A kutya sem használja a 340 millió forint közpénzből fejlesztett email 2.0-t – írtuk néhány hete a forradalminak beharangozott Onbox levelezőrendszerről, annak premierje után pár hónappal. A dolog nemcsak a projektbe beletolt állami támogatás miatt érdekes, hanem azért is, mert a fejlesztő extrém módon kormányközeli: a Matolcsy Ádám tulajdonában levő és az Origót is kiadó New Wave Media áll mögötte. A látszat tehát az, hogy a jegybankelnök fia, aki online hírportáljával a kormánypropaganda egyik leglelkesebb terjesztője, kapott egy csomó állami támogatást egy projektre, amin egyelőre se az nem látszik, hogy tényleg újszerű lenne, se az, hogy emberek tömegei használnák. Ez pedig nem túl hízelgő látszat. Akkor se, ha a levelező végleges formáját, és azzal a teljes állami támogatás elköltését csak 2019-re ígérik.

A dolog annál is furább, mert az Onbox termékmenedzsere és az Origón megjelent, az Indexet hazugsággal vádoló névtelen válaszcikk is azt állítja, hogy napi 10 ezer körül van a rendszer felhasználóinak száma. (Pontosabban a „közel 10 ezer” és a 13 800 között hangzottak el számok.) Ezzel csak az a probléma, hogy az Onboxot a DKT (Digitális Közönségmérési Tanács) hivatalos auditáló rendszere, az OLA is méri, és az csupán nagyjából napi pár száz látogatóról tud. Ez a mérés Magyarországon az iparági standard, és gyakorlatilag az összes online hirdetés elszámolási alapja. Sőt, a Gemius technológiája, amit használ, nemzetközi szinten is sokfelé használt, díjakat is nyert, a nemzetközi reklámszövetség, az IAB is hitelesítette. Ha tehát erről kiderül, hogy több nagyságrendet képes tévedni, annak beláthatatlan, az egész internetet megrengető következményekkel illene járni.

A közönségmérés adatai publikusak, lássuk, mit mutatnak az Onbox látogatottságáról! Az oldalt december elején kezdte el mérni az OLA, és egészen karácsonyig hétköznap 500, hétvégén 300 körüli felhasználószámot mutatott a statisztika. Az ünnepek alatt kicsit megzuhant a látogatottság, aztán januárban beállt napi 2-300 közé, hétvégéken 150 körüli szintre esve. Az Index cikke átmenetileg négyszeres emelkedést hozott a látogatószámban (ugyan, semmiség, nagyon szívesen), de minden csoda három napig tart, az ezer feletti szintről hamarosan a szokásosra esett vissza a felhasználószám. Hogy aztán február 16-tal hirtelen eltűnjön az egész oldal a közönségmérésből. A Gemius tájékoztatása szerint hozzájuk sem az Onboxtól, sem a mérésre megbízást adó sales house-tól nem érkezett soha, még az Index-cikk megjelenése után sem reklamáció, vagy bármilyen jelzés, hogy probléma lenne az adataikkal.

Ezzel szemben áll ugye az Onbox saját állítása a napi 10 ezer látogatóról. Aminek nagyjából a 3 százaléka jelent csak meg a hivatalos, auditált adatokban, már ameddig megjelent.

Vegyük végig a lehetőségeket, mi lehet a rejtély megoldása.

