókockák alapjait a Lego House (Lego Ház) leendő helyén, Billundban. Azóta már majdnem befejezték az épületet, idén ősszel szeretnék átadni a közönségnek. Amikor azt mondjuk, életnagyságú legóház, a legtöbben egy legókockákból álló épületre gondolnak. És nem tévednek nagyot, hiszen a játékgyártó székhelyén épülő Lego House valóban olyan lesz, mintha túlméretezett elemekből építették volna fel.
De ennél kicsit több is lesz, és ezt Bjarke Ingels építész és irodája biztosítja. Bjarke Ingels világhírű dán építész, arról ismert, hogy szakít a hagyományos formákkal és terekkel, extravagáns épületeit pedig a fenntarthatóság jegyében tervezi. Egyik legismertebb épülete a Manhattanben lévő VIA (West 57) piramisszerű felhőkarcoló, de őt bízták meg a 2 World Trade Center tornyainak megtervezésével is.
Bjarke Ingels tehát világszerte elismert építész, ennek ellenére azt mondja, hogy mindennél jobban szerette volna a hazájában épülő Lego House projektet megnyerni. A billundi projekt egy kísérleti terep, amelyben játékterek, éttermek, egy múzeum és természetesen egy hatalmas bolt kap helyet. És mindezt úgy kell kialakítani, hogy messziről lehessen látni, itt a legónak van a legfőbb szerepe. A tervrajzon úgy is néz ki, mint egy nagyra nőtt legóház, 21 darab fehér kocka az alap, ezeken vannak a színes kockák, majd az egésznek a tetején a szimbolikusnak szánt 2*4-es téglalap, az úgynevezett Keystone, vagyis zárókő. Ez a legfontosabb része az épületnek, ez alatt állítják majd ki a rajongók legószobrait.
Az épület a rajongóknak készült, itt akarják bemutatni majd a teljes legóuniverzumot. Az épületet több zónára osztják majd, a különböző színek a különböző tevékenységeket jelzik majd. Lesz egy nagy közös tér a Lego House közepén, itt állva olyan lesz, mintha hatalmas legóelemekkel lennénk körülvéve. Ez bárki által látogatható közösségi tér lesz, üzlettel, éttermekkel, kávéházzal.
És lesznek kiállítási termek és játékzónák. A vörös zónában például építkezni lehet. Természetesen annyi elemből, hogy soha nem fogynak ki a kockákból az építők. Ezt a végtelenséget egy legózuhatag szimbolizálja majd az egyik falon. A sárga zóna lesz a kísérletező kedvűek kedvenc helye, a gyerekek az elemekből legóhalat építhetnek, amelyet aztán beszkennelnek és egy hatalmas digitális akváriumba engedhetnek. Lesz múzeumi rész is, ahol a legikonikusabb ötszáz készletet és a rajongók által készített figurákat, építményeket is kiállítják. Jesper Vilstrup, a Lego House projekt igazgatója szerint nem lesz nehéz válogatniuk majd, a rajongók ezrével küldik majd a fotókat saját kreálmányaikról.
Furcsán hangzik, de Billundban nincs igazi legómúzeum, amit annak neveznek, az az úgynevezett Idea House, itt lakott az alapító Ole Kirk Christiansen, innen indult útjára a Lego. De a régi családi házban berendezett múzeumot csak kevesen látogathatják, ide nem engednek turistákat, egyszerűen túl kicsi ahhoz a hely. A most épülőt Lego House-ban azonban lesz rendes múzeum is, ahol a készleteken kívül a gyár története is megismerhető lesz.
Jesper Vilstrup a Lego eszméjének megvalósulásaként tekint az épületre, ahol a rajongók, családok, gyerekek és felnőttek mind megtapasztalhatják a Lego-univerzum lehetőségeit. A cég filozófiájára épül majd az összes tevékenység, ennek a filozófiának az alapja a kreatív játék és innováció. Terveik szerint nemcsak a gyerekeknek lesz érdekes hely, hanem a felnőtteknek is.
Az épületet ősszel szeretnék átadni, a mostani céldátum szeptember vége. A képekből is látni, hogy ehhez bele kell húzni, az épület nagy része már készen van, és egy kis fantáziával beleláthatjuk a kész épületet is. A teret betöltő óriásszobroknak még csak kis része érkezett meg, és azok is darabokban vannak. Egy-egy szobor összerakása komoly tervezést és pontos munkát igényel. Egyszóval, még nagyon sok munka van hátra a megnyitóig.