A brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) használja a világ összes személyhívójának (pager) 10 százalékát. Ez évi 6,6 millió fontjukba, nagyjából 2,2 milliárd forintba kerül – írja a Guardian.

Az NHS összesen 130 ezer személyhívót használ. Mint látható, ez sokba is kerül nekik. A személyhívók ráadásul nem támogatják a kétirányú kommunikációt, így egy elavult rendszerbe öntik a pénzt. A digitális szolgáltatásokat biztosító CommonTime jelentése szerint ha mobilos szoftverekre cserélnék a személyhívókat, az NHS évente 2,7 millió fontot, azaz 903 millió forintot takaríthatna meg.

A Vodafone idén jelentette be, hogy májusban megszüntetik a támogatást a személyhívókhoz. Az Egyesült Királyságban már csak egyetlen szolgáltató van, ami támogatja az elavult technológiát.

Geoff Hall, az Informatics Leeds Cancer Centre munkatársa szerint a személyhívók elavultnak tűnnek, de még mindig kiváló eszközök arra, hogy jelezzék, ha vészhelyzet van. Egyszerű használni őket; a célszemélyek azonnal értesülhetnek a sürgős esetekről; könnyű magunkkal vinni őket; és nem órákig, hanem hónapokig kibírják egy elemmel.

Csak egyvalamire jók, de arra nagyon. Ez a védelem utolsó vonala.

– mondta Hall.

A csipogóknak van még egy előnye. Mivel nagyobb a jelerősségük, mint a mobiloké, még a zsúfolt vagy eldugott épületekben is jól működnek. A személyhívókra beérkező jeleket egyszerre több torony továbbítja, így ha az egyik üzemzavar miatt kiesik, egy másik biztosan eléri a személyhívót.