1. A Gemius mérése ad rossz eredményt. Ez totális online kataklizmával járna, összeomlana a teljes hirdetési piac. Mivel a mérési módszert rengetegen használják nagyon régóta, és még sosem volt vele gond – pláne nem ilyen nagyságrendű – ezt az eshetőséget kizárhatjuk, nagyjából annyi az esélye, mintha az SI-mértékegységrendszerről derülne ki hirtelen, hogy nem is 100 centi egy méter, hanem csak 3. (Ráadásul a teljesen más mérési módszert használó Similarweb becslései is a Gemius adatainak nagyságrendjében vannak.)
2. Az Onbox mérése ad rossz eredményt. Ez sem túl valószínű, Google Analyticset használnak, ami szintén világszerte elterjedt módszer, nem szentírás, de kizárt, hogy nagyságrendeket tévedjen. Kamuzni a látogatottságról szintén nem lenne túl logikus, hiszen egyrészt nincsen hirdetés az oldalon, másrészt ott van az auditált adatsor, amiért ráadásul még fizetni is kell, szóval elég értelmetlen lenne egyszerre ezt fenntartani, és közben hamis adatokat villogtatni.
3. Mindkét mérés jó önmagában, valami külső technikai probléma miatt mutatnak ilyen drasztikusan más eredményt. Ez azt jelentené, hogy egy olyan fejlesztőcsapatnak adott az állam 340 millió forint közpénzt, ami egy mérőkódot sem tud rendesen bekötni, aztán két hónapig nem veszi észre, hogy a saját statisztikája és az auditált látogatottság között hatalmas különbség tátong, és akkor sem szól erről a külső nézettségmérőnek (akinek egyébként fizet a szolgáltatásáért), hogy erre a sajtóban hívják fel a figyelmet.

Onfreemailbox

De nem ez az egyetlen furcsaság az Onboxszal kapcsolatban. Amikor a levelező elindult, néhányan már pedzegették, hogy gyanúsan hasonlít a Freemailre, sőt, a weboldal és minden aldomain is a Freemail szervereit használja. Az Index birtokába jutott fejlesztési dokumentációk alapján úgy tűnik, ennél még szorosabb az összefonódás, kis túlzással azt is mondhatjuk, hogy az Onbox jelenleg egyenlő a Freemaillel.

A Freemail nagy ráncfelvarrásának projektje még 2015-ben indult el Z-Brand munkacím alatt, és 2016 őszén már közel kész állapotban volt. Egy dolog volt hátra, a felhasználók és a rendszerben levő levelek átmigrálása az új rendszer alá (ez egy hosszú és érzékeny folyamat sok hibalehetőséggel). Mindez nagyjából párhuzamosan zajlott az Origo (és azzal a Freemail) eladásával, amikor a Magyar Telekomtól a Száraz István vezette New Wave Mediához került a cég, az élesítésre váró új levelezővel együtt.

Forrásaink szerint az új vezetés állíttatta le az akkor már működőképes és letesztelt új Freemail élesítését, azzal a tervvel, hogy inkább önálló termékként kellene bevezetni a piacra. A projekt így jégre került, a fejlesztőcsapat a projektvezetőkkel együtt elkezdett lecserélődni. Időközben újabb tulajdonosváltás zajlott le a cégnél, ekkor került képbe új főnökként Matolcsy Ádám és vele a komolyabb állami pénzek ígérete. 2017 nyarán aztán alig pár hét eltéréssel jött a két bejelentés, hogy a jegybankelnök fia veszi meg az Origo/Freemail anyacégét, és hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 340 millió forinttal támogatja a cég Email 2.0 fantázianevű projektjét. Ez volt az akkor már bő két éve formálódó új Freemail, amibe az októberi premierig forrásaink szerint csak egyetlen új funkciót, a nyereményjátékokat tették bele. Aztán télen csendben élesítették az új rendszert a Freemail alatt is, így a két levelező tulajdonképpen csak a kinézetében különbözik. A Freemail megújulásához alapban két új, választható dizájnt terveztek, a „modern” és a “klasszikus” felületet, előbbit kapta meg az Onbox, utóbbit a Freemail.

Ezt a történetet egyébként – persze kicsit más hangsúlyokkal – nagyjából megerősítik a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal oldalán olvasható beszámolók is.

Kíváncsian várjuk, hogy a következő másfél évben milyen bravúros húzással körözi majd le hirtelen a csodaemail a Gmailt.