Az alacsony áramdíjak miatt tömegesen telepítik szervereiket Norvégiába és Svédországba a kriptodeviza-bányászattal foglalkozó vállalkozások. A kriptodevizák (bitcoin és az etherum) bányászatával foglalkozó cégek legkedveltebb telephelye eddig Izland volt, de a kilowattóránkénti 6,5 és 7,1 eurócentes svéd és norvég áramdíj még az izlandi 8 centes áramárnál is jobb.

A svéd Vattenfall és a norvég Statkraft áramszolgáltató üzletének még csak egy apró szeletét teszi ki a kritpodeviza-bányászattal foglalkozó számítógépes szervertelepek áramellátása, de mindkét cég nagy üzleti potenciált lát a lehetőségben. A kriptodeviza-bányászat ugyanis rendkívül energiaigényes folyamat, az ezzel foglalkozó cégek a számítástechnikai feladatmegoldó kapacitás fokozása érdekében egyszerre több ezer szervert is futtatnak bonyolult matematikai egyenletek megoldására.

Az idén a kriptodeviza-bányászati ágazat a becslések szerint 130 terawattóra elektromos energiát használ majd fel, ami nagyjából Argentína fogyasztásának felel meg. Sőt, a Morgan Stanley becslése szerint nagyjából ennyi lesz az összes elektromos autó áramfelhasználása is a 2020-as évek közepén.

Egyetlen bitcoin előállítása bányászattal 1400-1800 dollár értékű elektromos energiát igényel, ami nagyjából egy négytagú németországi család éves energiafogyasztási költségeinek felel meg. A hatalmas energiaigény miatt az ágazat cégei nagy politikai nyomásnak vannak kitéve a megújuló energiaforrások használatára. A vízenergiában gazdag Norvégia és Svédország ezért is vált kedvelt beruházási telephellyé számukra. Norvégiában 99 százalék, Svédországban 40 százalék a vízenergia aránya az áramtermelésben.

A HIVE Blockchain Technologies vállalat az idén kezdte meg a kriptodeviza-bányászatot Svédországban, már 17,4 megawatt áramellátó kapacitást kötött le működéséhez. Márciusban az amerikai Bitfury vállalat helyezett üzembe 35 millió dolláros beruházással egy szerverközpontot Norvégiában, amelynek áramellátásához 350 gigawattóra elektromos energiát vásárolt a megújuló energiaforrások kiaknázására szakosodott Helgeland Kraft áramszolgáltató vállalattól.

A világ bitcoin-bányászati kapacitásának 70 százaléka egyébként kínai cégek birtokában van. Peking azonban a széntüzelésű erőművek légszennyezése miatt nem nagyon örül nekik, ezért kénytelen-kelletlen külföldre települnek. Egy bitcoin kedden délután 6850 dollárt ért, de az ára volt már 18 ezer dollár körül is. 

(MTI)