Publikussá vált a Cambridge Analyticát lebuktató Channel 4 leleplező riportjának második része, amelyben a cég kétes hátterű taktikája után azt mutatják be, hogyan segítették Donald Trump választási kampányát.
A videó azzal kezdődik, hogy a CA az úgynevezett mikrotargetálással segítette Trumpot abban, hogy az online felhasználók szokásai és adatai alapján egy olyan elnökjelöltet építsenek fel az interneten és a közösségi oldalakon keresztül, aki megnyerheti az amerikai választást. Erről egyébként korábban mi is írtunk bővebben.
A Channel 4 videójából az is újra megerősítést nyer, hogy Trump korábbi nagy fegyvertársa, a szélsőjobboldali Breitbart főszerkesztője, Steve Bannon is tagja volt a cégnek, illetve a Bannont és Trumpot támogató milliárdos, Robert Mercer támogatta a CA létrehozását. Mint kiderül, Mercer ragaszkodott ahhoz, hogy csak úgy támogatja további pénzekkel Trump kampányát, ha felveszi maga mellé Bannont és vele együtt a Cambridge Analyticát is. Erről korábban csak híreket lehetett hallani, ez az első bizonyíték az ügyben.
Felesleges egy választási kampányban a tényekre hagyatkozni, hiszen az egész csak az érzelmekről szól. A nagy politikai pártok ott követik el a hibát, hogy a vitát tényekkel akarják megnyerni ahelyett, hogy egy adott témának az érzelmi középpontjára fókuszálnának, és direkt ehhez kommunikálnának.
– mondja a rejtett kamerás felvételen a CA egyik vezetője, Mark Turnbull, aki a Channel 4 előző videójában is főszerepet játszott. A nemrég felfüggesztett vezérigazgató, Alexander Nix helyét átmenetileg átvevő Alex Tayler a videón arról is beszél, hogy ugyan a kampánybüdzsé véges, és ezeket főleg mobilizálásra és más legális és etikus eszközökre kell elkölteni, a háttérben kell egy másik, végtelen tőke is, amiből a lejárató kampányokat, negatív reklámokat lehet fizetni. Ennek példájaként a Channel 4 több olyan Hillary Clintonról szóló videót is bemutatott, amelyben az egykori elnökjelöltet járatják le a CA megrendelésére.
Legyőzni a tisztességtelen Hillaryt
– ez volt a Trump-kampány üzenete, amit Turnbull szerint a CA brandként, márkaként épített fel a választások előtt, és direkt két bilincset ábrázolt a crooked (tisztességtelen angolul) szó két ó betűje, hogy az embereknek azt sugallják, rácsok mögé való Clinton. A CA egy rakás, a „márkához" kapcsolódó videóval árasztotta el a Google-t, Youtube-ot és Facebookot, de az emberek nem tudták, hogy ez Trump kampányához kapcsolódik, mert az egész mögött egy Make America Number One nevű cég állt, ezt pedig a Mercer család finanszírozta. A probléma csak annyi, hogy az ilyen szintű közös koordináció az amerikai választási törvény szerint illegális.
Vagyis a Cambridge Analytica kötötte össze a kommunikációt Trump hivatalos kampánya és a háttérben dolgozó propaganda, mint a Make America Number One között. Ez pedig törvénybe ütközik.
Turnbull később arról is beszél, hogy a CA már létező civilszervezeteket és aktivista csoportokat használt fel arra, hogy a saját negatív kampányukkal kapcsolatos tartalmakat terjeszteni kezdjék. Azzal a különbséggel, hogy nem szabad egy olyan ismert márkához kötni ezeket a terjedő negatív tartalmakat, mint mondjuk Donald Trump kampánya.
A Clintont lejárató kampány lényege egyébként nem az volt, hogy a választók Trumpra szavazzanak, hanem hogy elbizonytalanítsák a biztos Clinton-szavazókat, illetve megosszák a baloldalt abban, hogy Clinton helyett nem Bernie Sanders lett a demokraták jelöltje. Hasonló taktikát alkalmaztak egyébként az oroszok is a különböző közösségi felületeken keresztül. Ez később még fontos lesz.
A videóban egyébként megszólal maga Hillary Clinton is, aki arról beszélt, hogy valóban befolyásolta ez a stratégia a szavazóit, hiszen minden felületen, minden honlapon, minden keresőben, minden közösségi oldalon a szavazók ugyanazzal a lejárató propagandával találkoztak és ugyanazokat a folyamatos álhíreket öntötték a fejükbe a háttérből. Azonban Clinton leginkább arra kíváncsi a videóban, hogy a már bizonyítottan Oroszországból származó választási és politikai hirdetések honnan tudták, hogy pontosan kikre kell becélozni az online hirdetéseket olyan államokban mondjuk, mint Michigan, Wisconsin vagy Pennsylvania. És itt jön képbe a Cambridge Analytica.
Az FBI régóta követeli a brit céget, hogy adja ki minden adatát és információját az orosz befolyás miatti nyomozás ügyében, azonban a cég ezt a kérést folyamatosan megtagadta, és közben azt is tagadták, hogy bármi közük lenne az oroszokhoz. A Channel 4 videójából az is kiderül, hogy a CA a képviselőház hírszerzési bizottsága előtt is volt meghallgatáson, amikor a bizottság az esetleges orosz befolyást vizsgálta. Nix szerint a republikánusok nem is igazán foglalkoztak a CA-val, öt perc alatt lezavarták a kérdéseket, miközben a demokraták két órán át faggatták őket. Érdekesség még egyébként, hogy Nix szájából konkrétan elhangzik az a mondat, hogy az elnökjelölt soha sincs tisztában a háttérrel, mindig azt csinálja, amit a kampánycsapata mond neki.
- Szóval az elnökjelölt csak egy báb?
- Mindig.
– hallható a párbeszéd Nix és a beépített újságíró között. Nix egyébként arról is beszél, hogy többször találkozott Trumppal a kampány során. Szintén érdekesség, hogy Nix szerint a CA direkt figyel a diszkrécióra, és olyan emailrendszert (ProtonMail) használnak, amely két órán után törli a levelezést. Így semmit nem lehet visszavezeti a céghez.
A riport zárszava nem túl optimista: a készítők szerint a CA-botrány nemcsak a legutóbbi választással kapcsolatban fogalmaz meg kételyeket, hanem az elkövetkezőknél is.